Magyar vagy külföldi részvények TBSZ-en: mit vállal, aki egyedi részvényt vesz?

Tartós befektetési számlán (TBSZ) kötvények, ETF-ek vagy befektetési alapok mellett egyedi vállalatok részvényeit is tarthatod. A számlára nemcsak magyar, de amerikai és európai részvények is vásárolhatók – amennyiben a TBSZ-szolgáltatódnál ez a lehetőség rendelkezésre áll –, de utóbbiak esetében a piaci és vállalati kockázatok mellett megjelenik a devizaváltás és adott esetben az osztalék után külföldön levont adó hatása is a hozamra.

Egy részvény megvásárlásával tulajdonrészt szerzel egy vállalatban. A befektetésed eredménye ekkor két forrásból származik:

Az előbbi akkor jelent hozamot számodra, ha a részvény eladáskori értéke meghaladja a vételárát, míg az osztalék a részvényeseknek juttatott rendszeres kifizetés, amelynek mértéke az üzleti teljesítménytől és a társaság osztalékpolitikájától függ.

A TBSZ-en belül lehetőség van részvények vételére és eladására, illetve a szabad pénz részvényekbe történő újrabefektetésére a számla megszűnése nélkül. Nem kell tehát 5 évig ugyanazt a részvényt tartanod TBSZ-en, szabadon kereskedhetsz velük, de a pénzt nem érdemes kivenni a számláról – illetve a harmadik lekötési év végén lehetőség van részleges kivétre –, különben a TBSZ megszűnik és elveszik az adóelőnye.

A TBSZ ugyanis jelentős adóelőnyt biztosít a feltételek teljesítése esetén, de ez nincs hatással a befektetés kockázatára, nem mérsékli azt. Vagyis, ha egy TBSZ-en tartott részvény árfolyama jelentősen esik, a TBSZ nem nyújt védelmet a veszteséggel szemben.

De milyen kockázatokkal kell számolni egyedi részvények esetén? Vállalatok részvényeinél a kockázatnak két szintje van:

Például, ha a TBSZ-en tartott portfóliód egyetlen részvényből áll, és annak árfolyama a felére esik, akkor a teljes befektetésed értéke ugyanennyit csökken. Ha viszont 10 különböző részvény tartasz, és abból egy részvény csak 10 százalékot tesz ki, akkor, ha annak az egy részvénynek az értéke a felére csökken, akkor a teljes portfóliónál csak 5 százalékos veszteség jelentkezik.

Egy indexkövető ETF-be történő befektetéssel ez a kockázat még inkább mérsékelhető. Ez a befektetési eszköz azok számára is ajánlott, akik a részvénypiac hosszú távú teljesítményéből szeretnének részesedni, miközben nem akarnak vállalati beszámolókkal és elemzésekkel foglalkozni.

Aminek hatását nehezebb kiküszöbölni, az az, ha a teljes piac esik. Ezt önmagában egyetlen, sok részvényt tartalmazó ETF vásárlásával sem lehet kivédeni. Ebben az esetben csak egy földrajzilag szélesebb diverzifikáció és különböző eszközosztályok, például kötvények tartása mérsékelheti a kockázatot.

Ha a részvényeket tekintjük, akkor a magyar és a külföldi részvények között a legnagyobb különbség, hogy előbbiek forintért vásárolhatók. Ez egyszerűbbé teszi a helyzetet: kizárja a közvetlen devizaváltás költségét és az abból eredő árfolyamhatást. (Igaz, a vállalat külföldi bevételei, kiadásai és esetleges adósságai miatt a részvény árfolyamát a devizaárfolyamok alakulása is befolyásolhatja.) Ettől azonban még számos egyéb kockázat megmarad a magyar cégek részvényei esetében, illetve hátrányai is vannak.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ugyanis kis piac, amelyen kevés cég szerepel, ezek nagy része is – a blue chipeken (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) kívül – ritkán forgó papír. A korlátozottabb választék miatt egyrészt nehéz magyar részvényekből széles portfóliót kialakítani. Ezért, aki csak magyar részvénybe fektet, annak befektetésének értéke mindössze néhány cég eredményétől és a magyar gazdaság helyzetétől függ.

Másrészt megjelenik a likviditás kérdése. Hiszen, míg a nagyobb forgalmú részvényeket általában könnyebb megvenni és eladni, addig egy kevésbé keresett papírnál előfordulhat, hogy nehéz szabadulni tőle, és ha sürgős az eladás, akkor esetleg csak jelentős árengedménnyel sikerül.

