Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek

A pénzügyi piacokon való kereskedés során számos tényező befolyásolja, hogy mennyibe kerül egy ügylet, illetve hogy azon mennyi profit realizálható. Az egyik ilyen az úgynevezett spread, amely a vételi és eladási ár közötti különbséget jelenti, és minden tranzakció során jelen van. S amelynek megértése, tudatos kezelése elengedhetetlen minden befektető és kereskedő számára. A következőkben a spread jelentésével és működésével foglalkozunk.

Mi a spread jelentése?

A spread a pénzügyi piacokon a vételi (bid) és az eladási (ask) ár közötti különbség. Ez a rés mutatja meg, hogy mennyivel drágábban lehet egy adott eszközt megvásárolni ahhoz képest, amennyiért azonnal eladható lenne.

Mivel minden tranzakció során jelen van, a spread a kereskedés egyik alapfogalma, amely devizapároknál, részvényeknél és más pénzügyi instrumentumoknál is meghatározó tényező.

A spread kiszámítása egyszerű: az eladási ár és a vételi ár különbségéből adódik. Például ha egy devizapár vételi árfolyama 1,1000, az eladási pedig 1,1002, akkor a spread 0,0002, vagyis 2 pip.

A deviza spread nagysága nem állandó, hanem a piaci likviditástól, a kereslet és kínálat arányától, valamint az adott időszak kereskedési aktivitásától függően változhat.

Mivel a spread minden ügyletnél kifizetésre kerül, valójában a kereskedő költségeként jelenik meg. Amikor valaki pozíciót nyit, azonnal a drágább, eladási áron vásárol, és ha rögtön zárná a pozícióját, akkor a vételi áron tudná eladni – a kettő közötti különbség tehát veszteségként realizálódna.

Ez a különbség a brókercég bevételét is jelenti, így a spread a kereskedési költségek egyik alapvető eleme. Éppen ezért a kereskedők gyakran törekednek alacsony spread mellett kereskedni, hiszen ez közvetlenül növeli a potenciális nyereségüket.

A spread szerepe a devizapiacon és a tőzsdén

A spread a devizapiacon és a tőzsdén egyaránt kulcsfontosságú tényező, hiszen közvetlenül befolyásolja a kereskedés költségét és a profit lehetőségét.

A forex piacon különösen fontos a spread nagysága azoknál a stratégiáknál, amelyek rövid távú ármozgásokból igyekeznek nyereséget termelni, például a scalping vagy a daytrade esetén. Ilyenkor ugyanis a gyakori ügyletek során minden egyes pip különbség jelentősen befolyásolhatja az eredményt.

A nagy likviditású devizapároknál, mint az EUR/USD, jellemzően alacsonyabb a spread, míg más pároknál (például a HUF/EUR esetében) a spread sokkal szélesebb lehet.

A részvénypiacokon, árupiacokon és ETF-eknél a spread szintén a kereskedési költségek egyik meghatározó eleme.

Az olyan eszközöknél, amelyek magas forgalommal rendelkeznek, a spread jellemzően szűk, így olcsóbb a kereskedés. Ezzel szemben az alacsony likviditású részvényeknél vagy árucikkeknél a spread jóval tágabb lehet, ami drágább ügyleteket eredményez. Ezért a befektetők gyakran veszik figyelembe nemcsak az árfolyam alakulását, hanem a spread nagyságát is, amikor eldöntik, hogy milyen eszközben nyissanak pozíciót.

Konkrét példákkal élve: az EUR/USD pár esetében a spread gyakran mindössze 1–2 pip, így ez az egyik legkedveltebb devizapár a kereskedők körében. A HUF/EUR párosnál azonban a spread jóval szélesebb, például 10–20 pip is lehet, ami lényegesen megdrágítja az ügyleteket. Ez jól szemlélteti, hogy a spread nem csupán apró technikai részlet, hanem valós költség, amely alapvetően befolyásolja a kereskedés hatékonyságát.

Spread típusok – mikor jobb a fix vagy a változó spread?

A kereskedési spread típusok a következők: fix és változó spread.

Fix spread

A fix spread mindig stabil, a piaci körülményektől függetlenül ugyanazon a szinten marad. Ez biztonságot ad a kereskedőknek, hiszen pontosan tudják, hogy mekkora költséggel számolhatnak egy adott ügyletnél. Hátránya azonban, hogy jellemzően magasabb, mint a változó spread, így hosszú távon drágább lehet azok számára, akik sok tranzakciót hajtanak végre.

Változó spread

A változó spread ehhez képest általában alacsonyabb, hiszen a brókercégek a piaci likviditás és aktivitás függvényében állapítják meg a vételi és eladási ár különbségét. Nyugodt, ami a likvid piacokon rendkívül kedvező, mert sokszor szűk spread mellett lehet kereskedni.

Ugyanakkor nagy volatilitás idején a spread hirtelen megugorhat, ami váratlanul megnövelheti a költségeket. Ezért a változó spread inkább azoknak előnyös, akik tudják kezelni a piaci kockázatokat, és rugalmas stratégiát alkalmaznak.

A brókercégek kínálatában mindkét megoldás megtalálható: vannak, akik kifejezetten fix spreadet biztosítanak a kiszámíthatóság érdekében, míg mások inkább a változó spreaddel dolgoznak, vonzóbb, alacsony költségű ajánlatokkal. Éppen ezért a kereskedőknek érdemes brókercég választáskor alaposan mérlegelniük, melyik illik jobban a stratégiájukhoz és kockázattűrésükhöz.

