
Befektetési alapok
A befektetési alapok kezelése hasonlóan egyszerű, mint a bankbetéteké. Viszont itt akár el is veszítheted a pénzed egy részét. Ezért célszerű tisztában lenned a kockázatokkal, mielőtt befektetsz.
- Hogyan működik a befektetési alap?
- Miért válassz befektetési alapot?
- Mekkora összegtől tudok befektetési alapba fektetni?
- Mibe fektetnek az egyes befektetési alapok?
- Pár gyakorlati tanács az értékpapírszámla választásához
- Biztonságban van-e a befektetésem a befektetési alapban?
- Milyen költségekkel és adózással számoljak a befektetési alapoknál?
- Hogyan lehet adómentes a befektetési alapból származó hozamom?
- Mi történik, ha idő előtt szeretném visszaváltani a befektetési jegyeimet?
- Mi az a nyílt végű és zárt végű alap?
- A befektetési alapok előnyei és hátrányai
- Maradtak kérdéseid?
Hogyan működik a befektetési alap?
A befeketési alap segítségével egyszerre több eszközbe fektetheted a pénzed több befekektetővel együtt, így megosztva a kockázatot (és a hozamot is).
A befektetési tartalmazhatnak például részvényeket, kötvényeket, ingatlanokat és egyéb eszközöket. Szabadon választhatsz közülük.
A részvényalapok esetében hordoz kockázatot a betett pénzed. Lehetnek olyan rossz időszakok, amikor veszítesz a pénzed értékéből ahelyett, hogy nyereséget termelnél. A befektetési alapok nem ingyenes befektetési szolgáltatások és értékpapírszámlát is nyitni kell hozzá. Meg kell fizetned az alapkezelő díját és az esetleges tranzakciós költségeket egyaránt.
A költségekért cserébe a pénzeddel szakemberek foglalkoznak.
Az ingatlanbefektetési alapok esetében nem kell szociális hozzájárulási adót fizetned a hozamból, míg más alapok esetében igen.
Vannak tőkevédett alapok, ahol a befektetett pénzed nincs veszélyben, csak a hozamod.
Mi határozza meg egy befektetési alap árát?
A befektetési alap teljes vagyona a nettó eszközérték. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték pedig az alap árfolyama. Ennyit ér a piacon a befektetési alap az adott pillanatban. Befektetési alap tulajdonosként olyan arányban részesülsz a hozamból, ahány befektetési jegyet birtokolsz.

Miért válassz befektetési alapot?
A befektetési alap jó választás azoknak, akik különösebben nem értenek a befektetésekhez, viszont tartósan elhagynák a bankbetét és állampapír kamatszintet.
A befektetéseddel nem kell törődnöd, miután bevásároltál a befektetési alapból. Miután kiválasztottad, hogy hová fekteted a pénzed, hátradőlhetsz, a pénzügyi befektetési szakemberek kezelik a pénzed a továbbiakban.
Az ország összes befektetési alapja között szabadon böngészhetsz a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége honlapján.
Nemcsak a hozam alapján szűrhetsz, hanem sok más szempont szerint is, mint például alapkezelő, befektetési politika, fajta, típus, kitettség.
Ki tudod választani azt is, hogy milyen eszközökbe (pl. részvények, kötvények) fektessen az alap és azt is ki tudod választani például, hogy csak a tőkevédett alapokat hasonlítsa össze az adatbázis. Kiszűrheted az időtávot is, amelyen össze akarod hasonlítani a befektetési alapok eddigi teljesítményét.
A múltbeli hozam semmiféle garanciát nem jelent a jövőre nézve!
Mekkora összegtől tudok befektetési alapba fektetni?
Az egyik nagy előnye a befektetési alapnak, hogy a vásárlásodat megtestesítő befektetési jegyet nagyon kis összegtől is megvásárolhatod.
Vannak kivételek ez alól, például lehet, hogy 10 000 forintot is be kell fektetned egyszerre, de ugyanakkor adódhat olyan eset is, hogy csak néhány száz forint egy-egy befektetési jegy megvásárlása.
Mibe fektetnek az egyes befektetési alapok?
Ha böngészel a Bamosz adatbázisában, akkor láthatod, hogy számtalan pénzpiaci eszközbe történő befektetés létezik, szinte nincs is két egyforma.
