A bázispont nagyon titokzatosan hangzik, de valójában nem más, mint a százalék 100-ad része. 1 bázispont 0,01 százalékkal ér fel. 1 százalék 100 bázisponttal ér fel.
A bázispont értékének célja, hogy amikor magának a százaléknak a változásáról beszélnek, akkor egyértelmű legyen, hogy mennyivel változott. Ha azt mondjuk, az 10 százalékos kamat 0,1 százalékkal nőtt, akkor nem egyértelmű, hogy 10x0,001=10,01 százalékra változott, vagy 10+0,1=10,10 százalékra.
A bázispont eldönti ezt a kérdést. Ha ugyanis azt mondjuk, a 10 százalékos kamat 10 bázisponttal nőtt, akkor az új kamat mértéke biztosan 10,10 százalék.
A forint rohamos gyengülését látva sokan gondoltak már arra, hogy inkább euróba váltják a megtakarításaikat. Ezt a döntést azonban nem érdemes elkapkodni! Ha szeretnél jól járni, akkor célszerű megismerned a forint gyengülése mögött meghúzódó folyamatokat, az átváltási költségeket és tájékozódnod a további alternatívákról is! Segítünk átlátni a helyzetet és döntést hozni.
A Befektető-védelmi Alap (rövidítve BEVA) akkor kártalanít, ha a befektető - a BEVA tagjaként - értékpapírja vagy befektetett pénze befagy. A kártalanítás nem vonatkozik a befektető befektetési kockázataira, csak arra a pénzre, amely a befektetést kezelő szervezet hiányosságaiból, szabálytalan működéséből ered. Lépésről lépésre elmondjuk hogyan kaphatod vissza a pénzed és mennyit kaphatsz vissza, ha véletlenül olyan szerencsétlenség érne, hogy a BEVA kártérítésére szorulsz.
A kötvények területe egy külön világ a befektetők szemében, valahol félúton a banki lekötött betét és a kockázatos részvény között. Sokféle kötvény van a piacon, közöttük a legfontosabb mérőszám a hozam, hiszen ez általában arányos a kockázattal is. Lehet kaszálni a kötvényekkel, de nem szabad ész nélkül befektetni. Mindig meg kell vizsgálni a kockázatokat és muszáj elosztani azokat több kötvény között – ezt diverzifikálásnak hívják. Tarts velünk és ebben az útmutatóban megismerheted a kötvények világát.