Mi az az RMAX index, és hogyan kapcsolódik az állampapírokhoz?

Az RMAX index a MAX indexcsalád tagja. Egy olyan referenciahozam-index, amelyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számít ki és tesz közzé naponta. Az index célja a rövid futamidejű állampapírhozamok mozgásának megjelenítése egyetlen mutatóban, így segítve a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélését.

Az RMAX kosár összetétele folyamatosan változik, ahogy egyes papírok futamideje rövidül vagy új kibocsátások jelennek meg. Azokat a magyar államkötvényeket és forintban kibocsátott diszkontkincstárjegyeket (DKJ) veszi figyelembe, amelyek lejáratig hátralévő ideje több mint 91 nap (3 hónap), de kevesebb mint 365 nap (1 év). Az indexbe kerülés feltétele, hogy a hátralévő futamidő meghaladja a 91 napot, míg a kosárból való kikerülés akkor történik meg, ha a papír futamideje 105 nap alá csökken.

Az indexbe nem minden, a fenti időfeltételnek megfelelő állampapír kerül be, csak azok, amelyek piaci árjegyzéssel rendelkeznek, tehát van nyilvános vételi és eladási ár az elsődleges forgalmazóknál. Ez garantálja, hogy az index valós piaci árakon alapuljon.

A befektetők az RMAX index alapján meg tudják ítélni, hogy egy adott portfólió vagy alapkezelési stratégia mennyire teljesít jól a piaci átlaghoz képest.

Ezért az indexet számos befektetési alap használja benchmarkként, vagyis viszonyítási pontként a rövid futamidejű, alacsony kockázatú befektetéseik teljesítményének értékelésére. Segítségével jól mérhető, hogy az adott befektetési alap, illetve a portfóliókezelő képes volt-e felülteljesíteni az index összetételének megfelelő, rövid lejáratú állampapírok teljesítményét.

Az intézményi befektetők, például alapkezelők és biztosítók szintén gyakran támaszkodnak az RMAX indexre referenciapontként a rövid futamidejű befektetéseik értékeléséhez.

Az RMAX kizárólag a 91 és 365 nap közötti hátralévő futamidejű papírokat követi, míg a MAX indexcsalád többi tagja más-más idősávokat fed le. A MAX index a hosszabb, legalább egyéves hátralévő futamidejű államkötvények teljesítményét méri, a HMAX a 3 évnél hosszabb futamidejűekét, míg a CMAX gyűjtőindexként a 91 napnál hosszabb futamidejű kötvényeket tartalmazza. A ZMAX ezzel szemben legfeljebb 182 napos futamidejű papírokat tartalmaz.

A hosszú futamidejű kötvényeket tartalmazó indexek mint a MAX vagy a HMAX érzékenyebbek a piaci kamatszint változására. Ha emelkednek a piaci hozamok, a hosszú kötvények árfolyama jelentős mértékben eshet, míg az RMAX esetében ez a hatás mérsékelt marad, mivel a papírok hamar kifutnak. Az RMAX tehát stabilabb index, ugyanakkor ezzel elmarad a hosszú kötvényeknél elérhető jelentős árfolyamnyereség lehetősége.

Az RMAX – a legtöbb piaci indexhez hasonlóan – nominális index, ami azt jelenti, hogy a papírok forintban mért hozamát és árfolyamelmozdulását követi, de nem nyújt védelmet az inflációval szemben. Magas infláció esetén előfordulhat, hogy bár az RMAX értéke ugyan emelkedik, a befektetés reálértéke mégis csökken.

Mivel az RMAX index a rövid futamidejű, alacsony kockázatú állampapírok hozamkörnyezetét tükrözi, ezért elsősorban olyan befektetések értékelésére alkalmas, amelyekre hasonló kockázat és futamidő jellemző. Ezekben az esetekben tekinthető releváns viszonyítási alapnak:

Ugyanakkor az RMAX nem megfelelő benchmark hosszabb távú elköteleződést vagy nagyobb kockázatot jelentő befektetéseknél. Ezek közé tartoznak:

Az RMAX index értékét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) minden munkanapon kiszámítja és közzéteszi. A napi publikálás révén a befektetők és intézményi szereplők folyamatosan nyomon követhetik a piaci folyamatokat.

Az index egy teljesítményindex (total return), aminek értéke két tényezőből tevődik össze:

Ez azt jelenti, hogy az indexben nemcsak az árfolyamváltozás jelenik meg, hanem a felhalmozott kamatok és azok újrabefektetésének hatása is. Ezáltal reálisabb képet mutat a befektetések tényleges hozamáról. Hosszabb távon jellemzően emelkedő trendet jelez, hiszen a kamatok folyamatosan emelik a mutatót, még akkor is, ha az árfolyamok éppen stagnálnak.

Az RMAX hasznos eszköz a rövid távú kamatfolyamatok utólagos vizsgálatára is.

Az ÁKK visszamenőleges adatokat is közöl, így a mutató alakulása hosszabb időtávon is pontosan elemezhető, vagyis látható, hogy miként reagáltak a rövid távú állampapírhozamok a különböző monetáris ciklusokra.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy az RMAX index nominális hozamindex, ami azt jelenti, hogy csak az állampapírok forintban mért hozamát és árfolyamelmozdulását követi, de az inflációt nem veszi figyelembe. Emiatt, ha az infláció meghaladja az RMAX által lekövetett hozamot, a befektetés reálértéke csökkenhet.

Ezért az RMAX-hoz kötött vagy ahhoz hasonló portfóliók nem alkalmasak inflációkövető befektetésnek, és nem helyettesítik az inflációhoz kötött állampapírokat vagy más reálhozam‑célú eszközöket.

Az RMAX-alapú stratégia elsősorban akkor lehet indokolt, ha a likviditás és a rövid távú tőkebiztonság fontosabb szempont, mint a pozitív reálhozam. Ilyenkor a cél nem az infláció feletti hozam, hanem az, hogy a pénz rövid időre biztonságban, alacsony kockázat mellett legyen elhelyezve. Mivel a rövid lejáratú papírok bármikor készpénzre válthatók és árfolyamuk stabil, így megfelelőek a tőke átmeneti befektetésére.