A hazai részvényekből álló portfólió erősen ki van téve a magyar gazdaság, a hazai szabályozási környezet és a befektetői hangulat változásainak, árfolyamukat befolyásolhatja a kamatkörnyezet, az infláció, az adók alakulása, esetleges szabályozási változások, a gazdasági növekedés és a befektetői hangulat.

Érdemes figyelembe venni, hogy TBSZ-en belül a magyar cégek által kifizetett osztalék is adómentes, ellentétben a külföldi osztalékkal. A hazai nagy cégek közül több rendszeres osztalékfizető, de persze az osztalék nem garantált, és mértéke a cég eredményétől, valamint a vezetés döntésétől függ.

A nagyobb európai piacok és vállalatok már likvidebbek, mint a hazai. A befektetők számára szélesebb földrajzi és ágazati diverzifikációt kínálnak, mint ha kizárólag magyar részvények közül válogatnának.

Ugyanakkor Európa nem egy egységes befektetési kategória, számos ország piacából tevődik össze, eltérő gazdasági és a szabályozási környezetekkel. A részvények kereskedési pénzneme sem minden esetben euró: a brit papírok fontban, a svájci részvények pedig svájci frankban forognak.

Sok európai nagyvállalat jelentős osztalékot fizet, azonban ezekre meg kell fizetni a külföldi forrásadót, az osztalékok adóztatása pedig országonként eltérő. A kettős adóztatást kizáró egyezmények miatt az adó egy része visszaigényelhető Magyarországon, de ez némi papírmunkát igényel.

Emellett figyelembe kell venni, hogy a külföldi cégek követése, a róluk való információszerzés is nehezebb, illetve ismerni kell a helyi szabályozási környezetet és az adott ország piacát a megfontolt befektetői döntésekhez.

Az egyedi amerikai részvények sok szolgáltatónál elérhetők TBSZ-en keresztül a magyar befektetők számára. Az amerikai részvénypiac likvid és széleskörű, a világ legnagyobb cégeinek papírjai érhetők el itt. Akadnak közöttük olyanok, melyek alig vagy egyáltalán nem fizetnek osztalékot, hanem a növekedésre fókuszálnak, de vannak rendszeres osztalékot fizető cégek is.

Az amerikai részvényeknél különösen fontos a magyar–amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése, hiszen a forrásadó mértéke az Egyesült Államokban 30 százalék. Ugyanakkor az amerikai tőzsdén jegyzett, de külföldi székhelyű cégek osztaléka nem amerikai forrású, így ezeknél megint más a helyzet.

Mivel az amerikai részvények vásárlása dollárkitettséggel jár, ezért a forintban számított hozamot a részvény árfolyamán túl a dollár/forint árfolyam is meghatározza.

Magyar befektetőként minden külföldi részvényen két pozíciót tartasz: a részvényt és a devizát. Külföldi részvény vásárlásakor nemcsak a részvény árfolyama, hanem a devizaárfolyam is meghatározó a befektetés eredményét tekintve:

Például, ha egy befektető 100 dollárért vásárol egy amerikai részvényt, amelynek árfolyama ezt követően 10 százalékkal emelkedik (110 dollár), de a dollár a forinthoz képest 10 százalékkal gyengül, akkor a befektetés értéke forintban számolva körülbelül 1 százalékkal csökken (1,1 x 0,9 = 0,99).

Ez alapján látható, hogy egy devizapár kedvezőtlen árfolyamváltozása akár egy jó részvényárfolyam-eredményt is könnyen veszteségbe fordíthat. Természetesen ugyanígy a külföldi deviza erősödése a részvényárfolyam emelkedésén felül növeli a forintban számított nyereséget.

A külföldi devizában történő befektetéseknél tehát a részvényárfolyam és a devizaárfolyam együttes változása határozza meg, hogy egy befektetésnek mekkora a hozama. Ezért ilyenkor a devizaváltás díja – ami egyébként szintén számottevő lehet, főleg, mert többször jelentkezik – mellett azt is mérlegelni kell, hogy a befektető mekkora devizakockázatot vállal.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy még a magyar részvényeknél sem zárható ki a devizakockázat teljes egészében. Hiszen egy cég eredményét nagyban befolyásolhatja a devizaárfolyamok alakulása, ha bevételei külföldi devizában, költségei viszont forintban keletkeznek.

