Hosszútávú befektetés: hogyan építs stabil és jövedelmező portfóliót?

Hosszútávra úgy érdemes stabilan teljesítő portfóliót építeni, hogy többféle eszközt – például részvényeket, kötvényeket, ETF-eket – kombinálsz a kockázat csökkentése érdekében.

A diverzifikáció segít átvészelni a piaci ingadozásokat, miközben hosszútávon kiegyensúlyozott hozamra számíthatsz. A stabil teljesítményű portfólió anyagi biztonságot nyújt évek, akár évtizedek múlva is, ráadásul hosszú távon a kamatos kamat hatása még látványosabban jelentkezik.

A hosszútávú befektetési stratégia célja, hogy a befektetett tőke évek vagy évtizedek alatt növekedjen, kihasználva a kamatos kamat és a piaci növekedés előnyeit. Jellemzően 5 évnél hosszabb időtávra szól, és olyan eszközöket foglal magában, mint részvények, ETF-ek, ingatlanok vagy nyugdíj-megtakarítások.

Például azért, mert a kamatos kamat hatása idővel egyre erősebben érvényesül, így a befektetés értéke exponenciálisan növekedhet. Például ha 1 millió forintot fektetsz be évi 7 szazalékos hozammal, 10 év múlva közel 2 millió, 20 év múlva 3,9 millió, míg 50 év múlva már 29,5 millió forintod lehet – anélkül, hogy plusz pénzzel egészítetted volna ki a megtakarításaidat.

A rendszeres, havi befektetés segít kiegyenlíteni a piaci ingadozásokat, így hosszútávon stabilabb hozam érhető el.

Emellett a folyamatos befektetés lehetővé teszi a kamatos kamat hatékony kihasználását, valamint segít abban, hogy tudatos megtakarítóvá válj.

A kamatos kamat előnye, hogy a befektetés nemcsak a kezdeti tőkére, hanem az arra időközben jóváírt kamatokra is kamatot termel, így az összeg évről évre gyorsabban nő. Utóbbi miatt egy adott összeg, például 5 millió forint egyre kevesebb idő alatt „termelődik meg”, ahogy halad előre az időben a megtakarításod.

Például, ha 100 000 forintot fektetsz be évi 10 százalékos kamattal, akkor:

Hosszútávon a piaci hullámzások idővel kiegyenlítődnek, a volatilitás kisimul, így kisebb az esélye annak, hogy tartós veszteséget szenvedj el. Emellett több idő áll rendelkezésre az árfolyamok korrigálására, amivel csökkenthető a befektetés teljes kockázata. Kivétel persze van, a japán tőzsdeindex az 1989-ben felállított csúcsát csak 2024-ben érte el ismét.

A reálkamat az inflációval korrigált kamatláb, amely megmutatja, hogy a pénzed vásárlóereje valójában mennyivel növekszik. Azért fontos, mert ha a nominális kamat alacsonyabb az inflációnál, a megtakarításod reálértéken valójában csökken.

Milyen eszközök nyújthatnak védelmet?

Hosszú időre befektetni tulajdonképpen evidencia azoknak, akik gyarapítanák a pénzüket és azt hosszú évekig nélkülözni tudják.

Általában a hosszú távú befektetések hozama magasabb, jó példa erre a részvények és ETF-ek. Kiegészítésként az inflációkövető állampapírok (például PMÁP) is biztonságot nyújtanak és megőrzik a pénz reálértékét. A megtakarítás egy részét érdemes nyugdíjcélú konstrukciókban és ingatlanban tartani.

Miért jók hosszútávra? Az S&P 500 index összetett éves növekedési rátája (CAGR) 11,6 százalék volt az elmúlt 50 évben, feltételezve az osztalék újra befektetését. Az inflációval korrigált reálhozam pedig évi 7,68 százalék volt.

Mely indexek a legnépszerűbbek? S&P 500, Nasdaq, BUX, DAX

Az állampapírok reálhozamot kínálnak ugyan, vagyonépítésre azonban kevésbé alkalmasak

Az inflációkövető kötvényekkel megőrizhető a pénz reálértéke, mivel a hozam automatikusan igazodik az infláció mértékéhez (kicsivel azt meghaladja)

A befektetési alap egy olyan pénzügyi konstrukció, amelyben sok befektető pénzét egyesítik, és ezt a vagyont egy profi alapkezelő fekteti be különféle eszközökbe – például részvényekbe, kötvényekbe vagy ingatlanokba. A befektetők az alap részesedéseit vásárolják meg, így a teljesítményéből arányosan részesülnek.

Tudj meg többet a befektetési alapokról: itt!

A hozam, vagy kamat után fizetendő adót legálisan elkerülheted Tartós Befektetési Számla (TBSZ) vagy nyugdíjcélú megtakarítás (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) használatával.

Ezeknél az állam adómentességet vagy adókedvezményt biztosít, ha betartod a meghatározott időtávot: ami a TBSZ-nél 5 év, nyugdíjcélú-megtakarításoknál pedig a nyugdíjkorhatár elérése.

Három fő lehetőséged van:

Mindhárom esetben az állam 20 százalék adóvisszatérítést biztosít az éves befizetések után, legfeljebb évi 100–280 ezer forintig.

Ezek a nyugdíj-előtakarékossági eszközök hosszútávon gyarapodhatnak, és nyugdíjba vonuláskor adómentesen vehetők fel. A cél: stabil, kiegészítő jövedelem biztosítása az aktív évek után.

Kockázatból sosincs hiány: piaci ingadozások, infláció, vagy a nem megfelelően diverzifikált portfólió mind veszélyt jelent a jövőbeni hozamodra. Ezek kezelhetőek olyan stratégiákkal, mint a rendszeres befektetés, a vagyon megosztása különböző eszközök között, vagy a befektetési időhorizont következetes betartása.

A legtöbb hosszú távú befektetés pozitív visszatekintő reálhozamra képes, még akkor is, ha egyes eszközök (részvénypiacok, indexek) esetén ideiglenesen nem realizált veszteség is keletkezhet.

A diverzifikáció azt jelenti, hogy a befektetéseidet többféle eszköz (pl. részvény, kötvény, ingatlan, arany) között osztod szét. Azért fontos, mert csökkenti a kockázatot: ha az egyik eszköz veszít az értékéből, a másik ellensúlyozhatja annak veszteséget.

A portfóliód teljesítményét optimalizálhatod diverzifikációval, rendszeres befektetéssel és az időzítés helyett a hosszú távú stratégiára építéssel. Minél hosszabb időtávra – legalább 5–10 évre vagy még tovább – fektetsz be, annál nagyobb eséllyel simítod ki a piaci ingadozásokat és érhetsz el stabil hozamot. A hosszú táv lehetőséget ad a kamatos kamat hatásának és a válságok utáni felpattanások kihasználására is.