Hozam és kockázat – hogyan függnek össze?

A hozam a befektetésből származó nyereség százalékban kifejezett értéke, megmutatja, hogy egy adott időszakban mennyivel gyarapodott a tőkéd. A százalékos formában való megjelenítése segíti a különböző befektetések eredményének összehasonlíthatóságát és a befektetési döntések kiértékelését.

A kockázat pedig annak a valószínűsége, hogy a befektetésen elért nyereség eltérhet a várttól. De ide lehet sorolni az árfolyamok ingadozásának kiszámíthatatlanságát. Általánosságban minél magasabb egy befektetés várható hozama, annál nagyobb a kockázat. A kockázat magában foglalja azt is, hogy a befektetőt veszteség éri.

Fontos megismerkedni a likviditás fogalmával is: ez mutatja meg, hogy a befektetésed milyen gyorsan, milyen költségek mellett és mennyire könnyen alakítható készpénzzé, anélkül, hogy (árfolyam)veszteség érne. A bankszámlán lévő pénz nagyon likvid, viszont ha egy ingatlant kell eladnod, hogy hozzájuss a pénzedhez, az sokkal tovább tart, költségesebb is, tehát az a befektetés nem likvid.

A három fontos kritérium ritkán teljesíthető egyszerre, kettő viszont jó eséllyel igen.

Általános szabály:

Alacsony kockázat mellett alacsonyabb hozam érhető el bankbetétekkel, vagy állampapírok tartásával. Ezek stabil, előre tervezhető, de alacsony hozamú befektetések. Kockázati profiltól függően eltérően kisebb nagyobb arányban minden befektetési portfólióban lehet helye.

Ha magasabb hozamot szeretnél, nem kerülhető el kockázatosabb eszközök tartása. Ilyenek egyes vállalati kötvények, részvények, tőkeáttételes ügyletek (például határidős indexek), befektetési alapok, kriptoeszközök, devizapárok, nyersanyagpiaci eszközök.

A befektetőnek egyensúlyt kell találnia az elvárt hozam és a vállalható kockázat között. Ezt nevezik kockázatvállalási hajlandóságnak vagy kockázati profilnak.

A befektetők eltérő kockázati hajlandósággal rendelkeznek, és ennek megfelelően választanak eszközöket.

Általában alacsony kockázatúnak tartják az állampapírokat, hiszen a tőke és a kamatok kifizetése államcsőd kivételével garantált.

Magyarországon a lakossági állampapírok kockázata kisebb, míg az intézményi papíroké nagyobb, hiszen utóbbinál a másodpiaci árazások miatt a befektető árfolyamkockázatot is visel (emelkedő hozamkörnyezetben a portfóliódban lévő fix kamatozású állampapír értéke/árfolyama csökken), de ez a probléma csak lejárat előtti eladás esetén értelmezhető.

A bankbetét a legalacsonyabb kockázatú eszköz, bankcsőd sem jelent tőkeveszteséget, hiszen Magyarországon bizonyos összegig a bankbetétek biztosítottak.

Magasabb kockázattal jár a kötvények tartása, mivel itt nem az államnak, hanem egy vállalatnak adsz kölcsönt. Tőkeveszteség érheti a befektetőt, ha a kötvény kibocsátója fizetésképtelenné válik.

A kötvény másodpiacán az árfolyamok nagy ingadozást mutathatnak a futamidő alatt. Növeli a kockázatot, hogy számos vállalati kötvény piaca nem likvid, még akkor sem, ha tőzsdén kereskedhetők ezek a hitelpapírok.

A részvény magas kockázati szint, hiszen a befektetés kitett számos piaci folyamatnak, trendnek, makrogazdasági mutatóknak, kamatszintnek, és a vállalat eredményességének.

Ha a részvény közkézhányada alacsony, az illikviddé teheti a papírt, ami szintén kockázat, elemzők is számolnak vele (likviditási diszkont).

A legmagasabb kockázat a devizapiacokon, a kripto tőzsdéken, a határidős kereskedésben (főként tőkeáttétellel) van, de kockázatos a nyilvános cégbe való befektetés is. Ezeknél egyértelműen kockázat a magas volatilitás, amely extrém szinteket is megüthet. Egyedi cégbe való befektetésnél pedig nem likvid vagyonná válik a pénzed.

