RSI – relatív erősség index: megbízható jelzés vételhez vagy eladáshoz?

Az RSI angol jelentése szerint a Relative Strength Index (RSI relatív erősség index), ami nem más, mint egy népszerű technikai elemző mutató, amelyet J. Welles Wilder Jr. fejlesztett ki az 1970-es években.

Az RSI indikátor célja, hogy mérje a piaci erőt és lendületet, vagyis megmutassa, milyen intenzíven zajlik az adott eszköz árfolyamának emelkedése vagy csökkenése. Az RSI-t elsősorban a részvénypiacon alkalmazzák, de használata elterjedt a deviza-, nyersanyag- és kriptokereskedelemben is.

Az RSI értékei 0 és 100 közötti skálán mozognak. A magas érték erős vételi nyomást jelent, az alacsony fokozott eladói erőt jelez.

A befektetők a mutatót gyakran arra használják, hogy azonosítsák az úgynevezett túlvett (70 felett) és túladott piaci (30 alatt) állapotokat. Ilyenkor sokan arra következtetnek, hogy közel lehet egy fordulat az árfolyamban: a túl magas szintek után korrekció, a túl alacsony szintek után pedig felpattanás következhet.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az RSI technikai elemzései, pontosabban a jelzései nem mindig jelentik azonnal az ármozgás megfordulását.

Előfordul, hogy egy részvény vagy más eszköz hosszabb ideig is a 70 feletti vagy 30 alatti zónában marad, miközben az árfolyam tovább emelkedik vagy esik. Éppen ezért az RSI-t gyakran más technikai elemzési eszközökkel (például trendvonalakkal, mozgóátlagokkal) együtt használják a befektetők a megbízhatóbb RSI jelzések érdekében.

Érdekesség, hogy az RSI-nek létezik „ellentétes olvasata” is: egy tartósan magas, 70 feletti érték nem feltétlenül túlvett piacot jelez, hanem akár azt is, hogy nagyon erős, stabil emelkedő trend van kialakulóban. Ugyanez fordítva is igaz, hiszen a 30 alatti RSI nem mindig a gyors felpattanást vetíti előre, hanem jelezheti az erősödő csökkenő trendet is. Ezért a tapasztalt kereskedők az RSI-t inkább trend megerősítésére és a piac lendületének elemzésére használják, mintsem kizárólag vételi vagy eladási jelként.

Az RSI stratégiai működésének alapja egy matematikai képlet, amely a záróárak változásából számítja ki az árfolyam lendületét. Az RSI képlete a következő:

RSI = 100 - (l00/(1+C/D))

Ahol az RSI a relatív erő indexét, a 100 az RSI maximum értékét, az 1 az időperiódust, a C a záróárat, a D pedig a nap rövidítését jelenti. Azaz a mutató az adott időszakban bekövetkező árfolyamnyereségeket hasonlítja össze a veszteségekkel, majd ezt átalakítja egy 0–100 közötti skálára.

A leggyakrabban használt beállítás egyébként a 14 napos periódus, amelyet Wilder eredetileg is javasolt. Ez azt jelenti, hogy az RSI a vizsgált részvény vagy eszköz elmúlt 14 kereskedési napjának átlagos árfolyamváltozását veszi alapul. Természetesen a periódus módosítható: rövidebb (pl. 7 napos) időszaknál érzékenyebb, gyorsabban reagáló jelzéseket kapunk, míg hosszabb (pl. 21 vagy 30 napos) periódusnál kisimultabb, lassabb jelzések állnak a rendelkezésre.

Vegyünk egy egyszerű példát: ha egy részvény az elmúlt 14 napból 9 napon emelkedett átlagosan 2 ponttal, és 5 napon esett átlagosan 1 ponttal, akkor az átlagos nyereség = 2, az átlagos veszteség = 1. A képlet alapján az RSI = 100 – (100 / (1 + (2/1)) = 100 –100 / (1 + 2)] = 100 – 33,3 = 66,7. Ez az érték közelíti a 70-es szintet, tehát a piac kezd túlvetté válni.

Az RSI a piaci hangulat egyik legnépszerűbb mérőszáma, amely nemcsak az árfolyam aktuális állapotát mutatja meg, hanem a mögötte álló erőt és lendületet is.

Amennyiben a mutató 70 fölé emelkedik, az túlvett állapotot jelez, ami növeli egy korrekció, azaz kisebb áresés valószínűségét. Amennyiben azonban az érték 30 alá esik, az túladott helyzetre utalhat, ami gyakran megelőz egy visszapattanást, mivel a túlzott pesszimizmus után a vásárlók újra megjelenhetnek a piacon.

