Alig van már különbség a személyi kölcsön és a szabad felhasználású jelzáloghitel között
Egyre többen igényelnek nagy összegű, szabadon elkölthető hitelt Magyarországon. Ilyen élethelyzetben alapvetően két lehetősége van az ügyfeleknek: vagy a gyorsabb, ingatlanfedezet nélküli személyi kölcsönt választják, vagy megterhelik az ingatlant egy szabad felhasználású jelzáloghitellel. A BiztosDöntés.hu friss elemzése szerint a legjobb ajánlatok esetében a két hitel közötti különbség mára jóval kisebb, mint azt a legtöbben gondolnánk.
A személyi kölcsönök kamatai négyéves mélyponton vannak, a piaci átlag jelenleg 14,2 százalék körül mozog, miközben a maximális hitelösszeg akár a 15 millió forintot is elérheti.
Egyre több bank kínál 10 százalék alatti kamatot, jellemzően a nagyobb, 7-10 milliós hitelösszegeknél: a UniCredit 9,18, a CIB 9,59, a MagNet zöld hitelcélra 9,50, az MBH és az OTP pedig 9,99 százalékos kamattal indul, ha a hitelösszeg és a jövedelem eléri a bank által megkövetelt küszöböt.
Kamatban már alig van különbség
A BiztosDöntés.hu hitelkalkulátorai alapján a személyi kölcsönök és szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatai alig néhány tized százalékkal térnek el. A futamidőben azonban nagyobbak a különbségek: míg a jelzáloghiteleknél a 10, 15, akár 30 éves futamidő teljesen természetes, a személyi kölcsönök piacán ez még újdonságnak számít, és egyelőre nem általános: elsősorban a K&H (szabad felhasználásra), a MagNet (zöld hitelcélra), az UniCredit (lakásfelújításra) és az OTP (ingatlantulajdon igazolása mellett) nyújt ilyen hosszú futamidejű fedezetlen személyi hitelt, a piac többi szereplője 8 évnél húzza meg a határt.
A hosszabb futamidő csökkenti a havi törlesztőrészletet, és ezáltal könnyebben teljesíthetővé teszi a törvényi jövedelmi korlátokat is (JTM-mutató). Ugyanakkor a kamatfelhalmozódás miatt a teljes visszafizetendő összeg magasabb lesz.
A konkrét példákon keresztül jól látható, hogy a kamatkülönbség ugyanakkora (8 éves) futamidőnél milyen kismértékű eltérést mutat.
12 millió forintos hitelösszegnél
- Szabad felhasználású jelzáloghitel: havi törlesztőrészlet 150 000–160 000 forint, kamat 8,55-10,25%, THM 9,17-11,54%, teljes visszafizetendő összeg 18-19 millió forint.
- Személyi kölcsön: havi törlesztőrészlet 175 000–182 000 forint, kamat 9,38-9,99%, THM 9,82-10,70%, teljes visszafizetendő összeg 17,1-23,5 millió forint.
15 millió forintos hitelösszegnél
- Szabad felhasználású jelzáloghitel: havi törlesztőrészlet 217 000–230 000 forint, kamat 8,55-10,25%, THM 9,17-11,54%, teljes visszafizetendő összeg 20-23 millió forint.
- Személyi kölcsön: havi törlesztőrészlet 223 000–307 000 forint, a kamat 9,38–18,98 százalék (THM 9,94-21,03%), a teljes visszafizetendő pedig 21,5–29,5 millió forint körül alakul.
Megéri-e ingatlant terhelni a gyors hitellel szemben?
Az egyre kisebb kamatkülönbség mellett a személyi kölcsön vitathatatlan előnye a gyorsaság. Akár 15 milliós szabad felhasználású hitelt is kaphatunk 1-2 napon belül – néhány banknál, akár órákon belül is, míg a jelzálog alapú kölcsönöknél a bírálati idő több (gyakran 4-6) hétbe telik. Ennek oka a ingatlanhoz kapcsolódó ügyintézés: az értékbecslés, közjegyzői egyeztetés, földhivatali ügyintézés stb.
Emellett a személyi kölcsönnél egyszerűbb és olcsóbb az előtörlesztés, ugyanis nincs szükség jelzálogjog törlésére, közjegyzői vagy földhivatali eljárásra, ami a jelzáloghitelnél pluszköltséget és időt jelent.
A kamaton és a törlesztőrészleten felül jelentős egyszeri és folyamatos pluszköltségek kapcsolódnak a jelzáloghitelhez, amivel a személyi kölcsönnél nem kell számolni: ingatlan-értékbecslési díj (ezt a bankok gyakran utólag jóváírják), közjegyzői okirat és földhivatali bejegyzési illeték, folyósítási jutalék, valamint a teljes futamidőre kötelező vagyonbiztosítás – utóbbi folyamatos kiadás, ami a THM-mutatóban nem jelenik meg teljes egészében.
Nem mindegy, mire vesszük igénybe a hitelt
Szabad felhasználás esetén is gyakori kérdés, hogy mi a célja a hitelnek. A kérdésnek két racionális oka van: egyrészt kockázatelemzés (a lakásfelújítást vagy autóvásárlást megjelölő adósok fizetési fegyelme statisztikailag magasabb, mint a fogyasztásra költőké), másrészt célzott kedvezmény (lakásfelújításra, járművásárlásra vagy hitelkiváltásra a bankok akár 1-3 százalékkal olcsóbb, célhoz kötött konstrukciót is ajánlhatnak).
Vannak kockázatos hitelcélok?
Egyéni és banki szempontból is kiemelten kockázatos a hitelből finanszírozott utazás, szórakozás vagy befektetés. Ha valaki például 10 millió forintot vesz fel egy hosszabb utazásra, felmerül a kérdés: mi történik, ha a szabadság után megszűnik az állása, vagy emiatt felmond és nem tud azonnal elhelyezkedni – a törlesztőrészletet ekkor is fizetni kell. A befektetési célú hitelfelvétel hasonlóan kockázatos: piaci veszteség esetén az adós tőke nélkül marad, a banki tartozása viszont változatlanul fennáll.
Mivel a jövőt senki sem láthatja előre, a bankok a bírálat során nemcsak a jelenlegi jövedelmet és a JTM-korlátot vizsgálják, hanem az adós végzettségét, munkakörét és munkaerőpiaci stabilitását is. Jelzáloghitelnél a fizikai fedezet nagyobb biztonságot ad a banknak (bár a kényszerértékesítés senkinek sem érdeke), a személyi kölcsönnél viszont a bank kizárólag az adós jövőbeni fizetőképességére hagyatkozhat.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
