Szocho: új adónem terheli a betétkamatokat 2023-tól

Nem teljesen ismeretlen fogalom a kamatvadászoknak a kamatot terhelő adó, hiszen volt, amikor a kamatadó mellett egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kellett. Igaz, olyan is volt, hogy a kamatot nem terhelte semmilyen állami elvonás, tehát még kamatadó sem.

Az eho azonban csak a fele volt a szochónak, így elmondhatjuk, hogy ilyen magas százalékos levonás még nem terhelte a hazai kamat jellegű jövedelmeket.

A kormány adott pár kiskaput a szocho kikerülésére és az az ígéret, hogy ezt az adófajtát csak átmeneti jelleggel kell fizetnünk a kamat jellegű jövedelmeink után.

Következzen minden a kamat-szochórol, amit csak tudnod érdemes róla.

A szociális hozzájárulási adó, azaz a szocho nem új adónem, csak a kamatok megadóztatása szempontjából új. Először is, tisztázzuk, hogy mire alkalmazzák ezt az adófajtát!

Minden olyan kamat jellegű jövedelemre, amely

Ezek azonban nem kötelező érvényűek minden esetben, ezért lássuk az ez alóli kivételeket!

Ezek azonban zömmel olyan esetek, amelyekről 2023. július 1. előtt kellett döntést hozni. Ilyenek például a 2023. június 30-ig lekötött betétek.

Ha betétet szeretnél lekötni, tekintsd meg a bankok legjobb ajánlatait a lekötött betét kalkulátorunkban. A cikk a kalkulátor alatt tovább folytatódik, ahol elmondom neked, hogyan úszhatod meg a szochót 2023. július 1. után is.

Feljebb már említettem a szocho alól kikerült eseteket, melyek közül következzen most fejezetenként is kibontva az összes olyan lehetőség, melybe 2023. július 1-től belépve is érvényes a szocho-mentesség.

Ezekkel tehát nem kell megfizetned a 13 százalékos szochót a kamatjövedelmed után a veszélyhelyzet alatt sem.

Ez a leglátványosabb megoldás, hiszen minden egyes lekötött betét vagy tbsz számlára helyezhető értékpapír kamatának szocho terhe alól mentesít. Következzen a lényeg röviden, a további részleteket pedig megismerheted a TBSZ-es útmutatónkból itt.

A tbsz-nek két fajtája van. Az egyiken csak lekötött betétet gyűjthetsz (Tartós Befektetési Betétszámla), a másikon pedig csak értékpapírt (Tartós Befektetési Értékpapírszámla).

Miután eldöntötted, hogy melyik banknál nyitsz TBSZ-t (és melyik fajtát a kettő közül), egy sima bankszámlanyitási procedúrára készülj, majd a számla megnyitását követően már el is helyezheted rajta a megtakarításaidat. Egyszerre mindkét fajta tbsz-ed lehet párhuzamosan és bankonként 1-1 ilyen számlát nyithatsz minden évben. A számlanyitás naptári évében még vehetsz ki pénzt a számláról és meg is szüntetheted azt.

Ha nem teszed ezt, akkor az első teljes naptári évtől kezdve öt teljes naptári éven át nem szabad kivenned pénzt a kamatadó-mentesség érdekében a számládról, majd a hatodik évben már kiveheted a megtakarításod kamatadó-mentesen.

A negyedik és ötödik teljes naptári évben kivéve a pénzt kedvezményes, 10 százalékos kamatadót kell fizetned. Részkivétre nincs lehetőség, ha kiveszel, a teljes összeget ki kell venni.

A TBSZ-en az öt naptári éves megtakarítási időn belül bármit csinálhatsz a befektetett pénzeddel, tehát akár vehetsz vagy eladhatsz részvényeket, befektetési jegyeket, köthetsz le új bankbetétet, stb. Az egyetlen megkötés, hogy a számláról nem kerülhet ki az összeg, feltéve, hogy személyi jövedelemadó-mentesen szeretnél hozzájutni a megtakarításaidhoz.

Végül jön a lényeg: ha a TBSZ-ről akármikor veszel ki pénzt, kamatot, az biztosan szocho-mentes lesz. Az öt teljes naptári év bármelyikében kivéve a pénzt és a hatodik évben is!

Ugyanakkor, nem helyezhetsz minden banki konstrukciót TBSZ-re. Erről a pénzügyi szolgáltatódnál kell érdeklődnöd.

Minden lakossági állampapír, melyet 2019. június 1. után bocsátottak ki, mentes a szocho alól és a kamatadó alól is. Ez azt jelenti, hogy itt egyáltalán nem kell szochót fizetned és ez nem is fog változni, hiszen az állam célja pont az a kamat-szocho bevezetésével, hogy átcsatornázza a lakosság pénzét a bankoktól az államkasszába.

