KATA 2026: szabályok, adófizetés, hitelfelvétel és várható változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) egy 2013 óta létező, korábban rendkívül népszerű adónem, mely 2022-ben jelentős megszigorították, amitől elvesztette a vonezerejét az addig ezt használó vállalkozások és vállalkozók többségénél. A Tisza Párt választási ígéretei szerepel az újból kiszélesítése. Erről még az dién döntés születhet. De mi a helyzet most? Kik választhatják, melyek a feltételei, és hogyan vehetsz fel hitelt katásként?
A 2013. január 1-jén bevezetett KATA egy rendkívül népszerű adózási forma volt közel 10 éven keresztül, és 2022 májusában már mintegy 460 ezer vállalkozás élt is vele. 2022 őszén azonban jelentősen átalakult, a szigorítások miatt töredékére esett azok száma, akik még használni tudják. Most egy újabb módosítás várható, ami alighanem ismét többek számára teszi vonzó adózási lehetőséggé a KATA-t. Az még nem ismert, hogyan változtatnak rajta.
Miért volt olyan vonzó az eredeti KATA?
A régi KATA-t választhatta egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és ügyvédi iroda is.
Népszerűségének oka elsősorban az volt, hogy
- alacsony összegű, tételes – havonta 50 ezer forintos, illetve választhatóan 75 ezer forintos, nem főállású vállalkozóknál pedig 25 ezer forintos – adófizetést jelentett minden megkezdett naptári hónapra (az iparűzési adó, és az esetleges áfafizetési kötelezettség mellett),
- adminisztrációs szempontból is jóval kedvezőbb megoldást kínált, mint más adózási formák.
A katás vállalkozások és kisadózók mentesültek ezen közterhek alól:
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a személyi jövedelemadó és a járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése;
- szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
Korlátot jelentett azonban, hogy csak évi 6 millió forintos bevételig lehetett választani, majd ezt később, 2017-ben 12 millió forintra emelték. E felett 40 százalékos különadót kellett befizetni.
A KATA-nak azonban hátrányai is voltak:
- az ellátási alap, amelyből a nyugdíjat is számítják, mindössze 108 ezer forint volt, és nem követte a minimálbér emelkedését. Választható volt ugyan a 75 ezer forintos adómérték is, mely magasabb összegű ellátási alapot jelentett, ezzel a lehetőséggel azonban kevesen éltek;
- a katás vállalkozóknál a táppénz alapja is ennek megfelelően alacsony volt;
- nem volt költségelszámolási lehetőség, tehát bármekkora költséggel is működött a vállalkozás, ugyanakkora adót kellett megfizetnie havonta.
Problémák a KATA-adózással
Az alacsony összegű adó komoly vonzerőt jelentett a vállalkozók számára, azonban az egy évtizeden keresztül változatlan adómérték meglehetősen szerény bevételt jelentett az államháztartás számára.
Emellett természetesen részben érvényes kritika volt az is, hogy egyes munkáltatók KATA-zásra ösztönözték az egyébként alkalmazottként dolgozó munkaerőt, hiszen ez mind számukra, mind pedig a munkavállaló számára is alacsonyabb terhet jelentett.
A burkolt foglalkoztatás kizárása kapcsán a törvény tartalmazott olyan szabályokat, melyek közül, ha egynél több megvalósult, az rejtett foglalkoztatásnak minősült. Az ilyen típusú visszaélést ezek alapján a NAV próbálta szűrni, ugyanakkor mindig is kérdéses volt, hogy milyen hatékonysággal teszi ezt.
Emiatt a kormány a bújtatott foglalkoztatásra hivatkozva első körben 2021-ben szigorított: 40 százalékos adót kivetve azon vállalkozói bevételekre, melyek évente 3 millió forintot meghaladó összegben egy kifizetőtől érkeztek. Majd a következő évben az adónem jelentősen átalakult.
Mi változott az új KATA-val?
2022. szeptember 1-jén a Fidesz-kormány szigorított a KATA feltételein, és jelenleg is ezek a feltételek érvényesek az úgynevezett “új KATA” esetében.