Mikor nő meg a spread? Tipikus helyzetek

A spread jellemzően azokban az esetekben nő meg, amikor a kereslet és kínálat egyensúlya felborul, vagy a kereskedés kevésbé aktív. Ilyen például a piacnyitás és zárás időszaka, amikor a likviditás átmenetileg alacsonyabb lehet. A kereskedők ilyenkor még csak pozíciót nyitnak vagy éppen zárnak, ezért a brókercégek szélesebb spreadet alkalmaznak a megnövekedett bizonytalanság miatt.

Szintén gyakori, hogy alacsony likviditású időszakokban emelkedik meg a spread. Ez jellemzően akkor fordul elő, amikor a nagyobb pénzügyi központok zárva vannak, például éjszaka az európai vagy amerikai piacok idején. Ilyenkor kevesebb a szereplő, kisebb a forgalom, így a brókerek szélesebb különbséget alkalmaznak a vételi és eladási árak között a saját kockázatuk csökkentésére.

További spread növelő eset lehet, amikor fontos gazdasági hírek, különösen a kamatdöntések vagy makrogazdasági adatok közzététele történik meg. Ezek hatására hirtelen nagy mozgások indulhatnak el a piacon, amit nehéz előre árazni. A brókercégek ezért megnövelik a spreadet, hogy fedezzék a volatilitásból fakadó kockázatot.

Hogyan csökkentheted a spread költségeit?

A spread költségei ugyanakkor jelentősen csökkenthetők, amihez tudatos választások és a piaci körülmények figyelembevétele szükséges! Az egyik legfontosabb lépés a brókercégek összehasonlítása, hiszen a szolgáltatók elég eltérő spreadeket kínálnak.

Vannak brókerek, amelyek alacsonyabb költséggel dolgoznak a versenyképesség érdekében, míg mások magasabb spreadet számítanak fel, cserébe például fix díjazást vagy extra szolgáltatásokat nyújtanak. Ezért hát érdemes mindig átnézni a konkrét ajánlatokat, mielőtt számlát nyitunk.

A megfelelő időzítés szintén kulcsfontosságú tényező a spread költségeinek csökkentéséhez. Mivel a spread a piaci aktivitás függvényében változik, célszerű elkerülni az olyan időszakokat, amikor alacsony a likviditás, például éjszaka vagy a piacnyitás és -zárás környékén. Ehelyett a főbb kereskedési órákban érdemes pozíciót nyitni, amikor sok a piaci szereplő, és emiatt szűkebbek a spreadek.

A kereskedők jelentősen csökkenthetik költségeiket azzal is, ha likvid piacokat választanak. A forex major párok, mint például az EUR/USD vagy az USD/JPY, rendszerint sokkal alacsonyabb spread mellett érhetők el, mint az „egzotikusabb” devizapárok.

Ugyanez igaz a részvénypiacokra is: a keresett, nagy forgalmú részvényeknél szűkebb a spread, míg a ritkábban kereskedett papíroknál jóval magasabb lehet. A likvid eszközök előnyben részesítése tehát nemcsak biztonságosabb kereskedést jelent, hanem közvetlenül növeli a potenciális nyereséget is.

Maradtak kérdéseid?

  • A spread mindig költség?

    A spread alapvetően a kereskedés egyik beépített költsége, ami minden tranzakciónál a kereskedő terhére jelentkezik. Ugyanakkor nem mindig érzékelhető tényleges kiadásként, mert nincs külön levonva a számláról, hanem a pozíció megnyitásakor a hozam részeként jelenik meg. Így bár technikailag mindig költségnek számít, mértéke a piaci körülményektől és a választott brókertől függően változhat.
  • Mi a különbség a spread és a jutalék között?

    A spread a vételi és eladási ár közötti különbség, amely minden ügyletnél automatikusan érvényesül. Ezzel szemben a jutalék egy fix vagy százalékos díj, amit a bróker külön számít fel a kereskedésért. Másképp fogalmazva: a spread rejtett költség, ami be van építve az árfolyamokba, a jutalék viszont közvetlenül, külön tételként jelenik meg a számlán. Egyes brókercégek csak spreadből keresnek, mások alacsony spread mellett jutalékot is felszámítanak, így a két költségtípus együtt vagy külön-külön is előfordulhat.
  • Hogyan tudom megnézni egy brókernél a spreadeket?

    Egy brókernél a spreadeket általában több helyen is meg lehet találni: a legtöbb szolgáltató a weboldalán külön táblázatban közli a főbb devizapárokra, részvényekre vagy indexekre vonatkozó átlagos vagy minimális spreadeket. Emellett a kereskedési platformban (pl. MetaTrader, cTrader) valós időben is látható a vételi és eladási ár különbsége, ami az aktuális spreadet mutatja. Fontos tudni, hogy a weboldalon feltüntetett értékek gyakran ideális körülmények között érvényesek, míg a valós piaci spread a kereskedési időszaktól, a likviditástól és a piaci eseményektől függően változhat.
  • Melyik kereskedési típusnál a legfontosabb a spread?

    A spread különösen fontos a rövid távú kereskedési típusoknál, például a scalpingnél és a daytrade-nél, ahol a kereskedők apró ármozgásokból próbálnak nyereséget realizálni. Mivel ezeknél az ügyleteknél a pozíciók nagyon rövid ideig vannak nyitva, már néhány pip különbség is jelentősen befolyásolhatja a profitot. Ezért a szűk spread kulcsfontosságú a hatékony kereskedéshez. Hosszabb távú befektetéseknél, például swing vagy hosszú távú pozíciók esetén a spread kevésbé kritikus, mert az árfolyammozgások nagysága túlszárnyalja a kezdeti költséget.
Kapcsolódó címkék

Legfrissebb útmutatóink befektetés témában