A Kereslet fogalma és a kereslet-kínálati törvény: alapvető közgazdasági ismeretek
Normál körülmények között a kereslet-kínálat törvény szabályozza a piacokat, így ennek ismerete nélkül nem lehet sikeres üzletet építeni.
Mit mutat meg a kereslet?
A kereslet megmutatja, hogy egy adott termékre vagy szolgáltatásra milyen mennyiségben és milyen áron van vásárlási hajlandóság. A kereslet és kínálat törvénye határozza meg a piac árakat.
Az árak növekedését eredményezi:
- Növekvő kereslet és változatlan kínálat.
- A kínálat csökkenése változatlan kereslet mellett.
Árcsökkentő hatású:
- Ha csökkenő kereslet változatlan kínálattal párosul.
- Növekszik a kínálat, de nem változik a kereslet.
Mi a kereslet fogalma?
A kereslet a fogyasztók által egy adott ár mellett megvásárolni kívánt termékmennyiség.
Mi befolyásolja a keresletet?
- Ár: ha a termék/szolgáltatás ára csökken, általában nő rá a kereslet.
- Jövedelmek: magasabb jövedelem mellett nagyobb lehet a kereslet egyes árukra, szolgáltatásokra.
- Helyettesítő termékek, alternatívák megjelenése a piacon: az eredeti termékre keresletcsökkentő hatással bír.
- Trendek, népszerűség
- Inflációs várakozások: ha egy termék várhatóan megdrágul, akkor az előrehozott vásárlások kereslet-élénkítő hatásúak.
Keresleti görbe
Keresleti görbe: ahogy az ár (P) csökken, a keresett mennyiség (Q) növekszik.
Lehetnek kivételek: például egy szegénységben élő közösség reagálhat úgy a legolcsóbb élelmiszer (krumpli) árának további árcsökkenésére, hogy abból kevesebbet vásárol (tehát az alacsonyabb ár itt csökkenő keresletet okoz).
A magyarázat az, hogy az alacsonyabb ár miatt elérhető megtakarítás megváltoztatja a fogyasztói szokásokat és nem a hét minden napján fognak krumplit enni, hanem például már csak ötször, a többin pedig húst. Ez a példa a Giffen-javak fordított esete.
Mi a kínálat fogalma?
A kínálat alatt azt mennyiséget kell érteni, amellyel az eladók, értékesítők, termelők a piacon megjelennek. Az árszint nagy hatással van a kínálatra, a magasabb ár növeli a kínálatot, hiszen azt lehet feltételezni, hogy a magasabb ár nagyobb profittal is párosul.
Ahogy az ár (P) növekszik, a kínált mennyiség (Q) is nő: a termelők hajlandóbbak nagyobb mennyiséget kínálni, ha magasabb árakkal találkoznak.
Kínálat és kereslet egyensúlya: a piaci ár
A piaci egyensúly az a pont, ahol a kereslet és kínálat megegyezik, vagyis a vásárlók pontosan annyit hajlandók megvenni egy termékből, amennyit az eladók kínálnak az adott áron. Ezt az árat egyensúlyi árnak, a mennyiséget pedig egyensúlyi mennyiségnek nevezik.
Mi történik, ha a kereslet és a kínálat elmozdul?
Túlkereslet
Túlkereslet akkor alakul ki, ha az ár túl alacsony: a kereslet meg fogja haladni a kínálatot, ebből pedig árnövekedés következik.
Túlkínálat
Túlkínálat pedig akkor jön létre, ha az árak túl magasak, a kereslet pedig elmarad a kínálattól. Ennek a piaci helyzetnek az eredménye az árak csökkenése. Mindkét esetben az egyensúly felé mozdul a kereslet-kínálat.
A keresleti törvény magyarázata
Az árak és a kereslet közötti összefüggések a keresleti törvénnyel írhatók le:
csökkenő árak esetén a kereslet nő, emelkedő árak pedig keresletcsökkenést okoznak.
Példák:
- A jövedéki adó csökkentése miatt olcsóbb lesz a sör, amelyből a fogyasztók, sörkedvelők többet vásárolnak.
- Az importvámok bevezetése miatt megnő a skót whisky ára az EU-ban, a fogyasztók ezért olcsóbb alternatívákat fognak keresni, a whiskyre a kereslet csökkenni fog.
Példák a kereslet-kínálat törvényére
- Üzemanyagárak ingadozása
- Lakáspiac és ingatlanárak
- Szezonális élelmiszerek
Emelkedő üzemanyagárak mellett a lakosság egy része kevesebbet autózik és előnyben részesíti a tömegközlekedést. Ezáltal csökken a kereslet az üzemanyagokra, amire az üzemanyag-kereskedőknek előbb utóbb reagálniuk kell.
A nyári hónapokban rengeteg gyümölcs terem Magyarországon, a szezon idején az árak folyamatosan esnek a kínálat emelkedésével. Télen ugyanezek a gyümölcsök csak importból érhetők el, a behozatal költséggel jár, az elérhető mennyiség alacsony, ami (télen) magas árakat eredményez.
Lakáspiac: ha egy településen sokan akarnak lakást venni (például mert sok vonzó munkahely létesül), de az igényeket nem követi a kínálat növekedése (nem épülnek új lakások), az az ingatlanárak növekedését váltja ki. Elméletileg a fordított esetnek is működnie kell normál piaci viszonyok mellett, vagyis kevesebb vásárló az árak csökkenését eredményezi az ingatlanpiacon.
Mi történik akkor, ha megváltozik a kereslet?
Akkor fordul elő, ha valamilyen ok miatt a fogyasztók akkor is többet vagy kevesebbet akarnak vásárolni egy adott termékből, ha annak nem változott meg az ára. A kereslet eltolódásának tipikus oka például, ha nőnek vagy csökkennek a reálbérek, elkölthető jövedelmek.
Hasonló piaci folyamatokat indíthat el egy népszerű termék megjelenése a piacon. Ugyancsak változást hozhat a keresletben az inflációs várakozás (előre vagy későbbre halasztott vásárlások).
Maradtak kérdéseid a kereslet-kínálat törvénnyel kapcsolatban?
-
Miért csökken a kereslet, ha az ár növekszik?
Erre két magyarázat képzelhető el. Az egyik az, hogy a legtöbb termék helyettesíthető, így ha egy adott termék megdrágul, a vásárlók olcsóbb alternatívákat keresnek, így szükségszerűen csökkenni fog az adott termék ára. A másik pedig a jövedelmekkel függ össze. Ha például drágul az üzemanyag, a fogyasztók nem csak azt választhatják, hogy kevesebbet autóznak, hanem azt is, hogy más termékeken/szolgáltatásokon igyekeznek spórolni. -
Hogyan alakul ki a piaci egyensúly?
A piaci folyamatok általában az egyensúlyi ponthoz való közelítést vetítik előre. Ha túlkereslet és ezzel párhuzamosan árnövekedés alakul ki a piacon, akkor erre a természetes reakció a kereslet csökkenése mellett a kínálat növekedése. Ha pedig egy termékből túlkínálat keletkezik és vele együtt alacsonyabb árak lesznek jellemzőek, akkor a piac úgy reagál (és mozdul az egyensúlyi pont felé), hogy emelkedni fog a kereslet, az elérhető (túl)kínálat pedig ezzel párhuzamosan csökken.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
