Új módszert is bevet az online csalások megelőzésében az OTP Bank. A Kiberbűnök krónikája című filmsorozata humorral és abszurd helyzetekkel segít felismerni a manipuláció jeleit. A pénzintézet szakértője ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a digitális csalók ma már nem elsősorban a bankok rendszereit próbálják feltörni, hanem az emberi reakciókra, gyengeségekre építenek.
A legtöbb csalási kísérletnek középkorú ügyfelek az elszenvedői, ám egyre nagyobb arányt képvisel az idősebb korosztály – derül ki az Erste adataiból. A pénzintézet tapasztalatai szerint a bűnözők kifinomultabb módszereket alkalmaznak. A fizetési rendszerek gyenge pontjainak keresése helyett a könnyebb utat választják: többnyire magukat az ügyfeleket igyekeznek megtéveszteni. Az Erste az első hat hónapban a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát akadályozta meg sikeresen, ezzel az ügyfeleknek csaknem 6 milliárd forintot takarított meg.
Milliárdokat buktak a magyar ügyfelek a bankkártyákkal vagy átutalásokkal megvalósított csalásokon, amelyeknek a száma még nőtt is az idén. A lakossági ügyfelek kára ugyan nem nagyobb, mint korábban, de a céges számlák megcsapolásával okozott veszteség meredeken növekedett. A BiztosDöntés.hu kibervédelmi szakemberekkel összeállította a csalások toplistáját, amelyek között egy új módszer is megjelent, az NFC-s visszaélés.
Váratlan üzenet érkezik arról, hogy nagy összegű örökség vár egy soha nem hallott rokon után. Ez elsőre hihetetlenül jó hírnek hangzik, és a csalók pontosan erre az érzésre építenek. Ez a trükk annyira valóságosnak tűnhet, hogy még az óvatosak is bedőlnek neki. Az Erste kiberbiztonsági szakemberei egyre több ilyen esettel találkoznak. Megmutatjuk, miről ismerhető fel ez a csalás, és mit tegyen az, akit örömhírrel keresnek meg vagy már be is dőlt neki.
Ha valaki gyanús tranzakciót észlel a bankszámláján, megadta banki adatait egy csalónak, egy megtévesztő telefonhívás után pénzt utalt át egy ismeretlen számlára, vagy távoli hozzáférést biztosított a számítógépéhez egy letöltött alkalmazással, annak gyorsan kell cselekednie, ha nem szeretné elbukni a pénzét. De mit tegyél, ha pénzügyi csalás áldozata lettél, vagy akár csak gyanítod ezt?
Ha vitád van a bankoddal vagy egy pénzügyi szolgáltatóval, nem mindegy, hogy milyen sorrendben és melyik szervezethez fordulsz. Mikor kell először panaszt tenni a banknál, mikor jöhet szóba az MNB vagy a Pénzügyi Békéltető Testület, és mit tehetsz fizetési meghagyás vagy csalás esetén?
Közel 7 milliárd forintot próbáltak megszerezni csalók az Erste ügyfeleitől 2026 első felében – ez a tavalyi egész éves összeg csaknem 90 százaléka. Miközben a csalási kísérletek száma is tovább emelkedett, a bank a próbálkozások 85 százalékát sikeresen megakadályozta a saját védelmi rendszerével. A hagyományos adathalász módszerek egyre kevésbé eredményesek, a bűnözők ezért mind gyakrabban pszichológiai manipulációval próbálják megszerezni az áldozatok pénzét, illetve egyre többször vesznek célba vállalkozásokat.
Eddig, ha valaki egy hamis banki SMS-re kattintva vagy egy meggyőző telefonos csaló szavára hallgatva elveszítette a megtakarítását, jellemzően hetekig kellett küzdenie azért, hogy a bank egyáltalán érdemben foglalkozzon a panaszával. Ez a helyzet változott meg érdemben az elmúlt fél évben: tavaly óta törvény írja elő, hogy bizonyos esetekben a banknak, nem az ügyfélnek kell állnia a kibercsalásból eredő kárt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most nyilvánosságra hozott adatai szerint a változás nemcsak a jogszabályokban létezik, hanem a statisztikákban is jól látszik.
Tíz felnőtt magyarból négy digitálisan éretlennek tekinthető – derül ki egy friss kutatásból. Aggasztó emellett, hogy jelentős az eltérés a válaszadók magabiztossága és a tényleges felkészültsége között. A felhasználók felkészületlensége a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti, ezért a Cyber Islands – a Mastercard szakmai támogatásával – iparág-specifikus kiberbiztonsági útmutatót készített, amely gyakorlati segítséget nyújt a vállalatoknak és állami szereplőknek a kiberbiztonsági kockázatok hatékony kommunikációjához.
A banki csalások elleni védekezés új szintre lépett: hároméves mélypontra esett a sikeres átutalásos visszaélések száma, miközben a banki védelmi rendszerek látványosan erősödtek – minden 100 forintnyi támadott összegből már csak mintegy 40 forint válik tényleges ügyfélkárrá – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
