Részvényalap: Mi ez, és hogyan működik?
A részvényalapok a befektetési alapok egyik típusai, amelyek elsősorban tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeibe fektetnek. Ezek az alapok ideálisak lehetnek azok számára, akik hosszú távon szeretnének részesedni egy adott ország, régió gazdasági teljesítményéből. Bár a hozam lehetősége magas, a kockázat is jelentősebb, mint például kötvényalapoknál. Az alábbiakban arról olvashatsz, hogyan működnek a részvényalapok, és kinek érdemes ezeken keresztül befektetnie.
Mi az a részvényalap?
A részvényalapok az alapban lévő tőke jelentős részét részvényekbe fektetik. Saját befektetési politikájuk szerint dől el, hogy milyen részvényekből válogatnak, azokat hogyan súlyozzák és az alap részvénykitettségét hány százalékban határozzák meg, a cél gyakran a 100 százalék elérése.
2025. április végén a magyarországi részvényalapokban 1 356 milliárd forint tőkét fektettek be. A legnagyobb arányban (513 milliárd forint) Közép-kelet európai kibocsátók részvényeit vették az alapok. Definíció szerint részvényalapnak az tekinthető, amely a portfóliójában legalább 80 százalékban részvény típusú értékpapírokat tart. Magyarországi alapkezelők kínálatában 124 részvényalap érhető el.
A részvényalapokat elsősorban hosszú távú tőkegyarapításra és vagyonépítésre lehet használni. Cél, hogy a befektetők anélkül részesedhessenek a tőzsdék, piacok növekedéséből, hogy egyedi részvényeket kellene kiválasztaniuk vagy aktívan kereskedniük.
Emellett diverzifikációt is nyújt, mivel az alap több különböző vállalat részvényeibe fektet, így csökkenti az egyedi kockázatokat. Gyakran használják nyugdíjcélú megtakarításokban, rendszeres befektetési programokban vagy hosszú távú pénzügyi tervek részeként. Aktív és passzív befektetési stratégiákhoz is jól illeszthető.
A részvényalapok fontos szerepet töltenek be a pénzügyi rendszerben és a lakossági befektetések világában, több okból is:
- Hozzáférést biztosítanak a tőkepiacokhoz: közvetlen részvényvásárlás nélkül
- Szakértők kezelik a portfóliót: a befektetési döntéseket profik hozzák meg helyetted
- Szerep a gazdaság élénkítésében: a részvényalapokon keresztül tőkéhez juthatnak a kibocsátó vállalatok
Hogyan működik egy részvényalap?
Az alap a befektetők pénzét összegyűjti, majd ezt az összeget a portfóliókezelő különböző vállalatok részvényeibe fekteti. A cél, hogy a részvények árfolyam-emelkedéséből és osztalékfizetéséből hozamot érjen el a befektetők számára. A befektetők nem magukat a részvényeket birtokolják (ezért nem is szavazhatnak a kibocsátók közgyűlésén, az alapkezelő képviselője viszont igen), hanem az alap egy-egy részegységét (befektetési jegyet), amely a teljes portfólió értékének egy részét képviseli.
A részvényalap értéke (azaz a befektetési jegyek árfolyama) napi szinten változik a benne lévő részvények árfolyam-mozgása alapján. A portfóliót szakértők kezelik, akik elemzik a piacokat, és ennek megfelelően vásárolnak vagy adnak el részvényeket. A részvényalapokat jellemzően hosszú távú befektetési célokra ajánlják, mivel rövid távon nagyobb árfolyam-ingadozások is előfordulhatnak.
Befektetési stratégiák
Ennek mentén dől el, hogy az alap milyen részvényekbe és milyen arányban fektet. Léteznek például növekedési részvényeket, értékalapú (value)-papírokat, vagy osztalékfizető kibocsátók részvényeit előnyben részesítő befektetési stratégiák. Lehet csoportosítási szempont a részvények kibocsátóinak országa, régiója. De lehet nagyobb a merítés, például a teljes fejlődő piaci országok. Gyakori választási szempont a részvények kockázata, vagy egyes szektorok.
Két, nagyon markánsan eltérő stratégia:
Passzívan kezelt alapok (indexalapok, ETF-ek): A passzívan kezelt részvényalapok célja, hogy egy adott tőzsdeindex (például az S&P 500 vagy a BUX) teljesítményét kövessék, nem pedig, hogy felülteljesítsék azt. Ezek az alapok nem válogatnak aktívan részvényeket, hanem automatikusan megvásárolják az indexben szereplő vállalatokat, azok súlyozása szerint. Ennek köszönhetően alacsonyabb a kezelési költségük. A passzív stratégiák előnye a költséghatékonyság, az átláthatóság és az, hogy hosszú távon sok esetben versenyképes hozamot nyújtanak az aktív alapkezeléssel szemben.
Az aktívan kezelt részvényalapok portfóliókezelője aktívan dönt, hogy mely részvényeket vegye meg, tartsa meg vagy adja el, azzal a céllal, hogy felülteljesítse a piacot vagy egy adott referenciaindexet. A döntések elemzéseken, piaci trendeken, vállalati eredményeken és gazdasági előrejelzéseken alapulnak. Mivel ez a stratégia intenzív elemzőmunkát igényel, az aktívan kezelt alapok kezelési költségei jellemzően magasabbak. Előnyük, hogy rugalmasan reagálhatnak a piaci változásokra, és kedvező időzítéssel akár jobb hozamot is elérhetnek, mint a passzív alapok. Ugyanakkor a magasabb kockázat és a költségek miatt nem mindig sikerül tartósan felülteljesíteni a piacot.
