A hozam megmutatja, hogy egységnyi befektetett pénzzel mennyit kereshetsz. Bár konkrét forint (dollár, euró stb.) értékben is megadható, de általában százalékban adják meg, a leggyakrabban éves szinten.
Tehát ha egy bármilyen pénzbefektetés hozama 10 százalék, az azt jelenti, hogy 10 százalékkal több pénzzel gazdagodik a befektetésed. Így például 100 000 forintra egy év múlva 110 000 forintot kapsz vissza.
Ez azonban úgynevezett bruttó hozam. Amit ténylegesen szabadon felhasználhatsz, az a nettó hozam.
A kettő között az adó, kezelési költség, egyéb pénzintézeti költségek jelentik a különbséget.
Te értelemszerűen a nettó hozammal számolhatsz, mint szabadon elkölthető hozammal. Ha TBSZ számlán keletkezett a hozam, akkor 5 év leteltével a személyi jövedelemadót, kamatadót nem kell kifizetned.
Ha érdekel a tőzsde, vagy a részvénybefektetések világa, érdemes megismerkedned az úgynevezett blue chip részvények fogalmával. Ez az elit, bár hivatalosan nem kategória, vagy besorolás, de gyakran találkozhatsz a kifejezéssel elemzésekben, vagy tőzsdei témájú cikkekben.
Közhely, de ezzel együtt nagyon is igaz az a megállapítás, hogy a rendszeres megtakarítást nem lehet elég korán elkezdeni. Bár diákként még általában meglehetősen behatárolt a pénzügyi mozgásterünk, már ebben az időszakban is érdemes rendszeresen félretenni – legyen szó akár kisebb összegekről is. Megmutatjuk, mik a lehetőségeid, és mire érdemes figyelned, ha takarékoskodni kezdesz.
Ha úgy érzed, hogy az értékpapírok mellett a portfóliód kiegészítéseként, vagy a kockázatok csökkentése érdekében egyéb termékekre is szükséged lehet, érdemes megismerkedned az árutőzsdék működésével. Ne feledd, nyersanyagokra, árupiaci termékekre évszázadok óta stabil kereslet mutatkozik és még valószínűleg jó sokáig így is lesz, míg például a részvénypiacokon ennél sokkal rövidebb egy-egy csúcsvállalat életciklusa. Vedd figyelembe, hogy adódnak olyan évek (legutóbb 2022), amikor a részvény- és kötvényárfolyamok egyaránt estek, a nyersanyagok viszont szárnyaltak.