A divergencia akkor alakul ki, amikor az árfolyam és az RSI eltérő irányt mutatnak. Például, ha az árfolyam új csúcsra emelkedik, de az RSI nem követi, az egy gyengülő trend vagy egy közelgő esés előszele lehet. Ugyanez fordítva is igaz: ha az árfolyam új mélypontot ér el, de az RSI már magasabb értéket mutat, az a lefelé tartó trend kifulladására, és egy lehetséges emelkedésre utalhat.

A divergencia tehát egyfajta „korai jelzőrendszerként” funkcionál, hiszen előre figyelmeztetheti a befektetőket arra, hogy az addigi trend nem fenntartható többé. Bár önmagában nem garantálja a fordulatot, más technikai eszközökkel (pl. trendvonalakkal, támasz-ellenállás szintekkel) együtt alkalmazva erős jelzés lehet. A kereskedők ezért gyakran kiemelt figyelmet fordítanak a hasonló helyzetekre, mivel a divergencia sokszor az aktuális trend megfordulásának előszobája.

Az RSI mutató egyrészt segít felmérni, hogy egy eszköz túlvett vagy túladott állapotban van-e, de ezzel párhuzamosan belépési vagy kiugrási jelzésként is gyakran használják.

Hiszen amennyiben az értéke 70 fölé emelkedik, az potenciális eladási pontot jelezhet, míg ha az RSI 30 alá esik, akkor túladottnak minősül, ami pedig vételi lehetőséget sugall. Az RSI azonban önmagában nem garantálja a pontos előrejelzést, ezért érdemes mindig más eszközökkel is megerősíteni a befektető által azonosított jeleket.

Az RSI ráadásul hatékonyan kombinálható más technikai indikátorokkal, például a MACD-vel vagy mozgóátlagokkal. A MACD ugyanis a fontos trendváltásokra hívhatja fel a figyelmet, míg a mozgóátlagok segítenek a trend irányának megerősítésében. A mutatók tehát együtt alkalmazva csökkenthetik a hamis jelek számát, és nagyobb biztonságot adnak a belépési vagy kilépési döntésekhez.

Fontos azonban tudni, hogy bizonyos piaci körülmények között az RSI mutató alapul vétele eléggé megtévesztő lehet. Erős, tartós trendekben az indikátor ugyanis hosszabb ideig maradhat túlvett vagy túladott zónában, ami miatt a kizárólagos RSI-re támaszkodás hamis jelzéseket eredményezhet. Ilyen esetekben a trend erősségét és a piaci volatilitást figyelembe vevő egyéb elemzési módszereket is érdemes alkalmazni.

Az RSI indikátor gyakorlati alkalmazását kiválóan be lehet mutatni a részvénypiac segítségével. Vegyük például a MOL vagy az Apple árfolyamát: ha az RSI 70 fölé emelkedik, a részvény rövidtávon túlvettnek lesz tekinthető, ami potenciális eladási pontot jelezhet.

Ezzel szemben a 30 alatti érték vételi lehetőséget sugallhat. A tapasztalt kereskedők ilyenkor figyelik a további megerősítő jeleket is, például a mozgóátlagokat vagy trendvonalak áttörését, hogy pontosabban időzíthessék be a belépéseiket és kilépéseiket.

Ám az RSI a kriptovaluták piacán is rendkívül hasznos eszköz a befektetők kezében, bár itt a volatilitás magasabb, így a jelzések is gyorsabban változnak. Jó példa erre mondjuk a Bitcoin 2021-es túlvett időszaka, amikor az RSI rendszeresen 70 fölé emelkedett, jelezve a potenciális korrekciókat. Az ilyen helyzetekben a kereskedők gyakran kombinálták/kombinálják az RSI-t más indikátorokkal, például a MACD-vel, hogy minimalizálják a hamis jelzések kockázatát.

Az RSI segítségével tehát öszességében mind short, mind pedig long pozíciókat időzíthetnek a befektetők.

Túlvett állapotban a short pozíció nyitása lehet előnyös, míg túladott zónában long pozíció nyitása kínálkozik kézenfekvő megoldásnak. Fontos azonban, hogy az RSI-t mindig a piac kontextusában értékeljék: erős trendekben az indikátor hosszabb ideig maradhat extrém zónában, így érdemes további technikai jeleket és stop-loss szinteket alkalmazni a kockázatok csökkentésére.