Hozam és kockázat
A részvények ára rövid távon erősen ingadozhat, ezért a részvényalapok árfolyama is nagymértékben kilenghet – ez jelenti a kockázatot. Ugyanakkor hosszú távon a részvénypiacok magasabb hozamot biztosítottak, mint az alacsonyabb kockázatú eszközök, például a kötvények vagy bankbetétek. A befektetőknek ezért mérlegelniük kell: hajlandók-e vállalni az árfolyam-ingadozást egy potenciálisan magasabb hozam reményében.
- Magasabb hozampotenciál, mint a kötvényalapoknál.
- Nagyobb piaci ingadozásokra kell felkészülnöd.
- A kockázati szint számos tényezőtől függ: földrajzi kitettség, fejlődő vs fejlett piacok, nagyvállalatok vs növekedési részvények.
Hogyan vásárolhatsz részvényalapot?
Ha szeretnél részvényalapba fektetni, többféle lehetőség közül választhatsz, akár online, akár személyesen. A vásárlás folyamata egyszerű, de fontos, hogy tisztában legyél a befektetési céljaiddal, a kockázattűréseddel és az adott alap jellemzőivel. Íme a fő lépések:
- Válassz befektetési szolgáltatót: nyiss értékpapírszámlát egy banknál, brókercégnél vagy online befektetési platformon.
- Határozd meg a célodat és a kockázattűrésedet: Gondold végig, mennyi időre fektetnél be, és mekkora kockázatot vállalsz. Fontold meg, hogy befektetési céljaidhoz illeszkedik-e, hogy tartós befektetési számlán vásárolj egy alap befektetési jegyeiből.
- Tájékozódj a részvényalapokról: Nézd meg az alap múltbeli teljesítményét, díjait, kezelési stratégiáját és kockázati besorolását.
- :Lehet aktív vagy passzív, hazai vagy nemzetközi fókuszú.
- Helyezd el a megbízást: A kiválasztott platformon keresztül vásárolhatsz befektetési jegyeket egyszeri vagy rendszeres befizetéssel.
- Kövesd nyomon a befektetésedet: Időnként érdemes átnézni a portfóliódat, és az alapok havi portfóliójelentéseit
Részvényalapok előnyei és hátrányai
A részvényalapok megfelelő választást jelenthetnek azoknak, akik hosszú távon szeretnének részesedni a részvénypiacok hozamából, miközben szakértői vagyonkezelésre és diverzifikációra törekednek. Ugyanakkor fontos figyelembe venni a kapcsolódó kockázatokat és költségeket, valamint azt, hogy a múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeni hozamokat.
Előnyök
- Magas hozamlehetőség hosszú távon
- Szakértői vagyonkezelés: az alapokat tapasztalt portfóliómenedzserek kezelik
- Diverzifikált befektetés: csökkenthetők az egyedi részvénybefektetés kockázatát, elérhetők egzotikus piacok, például afrikai részvényekbe fektető alapok
- Költséghatékonyság: a befektetők közösen viselik az alap működési költségeit
- Likviditás: a nyíltvégű részvényalapok befektetési jegyei többnyire bármikor megvásárolhatók és eladhatók
- Alacsony a belépési küszöb
Hátrányok
- Piaci kockázat: lényegében megegyező mértékű a részvénypiacokéval
- Kezelési költségek: ezek csökkentik a befektetés hozamát, különösen akkor, ha az alap teljesítménye szerény
- Nagy eltérések is elfordulhatnak egyes részvényalapok hozama között
Hogyan érdemes összehasonlítani a részvényalapokat?
A részvényalapok összehasonlításához a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) lehet a segítségedre a Hozamok összehasonlítása oldalon. A különböző alapokat több szempont alapján hasonlíthatod össze:
- Teljesítmény különböző időtávokon, ugyanakkor vedd figyelembe, hogy a múltbéli teljesítmény nem mérvadó
- Devizanem és földrajzi kitettség: érdemes megnézni, hogy az alap melyik devizában denominált, és földrajzilag hol fektet be
- TER, vagyis a Teljes Költség Mutató: százalékos érték, megmutatja, hogy egy befektetési alap költségei éves szinten hány százalékát tehetik ki a befektetett tőkének. Tartalmazza az alapkezelési, letétkezelői, könyvvizsgálói díjat, a forgalmazási költségeket és egyéb működési kiadásokat, de nem mindent, például a sikerdíjat és a tranzakciós költségeket, vételi és eladási jutalékokat.
Gyakran ismételt kérdések
-
Mennyi időre érdemes részvényalapba fektetni?
A szakértők általában legalább 5 éves időtávot javasolnak, hogy a piaci ciklusok kiegyenlíthessék a rövid távú volatilitást és a befektetés hozama stabilabbá váljon. -
Milyen hozam várható részvényalapok esetén?
Hosszú távon évi 6–10 százalék közötti átlagos hozam a realitás, de ez nagyban függ a piaci környezettől, az alap típusától és a kezelési stratégiától. Rövid távon a hozam jelentősen ingadozhat, akár negatív is lehet, mivel a részvénypiacok volatilisek. A múltbeli hozam nem jelent garanciát a jövőbeli teljesítményre. -
Miben különbözik egy részvényalap egy ETF-től?
A részvényalap és az ETF (tőzsdén kereskedett alap) alapvetően hasonló célt szolgálnak – több részvénybe fektetnek egyszerre –, de működésük eltér. Míg a hagyományos részvényalapokat naponta egyszer, záráskor számolt árfolyamon lehet megvásárolni, addig az ETF-eket a tőzsdén lehet adni-venni napközben, akár egy részvényt. Emellett az ETF-ek jellemzően passzívan követnek egy indexet, míg a részvényalap lehet aktív vagy passzív kezelésű is.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