A kockázat nem fix, hanem változó. Például, ha magyar állampapírt tartasz, az egyik hitelminősítő pedig váratlanul lerontja a magyar adósbesorolást, akkor a kötvény megtartása plusz kockázat, hiszen számolni kell a piaci kamatok emelkedésével.

A befektetési kockázat mérése és kezelése elengedhetetlen része a tudatos pénzügyi döntéshozatalnak. Az egyik módszer ennek kezelésére az, ha előre elhatározod, mekkora veszteséget vagy hajlandó elviselni a befektetés értékén a csúcshoz képest.

Ennél konkrétabb a stop-loss megbízás, amely a pozíción kialakuló veszteséget maximalizálja. Lényegében egy automatikusan életbe lépő pozíció zárási parancs, amely akkor lép életbe, ha az árfolyam elér egy bizonyos szintet, vagy az alá esik. Kockázata is van: ha a piac réssel nyit fölfelé vagy lefelé, a stop-loss megbízásban szereplő eladási ár pedig nem tud teljesülni, mivel a piaci ár azt átugorja.

Az alábbiak segítenek objektíven értékelni, hogy egy adott befektetés mennyire biztonságos vagy kockázatos:

A volatilitás azt mutatja meg, hogy mekkora mértékben tér el a befektetett eszköz hozama és árfolyama az átlagtól.

A Sharpe-mutató az egységnyi kockázatra jutó többlethozam. Lényegében az élért hozam és az ezért felvállalt kockázat kapcsolatát mutatja meg. Minél magasabb a mutató, annál inkább megéri felvállalni a kockázatot a kiválasztott befektetés hozam potenciálja miatt.

Ez az a plusz hozamelvárás, amit a befektetők a kockázatmentes eszközökhöz, jellemzően a 10-éves állampapírhoz képest, afelett elvárnak.

Egy magyar példa: mekkora hozamot vár el egy külföldi befektető, aki a magyar részvénypiacon tervez befektetni? Damodaran módszertana szerint a magyar részvénybefektetések prémiuma jelenleg 6,87 százalék, a 10-éves kötvényhozam 6,93 százalék, tehát akkor éri meg a BÉT-en befektetni, ha éves szinten 13,8 százalékot sikerül realizálni (árfolyam emelkedéssel, osztalékkal, vagy a kettő kombinációjával).

A diverzifikáció lényege, hogy nem egy eszközbe vagy eszközosztályba fekteted a megtakarításodat, hanem több különbözőbe. Az egésznek az értelme a kockázat csökkentése, így tudod minimalizálni annak esélyét, hogy egyetlen, rosszul teljesítő befektetés teljesítménye az egész portfólióét lerontsa.

A kockázatokat kezelheted aktívan: ilyenkor folyamatosan figyelned kell a piacokat, és dönteni a portfólió átalakításáról, egyes eszközök kivonásáról, vagy súlyának módosításáról. Az eszköztár elég széles: segítségedre lehetnek a technikai és fundamentális elemzések, a stop-loss megbízások, illetve a fedezeti ügyletek (opciókkal, vagy short pozíció felvételével).

Létezik passzív kockázatkezelés is: itt a hangsúly inkább a türelmen van, a befektetőt nem zavarják különösebben a nagyobb árfolyam kilengések. Az egyedi részvények kockázatát indexkövető ETF-ek tartásával zárja ki, a portfólióját pedig csak évente súlyozza át. Tipikusan ilyen passzív kockázatkerülő stratégia a buy-and-hold.

Egy példa, amivel optimalizálni lehet egy befektetési portfóliót. Feltételezzük, hogy közepes hozamcélt tűztél ki magad elé, mérsékelt kockázatvállalással, öt évre (így TBSZ-szel az adózás is optimalizálható).

A példa portfólió és az arányok (%):

Ezzel a portfóliószemlélettel sikerült optimalizálni a kockázatokat. A hozam/kockázat egyensúlyban van, ugyanakkor van növekedési potenciál. Több eszközosztály szerepel a portfólióban, a devizák is különbözőek. Van rendszeres cash-flow, ami újra befektethető. A termékek kellően likvidek.