Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek

A befektetések jövedelmezőségének egyik kulcsfontosságú mutatója a első megtérülési ráta (IRR). Cikkünkből megismerheted számítási módját és gyakorlati alkalmazását.

Mi az a belső megtérülési ráta?

A belső megtérülési ráta (IRR) vagy belső kamatláb egy tervezett beruházás vagy befektetés jövedelmezőségének megbecsülésére használt pénzügyi mutató. Az IRR az a diszkontráta (kamatláb), amely mellett egy befektetés nettó jelenértéke (NVP) nulla.

Általában véve minél magasabb az értéke, annál vonzóbb az adott befektetés. Több, hasonló tulajdonságokkal rendelkező lehetséges beruházás közül pedig a legmagasabb belső megtérülési rátával rendelkező projekt tekinthető a legjobbnak. Egy beruházás végrehajtása akkor éri meg a vállalatnak, ha a belső megtérülési ráta magasabb a piaci kamatlábnál, vagy a cég által minimálisan elvárt hozamnál.

Bár kiszámítása sok más pénzügyi mutatónál körülményesebb, a belső megtérülési ráta több szempontból is fontos. A befektetések jövedelmezőségének egyik hasznos mérőszáma, segít eldönteni, hogy egy beruházást érdemes-e megvalósítani, vagy hogy egy befektetés várhatóan mekkora megtérülést eredményez.

Az IRR a vállalatvezetők számára is értékes eszköz a beruházásokról szóló döntések meghozatalánál, mivel összehasonlíthatóvá teszi a különböző lehetséges projekteket jövedelmezőség szempontjából.

Hogyan számítható az IRR?

A belső megtérülési ráta kiszámítása bonyolultabb, mint más jövedelmezőségi mutatóké.

Az IRR számítása során azt a diszkontrátát, százalékos értéket keressük, melynél a beruházás nettó jelenértéke (NPV) 0, tehát ahol a befektetés bevételei megegyeznek a költségekkel.

Az IRR képlete

Az IRR az a diszkontráta (r), amelyre igaz, hogy:

NPV = Σ (C_t / (1 + r)^t) = 0

Ahol:

  • C_t: az adott időszak pénzáramlása
  • r: a belső megtérülési ráta
  • t: az időszakok száma

IRR számítási módszerek

Az IRR képletének segítségével, próbálgatós (iterációs) módszerrel megpróbálhatod megtalálni az egyensúlyi helyzetet, ahol a nettó jelenérték 0 lesz.

Ehhez első lépésben meg kell határozini a beruházás pénzáramlásait (C_t), melyek különböző előjelűek lehetnek (a kiadások negatív, a bevételek pozitív pénzáramot jelentenek). Ezt követően egy tetszőleges diszkontráta (r) kiválasztásával kiszámítható a nettó jelenérték (NPV).

A diszkontráta változtatásával ismételhető a képlet elvégzése, amíg nem találsz olyan diszkontrátát, ahol az NPV (közel) nulla lesz.

Ez a próbálgatós-behelyettesítős módszer meglehetősen időigényes, ezért az IRR számítását gyakrabban Excel táblázat vagy pénzügyi kalkulátorok segítségével végzik, illetve léteznek speciális szoftverek, mint például az NPV függvény, amelyek automatizálják és egyszerűbbé teszik a számítást.

Az IRR előnyei és hátrányai

A belső megtérülési ráta fontos mutató a befektetések értékelésénél és elemzésénél, használatának számos előnye mellett azonban megvannak a maga korlátai is, melyekkel egyaránt érdemes tisztában lenni.

