Nem rúgnak már labdába a piaci kamatozású vállalati hitelek a Széchenyi Kártya Program mellett
A Széchenyi Kártya Program konstrukcióinak javuló feltételei miatt, különösen a beruházási hitelek esetében elérhető évi 3 százalékos kamat révén, a piaci forinthitelek versenyképtelenné váltak. Ez azt jelenti, hogy a támogatott konstrukciók továbbra is dominálni fogják a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelének piacát, ami elengedhetetlen a stagnáló piac élénkítéséhez.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a Széchenyi Kártya Program MAX+ konstrukcióinál tavaly november óta bevezetett kamatcsökkentések sikeresnek bizonyultak, jelentősen megnőtt az érdeklődés a kamattámogatott termékek iránt.
A kormány döntése alapján 2024 novemberében a beruházási típusú Széchenyi Kártya termékek kamata 5 százalékról 3,5 százalékra csökkent. Ennek hatására 2025. február közepéig az ügyfelek havi hitelkérelmeinek átlagos darabszáma 46 százalékkal, az igényelt átlagos havi összeg pedig 40 százalékkal emelkedett az előző három hónaphoz képest.
Ebben az időszakban 4549 hitelkérelmet regisztráltak, ami 70 százalékkel haladta meg a 2024 augusztus-októberi időszakot, míg az igényelt 132,6 milliárd forintos összeg 62 százalékkal volt magasabb az előző három hónap 81,7 milliárdos értékénél.
A bankok és a KAVOSZ Zrt. vállalásainak köszönhetően február közepétől újabb, 0,5 százalékpontos kamatcsökkentés lépett életbe a beruházási hiteleknél, ami tovább élénkítette a keresletet. Április közepéig a hiteligénylések száma több mint egyharmadával nőtt a november-február közepe közötti időszakhoz képest, és a 2024 nyári, havi 892 jelentkezőhöz képest havi 1749-re nőtt a beruházási hitelkérelmek száma.
Az ügyfelek február és április közepe között havi átlagban 53,5 milliárd forintot igényeltek beruházási célra, szemben a november-februári időszak 37,9 milliárdjával. 2024 augusztusa és októbere között az átlagos havi kölcsönösszeg alig 27,2 milliárd forint volt.
Növekvő kamatelőny a piaci hitelekkel szemben
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a kétlépcsős kamatcsökkentés még vonzóbbá tette a Széchenyi Kártya Hiteleket. A beruházási típusú hitelek (Agrár Beruházási Hitel, Beruházási Hitel) és a lízingkonstrukciók kamata 3 százalékra, míg a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ (beleértve a Turisztikai Kártyát is) és a Likviditási Hitel kamata 4,5 százalékra csökkent. A „zöld” beruházási hitelek kamata változatlanul 1,5 százalékos maradt, mivel azok már eleve rendkívül kedvezőek voltak.
A novemberben és februárban végrehajtott kamatcsökkentéseknek köszönhetően megmaradt, illetve tovább növekedett a Széchenyi Kártya Program konstrukciónak kamatelőnye a kis- és középvállalkozásoknak kínált piaci forinthitelekhez képest” – emelte ki a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Bár a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a forintban nyújtott vállalati hitelek éves átlagos kamata a 2023 februári 17,6 százalékos csúcsról idén márciusra 7,70 százalékra csökkent, ez a 7 százalék feletti árazás nyilvánvalóan nem tud versenyezni a Széchenyi Program kondícióival. Ennek következtében a piaci forinthitelek valós alternatívát leginkább azoknak a kkv-knak jelentenek, amelyek valamilyen adminisztratív okból kifolyólag nem jogosultak a támogatott konstrukciókra – tette hozzá a szakértő.
Élénkítésre szorul a vállalati hitelpiac
Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái egyértelműen mutatják, hogy a kedvező kamatozású hitelek elengedhetetlenek a vállalkozói finanszírozási piac számára, ahol a lakossági szektorral ellentétben a kereslet nem túl erős.
Gergely Péter szerint sokatmondó, hogy az MNB adatai alapján a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya 2024 végén alig haladta meg a 7250 milliárd forintot, ami mindössze 2,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az új folyósítások összege tavaly kicsivel (1,4 százalékkal) el is maradt az egy évvel korábbitól, és valamivel 3900 milliárd forint felett alakult. Az élő hitelszerződések száma szintén csökkent a kis- és középvállalkozásoknál: ez 2024 végén 185 ezer felett járt, ami közel 19 ezres csökkenés éves alapon.
A teljes vállalati hitelpiacot tekintve sem kedvezőbb a helyzet: az MNB legfrissebb, idén márciusi adatai szerint az első negyedév végén a céges hitelek állománya 12 730 milliárd forint körül mozgott, ami éves alapon mindössze két százalékos emelkedést mutatott.
Gergely Péter kiemelte, hogy a vállalati hitelportfólióban fokozatosan nőtt az éven belüli lejáratú kölcsönök aránya, miközben a hosszú lejáratú (főként beruházási célú) hitelek súlya csökkent: utóbbiak állományon belüli részesedése egy év alatt 77,3 százaléktól 74,4 százalékra módosult.
Az exportképes közép- és nagyvállalatok esetében továbbra is meghatározó szerepet játszik a deviza alapú finanszírozás, aminek következtében a devizahitelek aránya tovább emelkedett a céges portfólióban, és március végére megközelítette a 49 százalékot.
„Miután jelenleg stagnáló, vagy kissé csökkenő kereslet látható a vállalati hitelpiacon – ezen belül a kkv-hiteleknél is –, a Széchenyi Kártya Programnak várhatóan továbbra is meghatározó szerep jut majd a kis és közepes méretű vállalkozások finanszírozásában. Tehát a támogatott hiteleken is sok múlik abból a szempontból, hogy végül hogyan teljesít majd 2025-ben a vállalati finanszírozási piac” – mondta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