Ugyanitt követheted figyelemmel a befektetési alapod teljesítményét, miután kiválasztottad azt.
A hazai befektetési alapok ugyanakkor alapvetően háromféle pénzügyi eszközbe fektetnek:
- kötvénybe
- részvénybe és
- ingatlanba
Kötvény
A kötvények nagyon népszerűek a hazai alapkezelők körében, hiszen nagyon kedveltek köztük az államkötvények. A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a kötvény tulajdonosa a kötvény visszafizetésén túl kamatot ígér a pénzedre, tehát arra a hitelre, amit tőled kapott.
A kötvényeknek azonban van egy úgynevezett másodlagos piacuk, ahol a piac ítélete, vagyis a kötvény iránt érdeklődés (kereslet-kínálat) határozza meg a kötvény pillanatnyi értékét. Márpedig ez lehet kisebb is, mint a kötvény névértéke. Ezért a befektetési alapot képező befektetési jegyeknek is folyamatosan mozgó értéke van, nem olyan egyszerű mindez tehát, mint egy bankbetét.
Az egyes kötvények befektetők által megítélt kockázatát a kockázati felár jelképezi, ami kamat formájában jelentkezik. Vagyis, a hagyományos szabály itt is érvényesül: a kockázat arányos a hozammal. A hozam a futamidő függvényében így változhat aszerint, hogy a befektetők hogyan ítélik meg a kötvény tulajdonosának eredményeit, teljesítményét, lehetőségeit.
A befektetési alapot kezelő szakemberek természetesen kezelik ezt, neked ezzel nincs semmilyen dolgod.

Részvény
A részvény a nagyobb cégek tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapír. Mivel a kötvénnyel ellentétben a részvénynél nem lehet pénzáramlással számolni (hiszen nem hitelről van szó), ezért a vállalatok értékelése elég nehéz és nem teljesen független a befektetésbe vetett hittől sem.
A részvényárfolyamok sokszor hektikusan is reagálhatnak a vállalat eredményeire és az életükkel kapcsolatos hírekre, sőt, akár a gazdasági vagy szabályozói környezet változásaira is.
A részvény még ezzel együtt is a legmagasabb hozamot hozhatja hosszú távon, minden más befektetéshez képest. Vagyis itt is igaz a tétel: nagyobb kockázat nagyobb hozamot fialhat.
Ingatlan és ingatlanalap
Az ingatlanpiac mindig egy fontos fokmérője a gazdaságnak.
Ha egy befektetési alap ingatlanalapba fektet, akkor az biztosan ingatlanbefektetést jelent, az ingatlanalapoknak ugyanis a rövid távú állampapírokon kívül nem lehet másban a pénzük, mint ingatlanban.
Az ingatlan is rendelkezik kockázattal, ez pedig a likviditás, hiszen az értékesítésük annál nehezebb, minél nagyobb az értékük. Az ingatlanok árát ráadásul csak értékbecsléssel lehet megállapítani, nincs piaci fokmérőjük.
Vegyes alapok
Léteznek úgynevezett vegyes alapok is, melyekben egyszerre vannak jelen a kötvények, részvények, ingatlanalapok egyike-másika, vagy más befektetési eszközök.
Ezek kiegyensúlyozhatják az egyes eszközosztályok sokkhatásait, például egy válságos időszak során.
Pár gyakorlati tanács az értékpapírszámla választásához
Az értékpapírszámla külön nyitható magánszemélyeknek és cégeknek.
Az értékpapírszámlán a díjak az alábbiakból állnak össze:
- számlavezetési díj: ezt általában egy alacsony fix díj mellett az értékpapírjaid értékeid arányában is fizetned kell valamennyi díjat. Ennek lehet valamilyen limitált összege is, vagy akár olyan is, hogy egy bizonyos állományig nem kell díjat fizetned
- értékpapír vásárlási és eladási díj: ha az értékpapírszámlán lévő pénzedből megvásárolsz egy értékpapírt, azért külön díjat fizetsz, meg akkor is, ha eladod
- beutalási és kiutalási díj: amikor úgy döntesz, hogy eladod az értékpapírodat, annak értéke az értékpapírszámlára kerül. Innen külön díjért tudod kiutalni a pénzed a bankszámládra, illetve az értékpapírszámlára történő beutalásnak is lehet díja. Ezt a díjat nem feltétlenül az értékpapírszámla hirdetményében találod, hanem a bankszámla díjaknál.