A 2022. évi XIII. törvény szerint
- már csak azok az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású (tehát akinek nincs 36 órát elérő munkaviszonya) egyéni vállalkozók alkalmazhatják;
- csak abban az esetben, ha kizárólag magánszemélyek számára számláznak (a taxis vállalkozókat kivéve);
- az adó mértéke minden megkezdett naptári hónapra egységesen 50 ezer forint (a következő hónap 12. napjáig megfizetve), és nem lehet a magasabb adómértéket választani;
- a korábbi 12 millió forintos éves bevételi korlátot 18 millió forintra emelték, mely felett 40 százalékos adót kell fizetni a következő adóév február 25-éig bevallva és megfizetve.
Mindezek miatt a legtöbb vállalkozó az ekkor kedvezőbbé váló, de így is jóval nagyobb terhet jelentő – a személyi jövedelemadó mellett társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási fizetési kötelezettséget jelentő – átalányadózásra állt át.
Milyen terhekkel kell számolniuk az új katásoknak?
A katás vállalkozások mentesülnek
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy
- átalányadó;
- a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék;
- szociális hozzájárulási adó
megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Ezekkel a terhekkel azonban számolniuk kell:
1. Tételes adó
Az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára az azt követő hónap 12-éig meg kell fizetni a havi 50 ezer forintos tételes adót. Ez alól csak abban az esetben mentesülsz, ha az adott hónapban
- táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesültél;
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona voltál;
- fogvatartott voltál;
- vagy a hónap egészében szüneteltetted a vállalkozásod,
és természetesen a KATA adóalanyisággal összefüggésben nem végeztél tevékenységet és nem szereztél bevételt. A tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles vagy bejelenteni a NAV-hoz, ha arra a hónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetned (kivéve a vállalkozói tevékenység szünetelése esetén, mert azt egyébként is be kell jelentened).
2. 18 millió forint feletti bevételnél 40 százalékos adóteher
A katás egyéni vállalkozónak 40 százalékos különadót kell fizetnie a naptári évben elért kisadózói bevételének a 18 millió forintot meghaladó része után. Ezt az adóévet követő év február 25-ig kell megfizetni és bevallani az xxKATA-nyomtatványon.
Ha nem kell a naptári év minden hónapjára megfizetned a tételes adót, akkor a 40 százalékos különadót a kisadózói bevételének
- a kisadózói adóalanyiság fennállásának a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és
- a 18 millió forintos keretösszeg egytizenketted része, vagyis 1,5 millió forint
szorzatát meghaladó része után kell megfizetned.
A 40 százalékos különadó megfizetése természetesen nem mentesít a tételes adó megfizetése alól. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a 40 százalékos különadót a megszűnést követő 30 napon belül kell bevallani és megfizetni.
Ezek mellett további terhekkel kell számolniuk a katás adózóknak:
3. Helyi iparűzési adó
Ha a bevételed nem haladja meg az évi 25 millió forintot, akkor 2023. január 1-jétől választhatod az egyszerűsített, sávosan fizetendő iparűzési adót, függetlenül attól, hogy melyik önkormányzat területén található a székhelyed.
| Bevétel összege | Adóalap mértéke | Iparűzési adó összege (2%-os HIPA esetén) |
| 12 millió forintig | 2,5 millió forint | 50 ezer forint |
| 18 millió forintig | 6 millió forint | 120 ezer forint |
| 25 millió forintig | 8,5 millió forint | 170 ezer forint |
Kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók számára 120 millió forint a mérték. Az iparűzési adót május 31-éig kell megfizetned.
4. Áfakörös vállalkozók számára áfa fizetése
2026-ban évi 20 millió forintos árbevételig választható az alanyi áfamentesség. Ilyenkor nem kell áfát felszámítanod a szolgáltatásaidra vagy termékeidre. Ha azonban a bevételed meghaladja ezt az értékhatárt, akkor bekerülsz az áfa hatálya alá, és áfát kell felszámítanod, bevallanod és befizetned.
5. 5000 forintos kamarai hozzájárulás
Katás vállalkozóként regisztrálnod kell a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál, és tagként meg kell fizetned minden év március 31-ig az 5000 forintos kamarai hozzájárulást.
