Váratlan fordulat: egy ideig még biztosan marad a kamatstop

Mégsem vezeti ki szeptember végével a referencia-kamatstopot a kormány: ezt Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium államtitkára jelentette be még hétfőn a parlamentben. Az MTI híre szerint az államtitkár egy képviselői kérdésre adott válaszában közölte, hogy a Magyar Bankszövetséggel folytatott többkörös egyeztetéssel sem sikerült olyan megoldásban megállapodni, amely garantálta volna, hogy az intézkedés ne járjon jelentős tehernövekedéssel az érintett ügyfeleknek.

A referencia-kamatstopot eredetileg 2022 január 1-től, fél évre vezette be a kormány, hogy tompítsa a megugró piaci kamatok hatását. Az intézkedést azóta évről évre meghosszabbították, legutóbb 2025 novemberében, 2026. június 30-ig, majd áprilisban a lejárati határidőt el is törölték. Kármán András pénzügyminiszter júniusban jelentette be, hogy szeptember 30-ával kivezetik ezt intézkedést, elegendő időt hagyva arra, hogy a rászoruló adósok helyzetét újratárgyalják. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezet társadalmi egyeztetésre került szintén júniusban, de azóta nem történt érdemi előrelépés.

A kamatstop nem szüntette meg a változó kamatozású lakáshiteleknél a kamatemelés lehetőségét, csak felső határt szabott neki. A hitel kamata ugyanis két részből áll: egy folyamatosan mozgó piaci kamatból (ez a referenciakamat, ilyen például a bankközi kamatláb, a BUBOR) és a bank saját, fix hozzáadott részéből, a kamatfelárból. A kormányrendelet a referenciakamat mértékét befagyasztotta a 2021. október 27-i szintre – így akkor sem emelkedhetett a hitelek kamata, amikor a piaci kamatok jóval magasabbra szöktek.

Az MNB adatai szerint közel 218 ezer szerződés, összesen mintegy 842 milliárd forintnyi hitel tartozik a kamatstop hatálya alá. Közülük 19 ezer adós számít sérülékenynek.

A kamatstop kivezetése nyomán jelentkező törlesztőrészlet-emelkedés mértéke attól függ, milyen kamatperiódust választott az adós, azaz milyen gyakran árazódik újra a hitel kamata. Minél rövidebb ez az időszak, annál hamarabb és annál nagyobbat ugrana a havi fizetési teher.

Akiknél 3, 6 vagy 12 havonta változik a kamat (ezeket közvetlenül a BUBOR mozgása követi), azok a legelső októberi kamatfordulónál szembesülnek a magasabb törlesztővel. Számszerűsítve ezt az MNB által közzétett átlagos fennálló tartozáshoz (3,86 millió forint) közeli összeget veszünk alapul: 4 millió forintos fennálló tartozásra, 6 év hátralévő futamidőre számolva ez havi 5700–6500 forinttal, azaz 9–10,4 százalékkal emelheti meg a részletet. Ez kisebb ugrás, mint amit a most elhalasztott, szeptember 30-i határidő júniusi bejelentésekor, akkor még magasabb piaci kamatok mellett becsültünk – a jegybank ugyanis az elmúlt hónapokban több lépésben csökkentette az alapkamatot. Utóbbi jelenleg 5,5 százalék, ami a BUBOR-t is lejjebb húzta.

Akiknek 5 éves a kamatperiódusuk, nem az október 1-jei fordulónappal, hanem a saját, szerződésben rögzített fordulónapjukkal kell számolniuk. Az új kamatot ilyenkor egy másik MNB-mutató (kamatváltoztatási mutató, például a H3K5) határozza meg, ami nem önmagában adja meg a kamatot, hanem azt mutatja meg, mennyit kell a régihez hozzáadni. Ez az érték a jegybanki kamatcsökkentések nyomán folyamatosan mérséklődik, így minél később esik valakinek a fordulónapja, annál kisebb ugrásra számíthat. Például egy 2021 júliusában, 2,81 százalékos kamattal felvett hitelnél, ami idén júliusban fordult, a mutató 4,84 százalékpontot adott hozzá, így a kamat 7,65 százalékra nőtt. Ugyanennél a hitelnél, ha csak novemberben fordulna, a mutató már csak 3,75 pontot adna hozzá – a kamat így 6,56 százalékra emelkedne, jóval kisebb megugrással.