- LEI kód: ha cégként nyitsz értékpapírszámlát, akkor szükséged lesz az ún. LEI kódra is, melyet a számlavezető biztosít, ez évi több tízezer forintba kerül.
Az értékpapírszámlát a fenti díjak összehasonlításával érdemes kiválasztani.
Mivel hosszú távú díjakról van szó, érdemes 1-2 órát szánnod a számodra legjobb értékpapírszámla kiválasztására. Ne feledd, hogy a befektetéseidnek ezeket a díjakat pluszban mind ki kell termelniük, és neked csak a fennmaradó összeg lesz a hasznod.
Biztonságban van-e a befektetésem a befektetési alapban?
A pénzedet a letétkezelő kezeli, az alapkezelő nem fér hozzá. A letétkezelő és az alapkezelő függetlenek egymástól. Emellett a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti szerv is szoros pórázon tartja az alapkezelőket.
Ha ennek ellenére mégis veszélybe kerülne a pénzed (nem ideértve a piaci veszteségeket), akkor a Befektető-védelmi Alap (BEVA) 100 000 euróig készpénzben kárpótol.
- 1 000 000 forintig nincs önrész,
- e felett pedig 10 százalék önrészt kell fizetned.
A kártérítés a hozamra is vonatkozik, azt 180 nap átlagárfolyam számítják ki.
Milyen költségekkel és adózással számoljak a befektetési alapoknál?
Háromféle díjjal számolhatsz, mindegyiket a vagyonod arányában kell fizetned:
- Az alapkezelői díj jellemzően évi 1 és 3 százalék közt,
- a letétkezelési díj évi 0,05 és 0,3 százalék közt, míg
- a felügyeleti díj évi 0,1 százalék körül alakulhat.
Ezek a befektetett vagyonod értékének arányában fizetendő fix százalékok, így veszteség esetén is meg kell fizetned őket.
Ezenkívül a forgalmazó hirdetménye szerint vételi jutalékot vagy jegyzési díjat is kell fizetned a befektetési jegy megvásárlásakor. A szolgáltató kikötheti, hogy sikerdíjat is fizetned kell, ami a hozam 20 százaléka is lehet, pozitív hozam esetén.
Végül visszaváltáskor visszaváltási jutalékot is fizetned kell.
Ezenkívül a pénzügyi szolgáltatód az értékpapírszámla megnyitásáért, számlavezetéséért, illetve a tranzakciók után is számíthat fel díjat.

Hogyan lehet adómentes a befektetési alapból származó hozamom?
A hozamot kétféle adónem terheli. Mindkettőt kiszámítja és bevallja a befektetési szolgáltatód, neked nincs vele dolgod.
Kamatadó
A kamatadó tulajdonképpen személyi jövedelemadó. Mértéke a hozam 15 százaléka.
Kamatszocho
Szociális hozzájárulási adót (kamatszochót) kell fizetned, már nem csak a veszélyhelyzet ideje alatt, hanem 2024. augusztus 1-től állandóan. Ez az adónem nem érvényes az ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeire. Mértéke a hozam 13 százaléka.
Adók kikerülése
Mind a kamatadó, mind a szociális hozzájárulási adó kikerülhető a tartós befektetési számlával (tbsz).
Röviden annyit érdemes tudnod róla, hogy ez hosszú távú takarékoskodásra való, így a kamatadó alól csak 5 teljes naptári év múlva mentesülsz, addig nem vehetsz ki pénzt a számláról.
Ha mégis ki kell venned, ezt a számlanyitás tört évét követő három teljes naptári év után teheted meg először, 10 százalékos kamatadó fizetése mellett. Ha előbb teszed meg, a teljes 15 százalékos kamatadót meg kell fizetned.
A kamatszochót egyáltalán nem kell megfizetned a tbsz-re. Akkor sem, ha idő előtt bármikor felbontod.
Mi történik, ha idő előtt szeretném visszaváltani a befektetési jegyeimet?
A nyílt végű befektetési jegyeidet bármelyik munkanapon könnyen visszaválthatod.
Visszaváltási díj nem mindig van ilyenkor, de adódhat, hogy az alapkezelő felszámít ilyen díjat.
A visszaváltás feltételeiről mindig az előtt tájékozódj, hogy befektetsz a befektetési alapba!
Mi az a nyílt végű és zárt végű alap?
