A Marshall-kereszt: hogyan működik a kereslet és kínálat?

A Marshall-kereszt egy közgazdaságtani keresztmetszeti diagram, amely a keresleti és kínálati viszonyok, valamint a piaci egyensúly ábrázolására szolgál. Az egyensúlyi ár és mennyiség a keresleti és a kínálati görbék metszéspontjában alakul ki a szabad piacon. A Marshall-kereszt a piaci egyensúly kijelölésén túl segíti a piaci mechanizmusok követését is, azt, hogy a kereslet és a kínálat alakulása miként tereli az egyensúly felé a piaci árakat és az áruk mennyiségét.

A Marshall-kereszt egy koordináta-rendszerben ábrázolja a keresleti-kínálati viszonyokat, melynek függőleges tengelyén az ár, vízszintes tengelyén pedig a mennyiség szerepel. Az áruk iránti kereslet alakulását a keresleti görbe, a kínálat változását pedig a kínálati görbe rajzolja ki a diagramon.

Tökéletes piaci verseny esetén az árak csökkenésével megnő a kereslet egy termék iránt, ezért a keresleti görbe szigorúan monoton csökkenő függvénnyel írható fel. A kínálati görbe szigorúan monoton növekvő függvény, mivel az árak emelkedésével a kinált termék mennyisége is nő.

A Marshall-kereszt Alfred Marshallról kapta nevét, aki elsőként alkalmazta a kereslet-kínálat piaci viszonyának szemléltetésére.

A szabadpiacon az ármechanizmust a kereslet és a kínálat törvénye szabályozza. A kereslet törvénye kimondja, hogy egy adott termék iránti kereslet annak árával fordított arányban növekszik (minden más tényezőt változatlannak feltételezve), vagyis ha az ár csökken, a kereslet nő, és fordítva, a kereslet csökken, ha a termék ára emelkedik. Minél alacsonyabb az ár, annál nagyobb az áru iránti kereslet.

Ez azért van így, mert a vásárlók forrásai végesek, ezért egy termékre fordítható kiadásaik is korlátozotak. De a gyakorlatban ugyanígy korlátos az eladható javak mennyisége is.

A kínálat törvénye szerint ha egy termék ára emelkedik, akkor vele együtt nő a kínálat, míg az árak csökkenésével együtt a kínálat is mérséklődik. Az ár és a kínálat között tehát egyenes arányosság van alapesetben.

Ennek oka, hogy a magasabb árak arra ösztönzik a termelőket, hogy több árut állítsanak elő (az egyéb tényezőket állandónak tekintve, például hogy költségeik ezzel párhuzamosan nem emelkednek).

Egy tökéletesen versenyző piacon az ár a kereslet és a kínálat találkozásánál stabilizálódik. Ezt a keresleti és a kínálati görbe metszéspontja jelöli ki, ami a Marshall-kereszt egyensúlyi pontja.

Az egyensúlyi ár az az ár, ahol a termék iránti kereslet megegyezik a kínálattal, vagyis olyan egyensúlyi helyzet alakul ki, amely az eladók és a vevők számára egyaránt elfogadható.

A piacon elérhető áruk mennyiségét tekintve akkor áll elő egyensúlyi helyzet, amikor a felfelé ívelő kínálati görbe és a lefelé tartó keresleti görbe keresztezi egymást. Ekkor nem marad túlkínálat vagy kielégítetlen kereslet a piacon, vagyis a fogyasztók éppen annyi terméket vásárolnak, amennyit a termelők előállítanak.

Például, a piacvezető mobiltelefongyártó új készülékének megjelenésekor limitált mennyiségben elérhető, miközben a termék népszerűsége miatt sokan szeretnék aaz elsők között hozzájutni az eszközhöz. A magas kereslet és a relatíve szűkös kínálat miatt a gyártó magasabb áron kínálhatja a terméket. Az ár emelkedik, mivel a limitált kínálat miatt a fogyasztók hajlandóak többet fizetni a telefonért.

A gyártó régebbi, hosszú ideje elérhető modellje iránt ezzel egyidejűleg csökken a kereslet stabil kínálat mellett is, ezért a gyártó csak alacsonyabb áron tud megfelelő szintű keresletet generálni a korábbi megjelenésű termke iránt.

Mivel a kereslet és a kínálat dinamikusan változik a piacon, ezért a piaci egyensúly is eltolódhat, a keresleti vagy a kínálati viszonyok megváltozása pedig az árakat is érdemben befolyásolja. Az egyensúly megbomlásakor túlkínálat vagy túlkereslet alakul ki, szélsőségesebb esetben pedig az árak meredek zuhanását vagy emelkedését előidéző kínálati és keresleti sokkok is létrejöhetnek.

Túlkínálat esetén az áru ára az egyensúlyi szint fölé kerül, emiatt csökken a kereslet, miközben a kínálat továbbra is magas. Ez az árak csökkenéséhez vezet, amit a kereslet élénkülése követ, így a piaci dinamika a korábbi egyensúlyi helyzet felé mozdul el.

Túlkereslet akkor alakul ki, ha termék ára az egyensúlyi ár alá csökken. Ekkor az árucikk iránti kereslet jelentősen megnő, meghaladva az elérhető kínálatot is. Ez az árak újbóli emelkedését idézi elő, közelítve az egyensúlyi állapothoz.

Ilyen piaci sokkokat előidézhet a technológiai fejlődés, amely bizonyos, elavult, korábban széles körben használt eszközöket kiszoríthat a piacról, miközben elsöprő erejű keresletet teremthet a modernebb eszközök, szolgáltatások iránt.

Egy gazdasági válság vagy akár egy olyan váratlan globális esemény, mint egy világjárvány is radikálisan átírhatja a kereslet-kínálat viszonyát. Utóbbira jó példa a Covid19 pandémia idején bezuhanó, hordónként 0 dollár alá is benéző olajár. A járvány megfékezését célzó szigorú karanténszabályok miatt kis időre lényegében leállt a közlekedés és a gazdaság, ami egészen extrém keresleti sokkot okozott az energiahordozónál.

Az olajnál maradva, a piaci viszonyokba beavatkozó, kormányzati intézkedések is torzíthatják a piaci viszonyokat. Az üzemanyagárak maximálása a kereslet irreális emelkedését idézheti elő, melynek következtében kínálati sokk, áruhiány alakulhat ki a piacon.