Miért kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni?
A pénzügyi tranzakciós illeték miközben megnöveli a költségvetés bevételét, közben drámaian drágítja a bankszolgáltatásokat. Más országokban nincs ilyen adó, így az unióban versenyhátrányban vagyunk vele. Bevezetése óta többször emelték. Ismerd meg, hogy mikor kell megfizetned és hogyan kerülheted el!
A tranzakciós illeték bevezetése a 2010-es években merült fel
2011. szeptember 28-án merült fel először, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válság hatására az Európai Bizottság az egész Európai Unióban bevezesse a pénzügyi tranzakciók adóját, bár sokan kezdettől fogva bírálták azt.
A brüsszeli bizottsági javaslat szerint ez az adó csak a részvény-, illetve hitelügyletekre vonatkozott volna, a tranzakció értékének 0,1 százalékában, ami az akkori számítások szerint évente 55 milliárd euró plusz bevételhez juttatta volna az uniót.
Az EU akkori 27 tagállama közül kezdetben csak három támogatta egyértelműen az uniós szintű pénzügyi tranzakciós adó (az ún. Tobin-adó) bevezetését, Magyarország köztük volt. Később a támogató országok száma bár emelkedett, de egyúttal ugyanannyi ország ellenezte is a bevezetését. Tavasszal már többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország is támogatta az elképzelést a Tobin-adóról. Nagy-Britannia, Csehország, Hollandia és Svédország ugyanakkor a kétségeit hangoztatta.
A közös tranzakciós adó bevezetését célzó folyamatot végül a britek ellenkezése akasztotta meg, ahol a pénzügyi tranzakciókat egyébként 1989 óta megadóztatják így az új adó bevezetése jelentősen visszavetette volna a brit gazdaságot. Az európai uniós pénzügyi tranzakciós adóról szóló elképzelések egyébként ekkor a kötvény- és tőkeműveletekre 0,1 százalékos, míg a származékos ügyletekre 0,01 százalékos mértéknél jártak, világszerte akkor közel negyven ország alkalmazott már hasonló adót.
Magyarországon így gondolkodtak róla
Az újabb adónemet sok bírálat érte az unió mellett hazánkban is, ám 2012 tavaszán már olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, mely szerint nálunk nem a Tobin-adó lesz bevezetve, hanem egy teljesen másik pénzügyi tranzakciós adó, ami csak Latin-Amerikában létezik már, de ott is hanyatlóban van.
Orbán Viktor miniszterelnök az MTI korabeli tudósítása szerint egy rádióinterjúban korábban úgy nyilatkozott, hogy még nincs döntés a tranzakciós adó bevezetéséről, de 2013-ban nagy valószínűséggel megjelenik majd, a mértéke pedig legfeljebb 0,1 százalék lesz. A kormányfő hozzátette, hogy a vállalkozásoknak és az embereknek emiatt "egy percig se fájjon a fejük".
Később felmerült, hogy a tranzakciós illeték maximális értéke 30 000 forint legyen pénzügyi műveletenként, de aztán ezt törölte a kabinet mondván, hogy a nagy összegeket is meg kell adóztatni. Májusra már elég pontosan összeállt a következő évtől valóban bevezetett illeték rendszere, a törvényjavaslatot be is nyújtotta a kormány a parlamentnek, de az illeték mértéke akkor még mindig 0,1 százalék volt.
A parlament végül 2012. július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos jogszabályt, 0,1 százalék, maximum 6 000 forintra szelídült illetékmértékkel.
Itt jön a buktató.
Még a bevezetés előtt emeltek rajra kétszer
2012. október 5-től, tehát még a bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, majd október 17-től a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett a tranzakciós illeték mértéke. Mindkét esetben megtartották a 6 000 forintos felső illetékhatárt pénzügyi műveletenként. Ezzel a mértékkel indult aztán el a pénzügyi tranzakciós illeték 2013. január 1-től.
2013. június 17-én jelentették be, hogy a ma is alkalmazott szintre emelik az illetéket 2013. augusztustól, azaz a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lesz és eltörlik a 6 ezer forintos felső korlátot, míg nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lesz és megmarad a 6 000 forintos korlát.
Miközben az európai tranzakciós adó végül nem valósult meg, Magyarországon az eredeti elképzelés szerinti érték hatszorosa, nem készpénzes művelet esetén pedig háromszorosa lett az illeték mértéke. Korabeli megjelenésekor sérelmezték, hogy duplán fizetik meg ezt az illetéket, hiszen a cég is megfizeti a jövedelmek utalásakor, majd az emberek is, amikor felveszik vagy kártyával elköltik a fizetésüket.