Adminisztrációs kötelezettségek katás vállalkozóként
Habár a KATA adónem adminisztrációja egyszerűbbnek tekinthető más adónemekhez képest, így is vannak kötelezettségei a katás vállalkozásoknak.
1. Bevételi nyilvántartás vezetése
A vállalkozásoknak bevételi nyilvántartási kötelezettsége van. Ennek formája nincs meghatározva, de akár papíralapon, akár digitálisan vezeted, legyen látható benne:
- a sorszám,
- a számla sorszáma,
- a bevétel összege,
- a bevétel megszerzésének időpontja.
Ugyanakkor a bevételi nyilvántartás vezetésének kötelezettségét a NAV akkor is teljesítettnek veszi, ha a kisadózó vállalkozó a kiállított számlákat megőrzi, és ezekből a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
2. Adóbevallás
Katás vállalkozóként minden adóévet követő február 25-éig adóbevallási kötelezettséged is van. Ezt a legegyszerűbben a NAV nyomtatványkitöltő programját használva és a xxKATA dokumentum kitöltésével teheted meg.
SZJA-bevallást csak abban az esetben kell elkészítened, ha a katás vállalkozásod bevételén kívül volt más kiegészítő jövedelmed.
KATA és hitelfelvétel
Egy katás egyéni vállalkozó ugyanúgy igényelhet hitelt, ahogy egy alkalmazott, csak a banki hitelbírálat a vállalkozói jövedelem számítása és igazolása miatt eltér az alkalmazotti jövedelemigazolástól.
A bankok az egyéni vállalkozóktól általában egy lezárt pénzügyi évet kérnek, melyet a NAV által kiállított jövedelemigazolással kell igazolni. Az ezen szereplő, illetve a jövedelemigazolás alapján a bank által számított jövedelem adózási formától függően eltérő.
KATA esetében a NAV álláspontja szerint – és a bankok is ebből indulnak ki – jövedelemnek az utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatban feltüntetett összeg 60 százaléka minősül. Ez fog szerepelni a jövedelemigazolásban.
Milyen feltételeknek kell megfelelned?
Ha egyéni vállalkozóként igényelsz hitelt, akkor ezzel összefüggésben az alábbi követelményeknek kell megfelelned:
- mutass be NAV jövedelemigazolást;
- legyen legalább egy lezárt adóéved;
- nem szünetelhet a vállalkozásod;
- nem folyhat ellene felszámolás, végrehajtás, per, csődeljárás;
- a számított jövedelemnek el kell érnie a banki minimum-követelményt, és a JTM-számítás alapján is elegendőnek kell lennie a hitel törlesztőrészletéhez;
- köztartozás-mentességről szóló NAV-igazolást (nullás igazolás) is be kell mutatni;
- nem szerepelhetsz a negatív KHR-listán.
Milyen dokumentumokra van szükséged a hitelfelvételhez?
Ha vállalkozóként hitelt vennél fel, akkor a vállalkozói jövedelmeddel kapcsolatosan az alábbi dokumentumokkal érdemes készülnöd (a pontos dokumentumlista bankonként eltérhet):
- hitelbírálathoz szükséges NAV-jövedelemigazolás;
- SZJA-bevallás az előző évre vonatkozóan;
- NAV köztartozás-mentességi igazolás;
- vállalkozói és/vagy magán bankszámlakivonatok az utolsó 3-6 hónapról.
Mekkora hitelt vehetsz fel?
A hitelösszeg nagyságát egyrészt a JTM határozza meg vállalkozóknál is, így igazolt vállalkozói jövedelemmel ugyanakkora hitelösszeg érhető el, mint alkalmazottként. Másrészt a bankok egyéni hitelbírálati szabályai határozzák meg, hogy mekkora hitelösszeget tartanak elfogadhatónak a te esetedben.
2026-tól személyi kölcsön és 5 évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitel esetén havi 800 ezer forintos jövedelemig a törlesztőrészlet a jövedelemnek legfeljebb 50 százaléka lehet, 800 ezer forintos vagy nagyobb jövedelem esetén legfeljebb 60 százaléka. Ezek azonban maximumok, melytől a bankok eltérhetnek.
