A hozam megmutatja, hogy egységnyi befektetett pénzzel mennyit kereshetsz. Bár konkrét forint (dollár, euró stb.) értékben is megadható, de általában százalékban adják meg, a leggyakrabban éves szinten.
Tehát ha egy bármilyen pénzbefektetés hozama 10 százalék, az azt jelenti, hogy 10 százalékkal több pénzzel gazdagodik a befektetésed. Így például 100 000 forintra egy év múlva 110 000 forintot kapsz vissza.
Ez azonban úgynevezett bruttó hozam. Amit ténylegesen szabadon felhasználhatsz, az a nettó hozam.
A kettő között az adó, kezelési költség, egyéb pénzintézeti költségek jelentik a különbséget.
Te értelemszerűen a nettó hozammal számolhatsz, mint szabadon elkölthető hozammal. Ha TBSZ számlán keletkezett a hozam, akkor 5 év leteltével a személyi jövedelemadót, kamatadót nem kell kifizetned.
Ma adsz nekem 100 ezret, én a jövő héten visszaadok neked 200 ezret! Ismerős? Valószínűleg igen, hiszen a befektetési csalások sajnálatosan gyakori jelenségek a pénzügyi világban. Pedig nem olyan nehéz felismerni ezeket önmagában a magas hozamról. Ebben az útmutatóban megismerkedhetsz a legfontosabb ilyen csalásokkal, melyek mellé megtörtént eseteket is hozunk.
A Befektető-védelmi Alap (rövidítve BEVA) akkor kártalanít, ha a befektető - a BEVA tagjaként - értékpapírja vagy befektetett pénze befagy. A kártalanítás nem vonatkozik a befektető befektetési kockázataira, csak arra a pénzre, amely a befektetést kezelő szervezet hiányosságaiból, szabálytalan működéséből ered. Lépésről lépésre elmondjuk hogyan kaphatod vissza a pénzed és mennyit kaphatsz vissza, ha véletlenül olyan szerencsétlenség érne, hogy a BEVA kártérítésére szorulsz.
A befektetési alapok egy jó választás a pénzügyi piacon, hiszen a kezelésük hasonlóan egyszerű, mint a bankbetéteké. Viszont, azokkal ellentétben itt akár el is veszítheted a pénzed egy részét. Ezért célszerű tisztában lenned a kockázatokkal, mielőtt befektetsz, mert a végeredmény nem biztos, hogy az lesz, amire a befektetéskor számítottál. Fogjunk is bele!