Előnyök

  • Ideális vállalati tőkeberuházási projektek költségvetési elemzésére
  • Figyelembe veszi a készpénzáramot és a kockázatokat is
  • Megmutatja egy befektetés hozzáadott értékét, hogy mennyivel járul hozzá a vállalat értékének növekedéséhez
  • A befektetőknek is segít a különböző eszközök várható hosszú távú hozamának megállapításához

Hátrányok

  • Több negatív és pozitív pénzáram esetén több diszkontráta is nulla jelenértéket eredményezhet, vagyis több megoldása lehet az IRR-képletnek, ilyen esetben nem ad értelmezhető eredményt
  • Nem alkalmas különböző méretű beruházások összehasonlítására
  • Figyelmen kívül hagyja a nettó jelenértéket, így önmagában nem ad információt a projekt abszolút megtérüléséről
  • Bonyolult a számítási módszere

IRR és más pénzügyi mutatók kapcsolata

IRR vs. nettó jelenérték (NPV)

Az IRR kiszámítása a nettó jelenérték (NPV) képlete alapján történik. A két pénzügyi mutató tehát kapcsolatban áll egymással, de a beruházások értékelésénél más-más szerepük van.

A belső megtérülési ráta százalékos formában mutatja meg a befektetés várható hozamát, a nettó jelenérték pedig a beruházás diszkontált pénzáramlásainak különbségét, azaz nyereségét mutatja jelenértéken kifejezve. Mindkét mutatóra igaz, hogy minél magasabb az értéke, annál vonzóbb az adott befektetés.

IRR és CAGR-val

A belső megtérülési rátához hasonlóan a befektetés megtérülésének mérésére alkalmas mutató az összesített éves növekedési ráta (CAGR). Az IRR-rel szemben a CAGR ugyanakkor csak a befektetési időszak eleji és végi értékek alapján számítja az éves növekedést. A belső megtérülési ráta a részletesebb, éves pénzáramokat veszi alapul ehhez.

IRR és ROI

A befektetések teljesítményének mérésére széles körben használt mutató a befektetésarányos megtérülés (ROI) is. A két mérőszám közötti fő eltérés, hogy míg a ROI a teljes befektetési időtáv alatt elért jövedelmezőséget mutatja, addig a belső megtérülési ráta az évesített növekedési ütemet adja meg.

A ROI-t egyszerűbb számíthatósága miatt gyakrabban használják. Ugyanarra a befektetésre vonatkozóan a két mérőszám egyéves távlatban nagyjából azonos lesz, hosszabb időtávon azonban eltérő lehet.

IRR és hozamszámítás

A belső megtérülési ráta a befektetések várható hozamának megállapításában segíti a befektetőket és a vállalati döntéshozókat. Annak meghatározásában segít, hogy egy eszköz vagy egy beruházás milyen éves hozamot kínál.

A vállalatok pénzügyi döntéseit azáltal támogatja, hogy az alternatív beruházások közül melyiket érdemes megvalósítani. A befektetéseknél pedig különösen azokon a területeken hasznos, ahol a várható pénzáram jól kalkulálható, így például az ingatlanbefektetéseknél gyakran használják.

Gyakran ismételt kérdések

  • Hogyan befolyásolja a diszkontált cash flow az IRR számítását?

    A belső megtérülési ráta az a diszkontráta, amely mellett egy befektetés nettó jelenértéke (NVP) nulla. A nettó jelenérték számításánál a diszkontráta mellett a befektetés pénzáramai jelentik a fő változókat, melyek ismerete az IRR megállapításához is szükségesek.
  • Mikor érdemes az IRR-t használni a befektetési döntéseknél?

    Az IRR több beruházási lehetőség közötti döntések meghozatalánál, vagy egy befektetés várható jövedelmezőségének megállapításánál különösen hasznos pénzügyi mutató.
  • Milyen korlátai vannak az IRR mutatónak?

    A bonyolult számítási módszer mellett az IRR főbb korlátai közé tartozik, hogy nem veszi figyelembe a nettó jelenértéket, hogy több különböző készpénzáram esetén előfordulhat, hogy nem ad értelmezhető eredményt, és hogy a különböző méretű beruházások összehasonlítására nem alkalmas.
Kapcsolódó címkék

Legfrissebb útmutatóink befektetés témában