ESG jelentése: mit jelent és miért fontos a befektetőknek?

Az ESG egy olyan rendszer, amely nem a vállalatok pénzügyi, hanem fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási teljesítményét méri három fő területet figyelembe véve:

Az ESG azt mutatja meg, hogy egy cég mennyire veszi figyelembe a környezeti szempontokat (pl. szén-dioxid-kibocsátás, hulladékgazdálkodás), a társadalmi tényezőket (pl. munkavállalói jogok és sokszínűség) és a megfelelő irányítási elveket (pl. átláthatóság, korrupcióellenes intézkedések).

Az ESG mérőszámként szolgál olyan befektetők számára, akik a hosszú távon fenntartható és felelős vállalatokat keresnek befektetési célból.

Az ESG egy mozaikszó, mely a három fő értékelési szempont angol nyelvű kezdőbetűiből áll:

Ide tartoznak a vállalat környezeti hatásai, többek között az energiafelhasználás, a szén-dioxid-kibocsátás, a hulladékgazdálkodás és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok kezelése.

A vállalat társadalmi kapcsolatai és hatásai kerülnek ide, például a munkahelyi környezet kialakítása, a beszállítókkal, a fogyasztókkal, a helyi közösségekkel való bánásmód, a munkahelyi sokszínűség vagy az emberi, munkavállalói jogok biztosítása.

Olyan tényezőket értékel, mint a vezetői javadalmazás, a részvényesi jogok védelme, az átláthatóság, az etikus üzleti magatartás, vagy a korrupcióellenes intézkedések.

Az ESG szempontok egyre fontosabbak egyre több befektető számára, egyrészt azért, mert fenntartható és társadalmi okokból felelős befektetést keresnek, de felmerülnek egyéb megfontolandó tényezők is mellettük.

További érvek a ESG befektetés mellett:

A három fő területen (környezet, társadalom, irányítás) elért teljesítmény alapján a vállalatok minősítést kapnak a különböző, minősítéssel foglalkozó ügynökségektől. A minősítés átláthatóságot biztosít, mivel a fenntartható befektetésre törekvő befektetők számára egyértelművé teszi egy mutató révén, hogy mennyire felelősen és fenntarthatóan működik egy adott cég.

Az ESG-minősítés lehet egy 0 és 100 közötti skálán lévő érték, vagy egy betűjelzés (pl. AAA-CCC). Az ESG-minősítés külső adatokon, mérhető mutatókon, jelentéseken, harmadik felektől származó információkon alapul. Számos nemzetközi ügynökség végez ESG-értékelést és pontozást, amelyek különböző módszertanokat alkalmaznak, például az MSCI és a Sustainalytics (Morningstar).

Ezek az ügynökségek eltérően súlyozzák az egyes ESG-komponenseket, és különböző indikátorok alapján becsülik meg a vállalat fenntarthatósági kockázatait és teljesítményét.

A három fő terület esetében különböző tényezőket vesznek figyelembe a minősítésnél:

Az ESG jelentős átalakulást hozott a pénzügyi világban, amihez a szabályozói környezet is igazodik.

Mivel a befektetők egyre inkább tudatosan keresik az etikus és fenntartható befektetéseket, egyre szaporodnak az ESG befektetési termékek, így az ESG-alapok és ESG ETF-ek. Az ESG-szempontok beépítése a befektetési portfóliókba nemcsak etikai megfontolások miatt történik, hanem a hosszú távú hozamok növelése érdekében is.

De a bankok és biztosítók is fontos szerepet játszanak az ESG elterjedésében, azzal, hogy integrálják az ESG-kockázatokat a hitelezési döntéseikbe, vagyis figyelembe veszik, hogy az ESG-kockázatok egyben pénzügyi kockázatot jelentenek. Megjelennek a zöld pénzügyek, például zöld hitelek vagy ESG-kötvények finanszírozása.

A változásokhoz igazodva az Európai Unió például a fenntarthatóság előmozdítása érdekében szigorúbb szabályozásokat vezetett be ezen a területen is. Ennek egyik eleme a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, vagyis a CSRD), amely fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget jelent az éves pénzügyi beszámolók részeként a vállalatok egyre bővülő köre számára.

Az ESG pozitívumai mellett azonban befektetői, szabályozói és társadalmi szinten is kap kritikákat. Ezekben megkérdőjelezik a mérések objektivitását és az általa elérhető valós eredményeket.

Problémát jelent, hogy sokszor előfordul a cégeknél a greenwashing jelensége, amikor olyan ESG-jelentést készítenek, mely mögött nem áll valós kibocsátáscsökkentés, társadalmi változás vagy vállalatirányítási reform. Mindössze marketingeszközként használják az ESG-t, ami akadályozza a valódi zöld átállást, félrevezeti a fogyasztókat és befektetőket.

Emellett zavart okoz, hogy az ESG-minősítéssel foglalkozó ügynökségek különböző súlyozással és adatforrásokkal dolgoznak, megjelennek szubjektív minősítések egyes tényezőknél. Ennek eredményeként egyes cégek esetében eltérő minősítésekkel lehet találkozni, ami a befektetők számára bizonytalanságot okoz és bizalmatlanságot eredményez.

További probléma, hogy bár hosszú távon javíthatja a teljesítményt az ESG, rövid távon nem feltétlenül. Ennek oka lehet, hogy a fenntarthatósági beruházások jelentős kezdeti költségekkel járhatnak, ami rövid távon mérsékli a profitot. Az alapok befektetői számára sem hozza a legjobb eredményt, ha azok túlságosan az ESG-re fókuszálva kizárnak rövid távon jól jövedelmező szektorokat, például az olaj- és gázipari cégeket. Így miközben a hagyományos befektetések jól teljesítenek, az ESG-alapok rosszabbul.