Ázsió: jelentése, számítása és szerepe a pénzügyekben

Az ázsió azt jelenti, hogy egy értékpapírt, devizát vagy más pénzügyi eszközt a névértékénél (deviza esetén a hivatalos árfolyamnál) magasabb áron adnak el, vagy vesznek meg.

Más szóval: az ázsió az a különbözet, amennyivel a piaci ár meghaladja a névértéket.

Egy példa a kötvény ázsióra, ha egy vállalat az alapkamattal megegyező kuponnal tervez kötvényt kibocsátani, de hitelbesorolása jobb a magyar államénál. Ekkor a cég kötvényeire szinte biztosan a meghirdetett mennyiség feletti (akár többszörös) lesz a kereslet, a kötvények pedig biztosan a névérték feletti árfolyamon, azaz néhány százalékpont ázsióval kelnek el.

Tipikus példa a részvényázsióra, ha egy tőzsdén jegyzett vállalat újabb forrást szeretne bevonni, ezért másodlagos részvénykibocsátást hajt végre, amely során a kibocsátási árfolyam magasabb a részvények névértékénél, a különbség százalékos értéke az ázsió.

Fontos, hogy a bankok, valutaváltók árrése nem tekinthető ázsiónak, az valójában csak a normál spread/árrés. A feketepiacon kialakuló, magasabb devizaárfolyam viszont már tipikus esete a devizaázsiónak.

Az ázsió a pénz- és tőkepiacok egyik mutatója, arról ad információt mennyire értékelik túl- vagy alul a befektetők az egyes eszközöket a névértékükhöz képest. Akár kötvényekről, részvényekről vagy devizákról van szó, az ázsió információval szolgálhat piaci bizalomról, keresletről és a spekulációs szándékról is.

Az ázsió kötvények esetében jellemzően akkor fordul elő, ha a szóban forgó kötvény belső értéke magasabb, mint amit a piaci árfolyam tükröz. (A kötvény belső értéke a jövőbeni pénzáramainak a jelenértéke.) Ha ez a belső érték nagyobb, mint a piaci érték, akkor ázsióról van szó, a kötvény tehát alulárazott.

Ha egy kötvény másodpiaci árfolyama alacsonyabb, mint a belső modell alapján megállapítható ár, annak érdemes kideríteni az okait. Lehet szó arról, hogy kamatemelési várakozások helyezik nyomás alá a kötvénypiacot. De az is lehet, hogy a piac bizalma ingott meg a kötvény kibocsátójával szemben. Ha ezekről nincs szó, akkor ez a kötvény keresetté válhat a value szemléletű befektetők körében.

Alapvetően pozitív üzenet, ha új részvényeket a névérték felett sikerül kibocsátani. Azt üzeni a piacnak, hogy a befektetők hajlandók prémiummal lejegyezni a részvényeket, tehát a vállalat vélhetően erős jövedelemtermelésre képes.

Ha egy vállalat jól teljesít (erős profit, növekvő kilátások, jó piaci helyzet), a befektetők hajlandók felárral megvásárolni a részvényeket. A vállalat ilyenkor ázsióval bocsátja ki az értékpapírokat, azaz hatékonyabb a tőkéhez jutás.

Devizapiaci ázsió általában akkor alakul ki, ha nő a kereslet az adott valutára, de a hivatalos árfolyamrendszer nem szabadon lebegő, hanem rögzített.

Előidézheti pénzügyi vagy politikai válság is, például hiába avatkozik be a román jegybank a lej védelmében 5 euró/lej szinteken, a feketepiacon kialakulhat magasabb árfolyam. Hasonló eset, ha egy országban korlátozzák a más devizákhoz való hozzáférést, ilyenkor a nem hivatalos devizapiacon magasabb ár alakul ki, volt rá példa Magyarországon is, a 80-as években.

Az ázsió növeli a spekulációs aktivitást, mivel egyre többen próbálnak profitálni a valutapiacon kialakult árfolyam-különbözetből. Megnövekedett piaci volatilitást is okozhat, és gyakran végül kényszerű kormányzati beavatkozáshoz vezet.

A diszázsió azt jelenti, hogy egy pénzügyi eszközt (valuta, értékpapír) a névérték alatt adnak el, vagy bocsátanak ki.

Tipikus példa a diszkont kincstárjegy, amely zéró kamatozású, de a kibocsátáskor (és a futamidő alatt) a névérték alatt vehetik meg a befektetők, lejáratkor pedig a névértéket kapják vissza.

Ilyen esetben a tőkeemelés során kibocsátott részvényeket a névérték felett adják el, de a névérték feletti összeg már nem a jegyzett tőkét növeli, hanem tőketartalékba kerül.

Előnyös, mert anélkül jut tőkéhez a vállalat, hogy irreálisan sok új részvényt kellene kibocsátania, a meglévő tulajdonosok részesedése kevésbé hígul.

Például egy induló startup jegyzett tőkéje 3 millió forint, egy korai befektető pedig látva az exponenciális növekedési lehetőséget elfogadja az alapítók ajánlatát és 100 millió forintért jegyez annyi részvényt, hogy részesedése 50 százalék legyen. Ebben az esetben a pénzéből 3 millió forint az immár 6 millió forintra emelkedő jegyzett tőkébe, a tartalékba pedig 97 millió forint kerül.