Az osztalékhozam az egy részvényre jutó éves osztalék és az aktuális részvényárfolyam hányadosa. Ha a részvényárfolyam csökken, változatlan osztalék mellett is emelkedik az osztalékhozam.

Külföldi részvényeknél figyelembe kell venni az osztalék utáni adófizetést, hiszen a TBSZ adókedvezménye nem vonatkozik a még jóváírás előtt, a külföldi állam által levont forrásadóra az osztalék után. A magyar osztalék ugyan adómentes, a külföldi osztaléknak azonban van forrásadója, mivel a magyar adózási szabályok nem írják felül a külföldi állam adófizetési szabályait.

Az európai országok mindegyike saját forrásadómértéket alkalmaz az osztalékra, melyet a kettős adóztatást elkerülő egyezmények is befolyásolnak, de visszaigénylése a gyakorlatban bonyolult és költséges lehet.

Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adózási egyezmény megszűnése óta az amerikai cégek által fizetett osztalékból 30 százalékos forrásadót vonnak le, amit a TBSZ sem tud csökkenteni. Tehát például, ha 100 dollár bruttó osztalékot kaptál az amerikai részvényeid után, akkor a TBSZ-edre 70 dollár érkezik meg az adófizetést követően.

A TBSZ előnye ezért leginkább árfolyamnyereség esetén mutatkozik meg, nem az osztaléknál. Hiszen a hozam 5 lekötési év után akkor is adómentes, ha külföldi cég részvényárfolyam-emelkedésének köszönhető.

A TBSZ sajátossága miatt ezért egy osztalékot nem fizető, növekedésre fókuszáló amerikai cég hozama jobb lehet, mint az amerikai vagy akár az európai osztalékfizető részvényekből származó hozam, hiszen azokat csökkenti a külföldi forrásadó.

Amennyiben részvénybe fektetnéd a pénzedet TBSZ felhasználásával, akkor első körben azt kell ellenőrizned, hogy a kiválasztott szolgáltatóknál elérhető-e ez a befektetési forma, az általad kiszemelt piac és esetleg az adott részvény vagy részvények. Nem minden szolgáltatónál áll rendelkezésre részvénybefektetés, illetve külföldi részvénybefektetés lehetősége. A BiztosDöntés TBSZ-kalkulátorával ellenőrizheted, hogy mely szolgáltatóknál milyen befektetési lehetőségek érhetők el.

A másik fontos tényezőt a költségek jelentik részvényvásárlásnál. Ezek szolgáltatónként, tőzsdénként és tranzakciónként is eltérnek, de az alábbi díjakkal kell számolnod:

Az előbbiek közül fontos figyelni a minimumdíjak mértékére, melyek a kis összegű tranzakciókat jelentősen megdrágíthatják, így rontják a hozamot. A likviditás szintén befolyásolja annak mértékét, mivel egy kevésbé forgalmas részvénynél nagyobb lehet a vételi és eladási ár közötti különbség.

Mindezek miatt hasznos a szolgáltató kiválasztásakor, illetve részvény vásárlásakor ellenőrizni a kondíciós listákat, különös tekintettel a külföldi tőzsdék díjaira, a devizaváltásra, minimumdíjakra vonatkozóan.

Végül pedig, ha tőzsdén kereskedsz, akkor ismerned kell azok működését, a piaci és a limitáras megbízások különbségét, az egyes cégek pénzügyi beszámolóit és üzleti kilátásaikat, a róluk készült elemzéseket, a helyi szabályozásokat és a gazdasági környezetet. Ez szükséges ahhoz, hogy megfontolt befektetői döntéseket tudj hozni, és feleslegesen ne kockáztasd a megtakarításodat.

TBSZ-en történő részvénybefektetés esetén nem feltétlenül jó megoldás kizárólag az 5 éves lejárathoz igazítani az eladást, ugyanis ennyi idő alatt nem feltétlenül válik nyereségessé egy adott részvény. Egy cég árfolyama akár több éven keresztül is mínuszban lehet, illetve többször akár jelentős mértékben emelkedhet és eshet ezen időszak alatt, és persze az is előfordulhat, hogy a korábbi árfolyamszint már nem is áll helyre. Ezért, ha a megtakarításra néhány éven belül biztosan szükség van, akkor a részvényekbe történő befektetés nem ideális választás.