Az illeték mértéke azóta lényegében nem változott, mindössze kisebb könnyítések jöttek a lakossági átutalásnál és a bankkártyás vásárlásnál. Illetve 2022. július 1-től kiterjesztették azt az értékpapír-tranzakciókra is, 0,3 százalék, maximum 10 000 forint mértékben. Ez lett a felső határ a nem készpénzes műveletekre is a korábbi 6 000 forint helyett. Azonban a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja, illetékmentes.
A tranzakciós illeték érdekessége, hogy olyan mértékre emelte meg a készpénzfelvételi díjak mértékét, amivel addig csak a külföldi készpénzfelvételek során találkozhattak a magyar ügyfelek. Az egyre nagyobb nyomás hatására a kabinet végül úgy döntött:
2014. február 1-től havi 150 000 forintig teljesen ingyenes és illetékmentes lesz a készpénzfelvétel havi legfeljebb két tranzakcióból összeállítva bármely belföldi, forint alapú ATM-ből.
Ez a kedvezmény ma is él.
A pénzügyi tranzakciós illetéket 2024. augusztus 1-től ismét megemelte a kormány. Mértéke a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint lehet tranzakciónként, míg a készpénzes tranzakcióknál 0,9 százalék. Az emelés mértékét a bankok nem háríthatják át a lakossági ügyfelekre 2024. december 31-ig, sem közvetlenül, sem közvetve.
A pénzügyi tranzakciós illetéket nehéz, de nem lehetetlen elkerülni
A pénzügyi tranzakciós illeték szinte minden tranzakción szerepel, de van néhány eset, amikor elkerülheted:
- belföldi átutalásoknál QR-kódra küldve a pénzt (ez nem csak illetéktől, de banki díjtól is mentes)
- beérkezett fizetési kérelem kifizetésekor küldött átutalás (ez is teljesen díjmentes)
- ha a bank megadja ezt a kedvezményt, akkor átutalásonként 50 000 forintig nincs illeték (ez gyakran teljesen díjmentes is)
- bankkártyás fizetéskor (vásárlás) boltban és interneten
- az ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozattal érintett számlád esetében havi legfeljebb 2 alkalommal, összesen legfeljebb 150 000 forint erejéig bármely belföldi forint töltésű ATM-ből (illetéktől és banki díjtól is mentes)
- a MagNet Banknál az előző kedvezmény nyilatkozat nélkül is él
- bármely kereskedőnél, amelyik nyújtja a készpénzátvétel szolgáltatást, havi legfeljebb 2 alkalommal, tranzakciónként legfeljebb 20 000 forintig, arról a bankszámládról, amelyre az ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozatot leadtad (illetéktől és banki díjtól is mentes)
- egyes bankok korlátlanul ingyenes átutalást biztosítanak legalább banki mobilalkalmazásból
- a Magyar Államkincstár lakossági állampapír-vásárlási célú értékpapírszámlájára küldött pénzre, ha a bank megadja ezt a kedvezményt
- az alapszámlán, mely egy különleges bankszámlatípus minden banknál, a havi első 4 elektronikus utalás, összesen legfeljebb 100 000 forint értékben, illetéktől és banki díjtól is mentes
- nem kell fizetned semmilyen illetéknek megfelelő díjat a magyaroknak külföldről szolgáltató fintech pénzügyi szolgáltatók esetében (ilyen a Revolut vagy a Wise például)
Mint láthatod, a pénzügyi tranzakciós illeték, bár drága dolog, és eléggé általános, de ennek ellenére van mód az elkerülésére, még ha nem is könnyűek sokszor ezek a kiskapuk. Főleg akkor javasoljuk, hogy próbáld elkerülni a kiskapuk megkeresésével, ha nagyobb összeget veszel fel készpénzben vagy utalsz át.
Hosszú távon az tenne jót a gazdaságnak, ha kivezetné ezt az állam, hiszen az illeték minden kereskedő szolgáltatásába bele van építve, így drágítja a benzint éppúgy, mint a tejet vagy a kenyeret.
Egyelőre azonban nincs erről szó, az állam csak korlátozott esetekben engedi el az illetéket, amelyeket feljebb felsoroltunk neked.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
