Halogató típus vagy? Nem késő elkezdeni félretenni a nyugdíjra, de korán kezdve sokkal egyszerűbb!
Gondolkoztál már azon, miből fogsz élni 65 éves korod után? Ha a 18–35 év közötti korosztályba tartozol, jó eséllyel igen, de az is valószínű, hogy még nem kezdtél el félretenni erre a célra. Egy friss kutatás rávilágított arra: a fiatalok pontosan tudják, hogy az állami nyugdíjból nem fognak megélni, a cselekvést mégis halogatják. Pedig az idő nem nekik dolgozik, minél később kezdenek el megtakarítani az idős korukra, anáál többe kerül annyi pénzt félretenni, ami érdemi segítséget jelenthet majd számukra.
Az OTP Pénztárak megbízásából készült friss, reprezentatív kutatás éles ellentmondást tárt fel a fiatal felnőttek gondolkodása és tettei között. Bár a 18–35 éves korosztály 75 százaléka foglalkozik a nyugdíj kérdésével, és 46 százalékuk egyetért azzal, hogy az öngondoskodást egészen fiatalon kell elkezdeni, a szándékot ritkán követi tett. Jelenleg mindössze 17 százalékuk spórol célzottan az időskorára. A maradék 25 százalék – azaz minden negyedik fiatal – teljesen figyelmen kívül hagyja a témát, ami jelzi, hogy a pénzügyi edukáció még komoly hiányosságokkal küzd.
Ez a halogatás annak fényében különösen veszélyes, hogy a generáció látványosan elvesztette a hitét a hagyományos rendszerekben:
- 43 százalékuk szerint az állami nyugdíj biztosan nem lesz elég a megélhetéshez.
- 29 százalékuk egyáltalán nem is számít állami ellátásra.
A nyomasztó jövőkép ellenére a többség mégis a „ráérek még” érv mögé bújik.
Az azonnali élmények legyőzik a jövő biztonságát
A kutatás rávilágít, hogy amikor a fiatalok képesek félretenni, de a rövid és közép távú célok vezérlik őket. A megtakarítók körében az első helyen a biztonsági tartalék képzése áll (59%), amit az utazás és az élmények (39%), valamint az ingatlanvásárlás (33%) követ. A valóban hosszú távú, évtizedes tervezést igénylő nyugdíj- és egészségügyi célok a rangsor végére szorulnak.
A megkérdezetteknek mindössze a negyede tesz félre minden hónapban egy fix összeget, 29 százalék próbálkozik, de nem mindig jár sikerrel, minden ötödik fiatal pedig egyáltalán nem takarékoskodik. Pedig a leggyakoribb havi megtakarítási sáv 10 000 és 50 000 forint közé esik – ez az összeg pedig megfelelő időtávon már komoly vagyont eredményezhetne.
A kamatos kamat törvénye: mekkora árat fizetünk 10 év késésért?
A kamatos kamat hatása miatt a korán elkezdett, kisebb összegek sokkal nagyobbra nőnek, mint a később elindított, de jóval nagyobb havi befizetések.
Az OTP Nyugdíjpénztárak közlése alapján, ha valaki 25 évesen kezd el havi 15 ezer forintot félretenni, a hozammal és az évi 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel együtt közel 35 millió forint gyűlhet össze nyugdíjas korára.
Aki ugyanezt 35 évesen kezdi el szintén havi 15 ezer forinttal, a rövidebb időtáv miatt már csak 17,5 millió forintraszámíthat.
Ha pedig valaki tovább halogat, és csak 45 évesen dönt az öngondoskodás mellett, már sokkal komolyabb áldozatra van szükség: ekkor már havi 60 ezer forintot kell félretennie ahhoz, hogy nagyságrendileg hasonló, 32 millió forintos vagyon gyűljön össze a nyugdíjas korig.
Figyelmeztető különbségek a nők és férfiak között
A felmérés komoly nemi egyenlőtlenségekre is rávilágított. A nők az átlagosnál kisebb arányban foglalkoznak a nyugdíj kérdésével. Ennek gyökerei szintén a gyerekkorba nyúlnak vissza: a megkérdezett nők 61 százalékának családjában egyáltalán nem zajlottak pénzügyi beszélgetések.
Az iskola megbukott, a TikTok és az online tartalom vezet
Arra a kérdésre, hogy honnan szerzik a pénzügyi ismereteiket, a fiatalok meglepő válaszokat adtak. A legfontosabb forrásnak a saját tapasztalatot jelölték meg (73%), amelyet az online tartalmak (41%) és a családi minták (39%) követnek. A közösségi média kiemelkedő szerepet játszik, különösen a legfiatalabb, 18–24 éves korosztály életében.
Ezzel szemben a formális oktatási rendszer elenyésző szerepet játszik: mindössze a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az iskolában kapott bármilyen használható pénzügyi alapozást.
„Az adatok azt mutatják, hogy a fiatal generáció pontosan érti és tisztában van a nyugdíj-előtakarékosság fontosságával, a tényleges lépések azonban még gyakran késnek. A nyugdíjmegtakarítás terén ez kiváltképpen súlyos következményekkel jár, hiszen az idő az egyetlen tényező, amelyet utólag nem lehet pótolni. Az OTP Nyugdíjpénztár elkötelezett amellett, hogy megkönnyítse az első lépés megtételét: már kis összeggel is el lehet indulni, és az időben megkezdett öngondoskodás a legokosabb befektetés, amit valaki a saját jövőjébe tehet” – emelte ki Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.
Hogyan fordíthatjuk a magunk javára a rendszert?
Az állami nyugdíjrendszer bizonytalanságait az állam is igyekszik kompenzálni az öngondoskodás támogatásával. Magyarország legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztára, a több mint 300 000 tagot számláló OTP Nyugdíjpénztár ideális partnerré válhat a fiatalok számára a halogatás megtörésében.
A nyugdíjpénztári tagság legfontosabb előnyei:
- 20%-os állami támogatás: A saját befizetések után évente akár 150 000 forint adó-visszatérítés igényelhető, ami közvetlenül a megtakarítást gyarapítja.
- Adómentesség: A felhalmozott hozamok a jogszabályi feltételek teljesülése esetén teljesen kamatadó- és SZOCHO-mentesek.
- Alacsony belépési küszöb: Nem szükséges százezres összegekben gondolkodni, már kis, havi rendszeres összegekkel is elindítható a jövő építése.
A fiatalok előtt álló legfontosabb pénzügyi döntés tehát nem az, hogy mibe, hanem az, hogy mikor kezdenek el fektetni. A kutatás szerint a tudás megvan – itt az ideje, hogy a 17 százalékos cselekvési arány elinduljon felfelé.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
