Hány százaléka terhelhető a jövedelmednek hitellel?
Nem tudod, mekkora hitelt és havi törlesztőrészletet enged számodra a bank? A jövedelem hány százaléka terhelhető hitellel? Ezek a JTM 2025-ben is érvényes szabályai személyi kölcsönöknél és lakáshiteleknél
Mi dönti el, mennyi hitelt vehetek fel?
A JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) azt határozza meg, hogy a hitelfelvevő havi nettó jövedelmének legfeljebb mekkora részét fordíthatja hiteltörlesztésre. Ezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövedelemarányos törlesztőrészletről és a hitelfedezeti arányokról szóló adósságfék-szabályozása, a 32/2014. (IX. 10.) rendelet írja elő.
A rendelet célja a felelős hitelezés: megakadályozza az ügyfelek túlzott eladósodását, valamint biztosítja, hogy a felvett hitelek törlesztőrészleteit hosszú távon is biztonságosan tudják fizetni. Ezzel pénzügyi stabilitás fenntartásához is hozzájárul.
A szabályozás lényege, hogy a bankok a JTM alapján minden hiteligénylés esetében kötelezően kiszámolják – valamennyi, az igénylő jövedelmét terhelő törlesztőrészletet figyelembe véve –, hogy a fizetés hány százaléka lehet hitel. Ennek mértéke függ
- a jövedelem nagyságától,
- a hitel típusától, és
- a hitel kamatperiódusától.
Mekkora arányban terhelhető a jövedelem személyi kölcsönnél?
Az MNB rendelete alapján némileg eltér egy jelzáloghitel és egy személyi kölcsön JTM-ének számítása. A JTM szabályok szerint a jövedelem terhelhetősége személyi kölcsönnél:
- nettó 600 000 Ft jövedelem alatt legfeljebb 50%,
- nettó 600 000 Ft jövedelemnél vagy efelett legfeljebb 60%.
Ez azt jelenti, hogy például egy nettó 500 000 Ft-os fizetés esetén egy személyi kölcsön törlesztőrészlete legfeljebb annak 50%-a, azaz 250 000 Ft lehet (abban az esetben, ha más hitel nem terheli az adóst).
Ha viszont a nettó fizetésed - vagy az adóstársaddal, például házastársaddal közös jövedelmed - eléri a 600 000 Ft-ot, akkor már 360 000 Ft-os havi törlesztőrészletet (ami a jövedelem 60%-a) vállalhatsz.
Mekkora arányban terhelhető a jövedelem lakáshitelnél?
Egy lakáshitel JTM számítása már kicsit bonyolultabb, mert a hitel kamatperiódusa is befolyásolja a törlesztőrészlet nagyságát:
- 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén: 600 000 Ft alatti jövedelemnél 25%, 600 000 Ft-os vagy nagyobb jövedelemnél 30%.
- Legalább 5 éves, de 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén: 600 000 Ft alatti jövedelemnél 35%, 600 000 Ft-os vagy magasabb jövedelemnél 40%.
- Legalább 10 éves kamatperiódus, vagy a futamidő végéig fix kamat esetén: 600 000 Ft alatti jövedelemnél 50%, 600 000 Ft-os vagy nagyobb jövedelemnél 60%.
Amennyiben zöld hitelcélról van szó, azaz energiahatékony ingatlant építesz, vásárolsz, felújítasz, akkor jövedelemtől függetlenül 60%-a lehet a jövedelmednek a maximális törlesztőrészlet. Az MNB szerint ugyanis az energiahatékony ingatlanok az alacsonyabb fenntartási költségek és jobb piaci értékállóság miatt kisebb hitelkockázatot jelentenek.
Ingatlan építése vagy új ingatlan vásárlása esetén a zöld hitelcélnak a minimum A+ energetikai besorolású és legfeljebb 68 kWh/m²/év primerenergia-igényű ingatlanok felelnek meg. Felújításnál pedig az, ha
- a felújítás eredményeként az ingatlan eléri a minimum A energetikai besorolást és a primerenergia-igénye nem haladja meg a 76 kWh/m²/év értéket; vagy
- ha a felújítás legalább 30%-os primerenergia-igény csökkenést eredményez.
Mi történik, ha több hiteled is van?
A JTM számításánál nemcsak az igényelt hitel törlesztőjével számol a bank, hanem az összes többi meglévő törlesztési kötelezettséggel is. Ez azt jelenti, hogy összeadja az összes meglévő hiteled havi törlesztőrészletét, majd hozzáadja az újonnan igényelt hitel várható havi törlesztőjét. Az így kapott összeg nem haladhatja meg a JTM szabály által meghatározott arányt az adott hitel és jövedelem esetében.
A JTM-be minden olyan tartozás beleszámít, amelynél rendszeres havi törlesztés történik. Ilyen például minden
- lakáshitel, jelzáloghitel;
- személyi kölcsön, áruhitel;
- autóhitel/lízing;
- folyószámlahitel és hitelkártya-keret;
- adóstársi kötelezettségek (még akkor is, ha nem te törleszted).
Maradtak kérdéseid?
-
Mi történik, ha túllépném a JTM határt?
Amennyiben akkora hitelt igényelsz, hogy annak törlesztőrészletével túllépnéd a JTM határt, akkor a bank elutasítja a hitelkérelmed. A bank ezt jogszabály, nem pedig egyedi megítélés alapján teszi. -
A bank hogyan számolja a jövedelmet?
A bankok a nettó jövedelmet veszik figyelembe a hitelfelvételnél, mégpedig az úgynevezett elsődleges jövedelmeket. Ezek közé alapvetően a munkaviszonyból, vállalkozói tevékenységből vagy nyugdíjból származó jövedelmek tartoznak, de egyes bankok ettől valamelyest eltérnek, és más jövedelmeket is az elsődleges jövedelmek közé sorolnak.
-
Vállalkozóként is ugyanazok a szabályok érvényesek?
Ha vállalkozói, üzleti célra veszel fel hitelt, nem pedig vállalkozóként magáncélra, akkor a bank nem alkalmazza a JTM szabályt. Magáncélú hitelnél azonban vállalkozó esetén is érvényes a JTM korlát.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