Itt pedig képernyőképekkel mutatjuk be, hogy a kincstár internetbanki felületén mennyire egyszerű az állampapír megvásárlása.

Az állampapír lejárati idő előtti visszaváltási kockázatairól itt olvashatsz.

Az ingatlanbefektetési jegyekre állandó kivételt tett a kormány, így ezeket szocho-mentes veheted meg, folyamatosan.

Mielőtt befektetsz, kérdezd meg a pénzügyi szolgáltatódat, hogy biztosan szocho-mentes-e az általad kinézett konstrukció.

2023. július 1-től a kamat jellegű jövedelmeket, köztük az életbiztosítások hozamait 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho) sújtja a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a korábban kötött életbiztosítások 2023. június 30. utáni eseti befizetéseinek hozama szocho köteles, amennyiben az eseti befizetésnél a befizetéstől számított 5 éven belül, a rendszeres befizetésnél pedig a befizetéstől számított 10 éven belül pénzkivonást indít az ügyfél vagy felmondja a szerződést, miközben a veszélyhelyzet még érvényben van.

A szocho számítása igen egyszerű. Mivel csak akkor kell fizetni, amikor kamatadót is, melynek hivatalos neve személyi jövedelemadó, ezért a kettőt összevontan részletezem.

Ha mondjuk a kamatod 100 egységnyi pénz, akkor abból ugyanarra a 100 egységre vetítve kell megfizetni a 15 százalékos kamatadót és a 13 százalékos szochót. Vagyis a kamat összesen 28 százalékát vonja el az állam.

Ez azt jelenti, hogy a banki hirdetményekben, reklámokban feltüntetett kamatból 28 százalék lejön, így csak azok 72 százalékával számolhatsz, amit végül kézhez is kapsz. Például, ha 11 százalékos éves kamatot látsz egy hirdetésben, akkor annak a 72 százalékát kapod kézhez, ami 7,92 százalék. Azaz, ha mondjuk 1 millió forintot teszel be egy évre 11 százalékos kamatért, akkor 79 200 forintot kapsz kézhez az adózás után.

Ha a kamatjövedelmed a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény. 65. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, akkor a szochót csak a kamatjövedelem 2023. július 1-től számított, időarányos részére kell kiszámolni és alkalmazni.

Még annyit tudnod kell, hogy a szocho a devizabetétek kamataira is vonatkozik, nem csak a forintbetétek kamataira. Ha viszont jogilag vállalkozóként, cégként fektetsz be vagy kötsz le betétet, akkor nem kell szochót fizetned a kamatok után, mivel az csak a lakosságra vonatkozik.

A kamatokat terhelő új elvonás, a szociális hozzájárulási adó, rövidítve szocho bevezetésével a kormány célja az volt, hogy a lakosság megtakarításait az állampapírok felé terelje. Azokra ugyanis nem kell megfizetni ezt az új adófajtát és változatlanul a kamatadót sem.

Nem kell szochót fizetni az ingatlanbefektetési alapok jegyeiből szerzett kamatjövedelem után sem, de itt kamatadót változatlanul kell fizetni.

Van még pár olyan kivétel, amelynek a kamatfizetése átnyúlik ugyan a szocho időszakára, azaz 2023. június 30. utánra, mégsem kell utána szochót fizetned. Ezek azok a betétlekötések vagy azok a megvásárolt értékpapírok, illetve megkötött biztosítási szerződések, melyeket még 2023. július 1. előtt indítottál, vásároltál, kötöttél. Ezeknél akkor sem kell szochót fizetned, ha a kamat kifizetése 2023. június 30. után történik. A lekötött betétnél ez értelemszerűen csak az első futamidőre vonatkozik, mármint ismétlődő betétlekötés esetén.

A szocho csak a kamatot érinti, a befektetett tőkét nem, mivel az már leadózott jövedelemből történt befektetés. A szochót a forint és a deviza alapú befektetések után egyaránt meg kell fizetni. Végül nem kell szochót fizetniük a vállalkozásoknak sem, az csak a lakosságot érinti. A kamatadót viszont változatlanul fizetik a vállalkozások is.

A szocho mértéke a kamat 13 százaléka. A kamatadóval együtt ez már 28 százalékos elvonást jelent, azaz a feltüntetett kamat 72 százalékát kapja meg a befektető.

A szochót, akárcsak a kamatadót, a kifizető állapítja meg és fizeti be, neked nincs vele dolgod. Sem megfizetned, sem bevallanod nem kell. Kivéve, ha nem kifizetőtől származik a kamat jellegű jövedelmed, mert ekkor természetesen igen.