Amikor nyílt végű befektetési alaphoz csatlakozol, azaz ilyen alapnak a befektetési jegyeit vásárolod meg, akkor egy olyan befektetésbe lépsz be, amelyet bármikor szabadon megszakíthatsz. Illetve később is beléphetsz, mint annak indulása.
Bár a nyílt végű alapok általában lejárati határidő nélküliek, mégis célszerű hosszú távban, azaz években gondolkodnod ebben a befektetésben. Ez a befektetési jegy értékének változása, esetleges csökkenése miatt is fontos lehet.
Mindig célszerű azonban betartanod az alapkezelő által ajánlott minimális befektetési időtávot.
A zárt végű befektetési alaphoz ezzel szemben kizárólag az alap indulását megelőző jegyzési időszakban csatlakozhatsz, meghatározott futamidőre.
Ha időközben mégis szükséged van a pénzedre, akkor a befektetési jegyeidet csak a másodlagos piacon adhatod el, ahol még veszteség is felléphet.
A zárt végű alapot ezért célszerű a lejáratig megtartani.
A befektetési alapok előnyei és hátrányai
- egyszerű hozzájutás
- nem igényel szakértelmet
- nem igényel gondozást
- tőkevédett konstrukcióval védhető a befektetett pénzed
- infláció feletti hozam érhető el
- szakértők kezelik a pénzed
- bármikor kiszállhatsz (nyílt végű alapnál)
- értékpapírszámla kell a befektetéshez
- kamatadót és szochót kell fizetni a hozam után (kivéve tbsz, ingatlanbefektetés)
- zárt végű alapnál nem lehet bármikor könnyen kiszállni
- a befektetési alap kezelése után díjat számítanak fel
- a pénzed egy részét elvesztheted (kivéve tőkevédett alap)
Maradtak kérdéseid?
-
Mi az a válogatás alap vagy alapok alapja?
A kockázat csökkentésére a befektetési alap maga is több más befektetési alapból vásárolhat be. Ez önmagában is csökkenti a kockázatot. Így egyetlen befektetési jegy megvásárlásával sok másik alapból álló portfólióhoz juthatsz hozzá egyszerűen és költséghatékonyan.
-
Hogyan lesz nyereségem a befektetési alapokból?
A befektetési jegynek, mely a befektetési alapból történt vásárlásodat testesíti meg, naponta változó értéke van a benne lévő befektetések napi értéke alapján.
Ezeket az értékeket akkor is minden nap kiszámítják, ha nem ad el belőle az alap kezelője. Ennek az értéknek a változásával, a visszaváltáskor remélhetőleg magasabb árfolyamon tudod visszaváltani a befektetési jegyeidet. A nyereséged így a vétel és az eladás különbségéből képződik.
-
Érdemes a most elérhető legmagasabb hozamú befektetési alapot választanom?
Valószínűleg nem. A kiugró teljesítmény nem általános, és utána általában visszaesés fogja kísérni.
A részvény alapú befektetési alapokban jellemzően átlagosan 10 százalék körüli éves hozammal érdemes tervezni, a többiben ez alattival, de infláció felettivel. Mindez akkor igaz, ha az infláció nagyon alacsony mértékű, pl. 3 százalék körüli.
-
18 éves kor alatt lehet befektetési jegyet vásárolni?
Ha gyermekednek szeretnél takarékoskodni, azt csak a te nevedben teheted meg, mivel 18 év alatt nem lehetséges értékpapírszámla nyitása és vezetése, a babakötvény (állampapír) kivételével. A babakötvény is lehet egy nagyon jó befektetés, főleg akkor, ha az infláció magas volt az előző évben.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
Az alábbi tájékoztatás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kereskedelmi kommunikációnak minősül, és nem tekinthető ajánlattételnek, teljes körű tájékoztatásnak, befektetési vagy adótanácsadásnak. Az egyes állampapírok forgalomba hozatalának és forgalmazásának általános feltételei (így különösen a kamatszámításra vonatkozó részletes szabályok) a vonatkozó ismertetőben és a nyilvános ajánlattételben szerepelnek az adott állampapír termékoldalán, a Részletek gombra kattintva. A BiztosDöntés.hu felhívja a befektetők figyelmét, hogy valamennyi befektetési kockázatot és lehetőséget a befektetőnek kell felmérnie és mérlegelnie!
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.