Hogyan javíthatod az egyéni vállalkozóként a hitelképességed?
Néhány lehetőség, amit megtehetsz a hitelképességed javítása érdekében, ha vállalkozóként vennél fel hitel:
- ha még csak rövid ideje vagy vállalkozó, akkor várj a hitelfelvétellel, mert a hosszabb vállalkozói múlt előnyösebb az elbírálásnál, javítja a hitelképességet;
- törekedj arra, hogy rendszeresen érkezzen bevétel a bankszámládra, mert a stabil, bankszámlán megjelenő bevétel pozitív jelzés a bank számára;
- alkalmazottként dolgozó házastárs vagy élettárs jövedelme adóstársként beleszámít a JTM-be, így magasabb hitelösszeg érhető el;
- mivel bankonként némileg eltér a vállalkozói jövedelem kezelése, ezért érdemes összehasonlítani a banki ajánlatokat.
A vállalkozói kölcsön
Egyéni vállalkozóként nemcsak személyi kölcsönt vagy lakáshitelt igényelhetsz, hanem vállalkozói kölcsönt is. Utóbbi egy alapvetően célhoz kötött hiteltípus, mely a vállalkozás fejlesztésére, beruházásra, eszközbeszerzésre vagy működési költségek finanszírozására használható fel. Ennek megvalósulását azonban igazolni is kell a bank felé.
A bank a hitelbírálat során vizsgálja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, jövedelmezőségét, adózott eredményét, üzleti tervét.
Egy vállalkozói hitel lehet fedezetes vagy fedezet nélküli. Fedezet esetén jelzálogjogot jegyeznek be az érintett ingatlanra, de ugyanúgy szükség van önerőre, mint lakáshitelnél. Ez a hitel összegének minimum 20-30 százaléka, de akár nagyobb arányú is lehet.
Milyen változások várhatók a KATA-nál?
A jelenleg érvényes úgynevezett “új KATA” szabályai a Tisza Párt ígérete szerint hamarosan megváltozhatnak. “Újra széles körben elérhetővé tesszük a kedvezményes kata adózást” - írta választási programjában a Tisza Párt. Ezt a pénzügyminiszteri kinevezése előtt, bizottsági meghallgatásán Kármán András is megerősítette, azonban további konkrétumok még nem láttak napvilágot.
Egyelőre annyit lehet valószínűsíteni, hogy feltehetően 2027 elejétől válik elérhetővé ismét szélesebb kör számára KATA, de hogy pontosan milyen feltételekkel, és mekkora lesz az adó mértéke, egyelőre nincs tisztázva.
A változtatás a korábbi verziók mindegyikéhez képest indokolt lenne, egyrészt az államháztartás bevételei, másrészt pedig az azt igénybe vevők nyugdíjjogosultsága miatt.
Maradtak kérdéseid?
-
Mikor választhatom a katás adózást?
2022 szeptembere óta már csak azok az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású (tehát akinek nincs 36 órát elérő munkaviszonya) egyéni vállalkozók alkalmazhatják, és csak abban az esetben, ha kizárólag magánszemélyek számára számláznak (a taxis vállalkozókat kivéve). -
Mennyi adót kell fizetnem jelenleg katásként?
A tételes adó mértéke minden megkezdett naptári hónapra egységesen 50 ezer forint (a következő hónap 12-éig megfizetve), és nem lehet a magasabb adómértéket választani. Emellett 18 millió forint feletti bevételnél 40 százalékos adóteherrel is számolnod kell, fizetned kell az iparűzési adót, illetve áfa-körös vállalkozóként meg kell fizetned az áfát is.
-
Katásként mekkora hitelt vehetek fel?
Katás vállalkozóként jövedelemnek az utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatban feltüntetett összeg 60 százaléka minősül. A törlesztőrészlet nagyságát a bankok a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) alapján számítják. 2026-tól személyi kölcsön és 5 évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitel esetén havi 800 ezer forintos jövedelemig a törlesztőrészlet a jövedelemnek legfeljebb 50 százaléka lehet, 800 ezer forintos vagy nagyobb jövedelem esetén legfeljebb 60 százaléka. Ezek azonban maximumok, melytől a bankok eltérhetnek.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
