Hogyan épül fel a bankkártyaszám?
Minden bankkártyához egyedi bankkártyaszám tartozik. Mi a funkciója ennek a hosszú számsornak? Hogyan épül fel a bankkártyaszámod és mi tudható meg belőle?
Mi a bankkártyaszám?
A bankkártyaszám az a hosszú számsor, amely a bankkártyádra van nyomva.
A bankkártyaszám ugyanolyan szabályos és matematikai ellenőrző algoritmusokat tartalmaz, mint egy bankszámlaszám. Nem lehet tehát akármilyen számsor. Sőt, a számok elárulják a kártyatársaság nevét is.
Jellemzően 16 jegyű kártyaszám van divatban a világon, négyes tagolásban.
Mit jelentenek a bankkártyán lévő számok?
A bankkártyán szereplő számok kártyatársaságonként eltérnek. Más a hosszúsága, felépítése például a Mastercard, a Visa vagy az American Express kártyákon lévő számsornak. A kártyaszám a plasztikkártya elülső oldalán szerepel. Az American Express kártyák 15 (4-6-5), a VISA és Mastercard kártyák 16 számjegyből állnak (4-4-4-4), de van példa 19 számjegyet tartalmazó bankkártyára is.
Az első hat számjegy a kibocsátó pénzintézet beazonosítására szolgál. Ez az úgynevezett BIN, azaz Bank Identification Number, magyarul a bankazonosító szám. A legelső szám, mellyel a számsor kezdődik, jelöli a kibocsátó kártyatársaságot. Az American Express kártyák például mindig 3-mal kezdődnek, a Visa 4-gyel, a Maestro 6-tal, a Mastercard pedig 5-tel.
A többi számjegy, az utolsó kivételével egyénileg eltérő, a kibocsátó által kerül kiválasztásra. Az utolsó számjegy az ellenőrző szám, ez bizonyítja a kártya hitelességét. Ezt a számot viszont nem a kibocsátó választja ki, hanem az úgynevezett Luhn-algoritmus eljárás által kerül a számsor végére.
Ezt csak azért fontos tudni, mert így láthatod, hogy biztonságosan és matematikailag határozzák meg a számsort, ezzel elkerülve a csalás és a tévesztés lehetőségét (hiszen tévesztéskor az ellenőrző számot is el kell téveszteni, méghozzá pontosan a szabályoknak megfelelően, hogy a kártyaszám technikailag szabályos legyen).
Hol van az a titkos kód a kártyámon, amivel le tudnak emelni róla pénzt?
Fontos számjegy kerül a bankkártyák hátoldalára is, a már említett „titkos” 3 jegyű szám, ez a biztonsági azonosító szám. Úgy is találkozhatsz vele, mint CVV, CVV2, CVC, CVC2, CSC, vagy például CID. Ezt a kódot internetes vásárláskor kérik a weboldalak, pont azért, hogy tudják, biztosan a kártya birtokosa használja-e.
Nagyon vigyázz arra, hogy a biztonsági számot semmilyen más felületen ne add meg, csak megbízható internetes oldalakon!
A kártyád lejárati dátuma szintén megkönnyíti a tolvajok, csalók dolgát, így ezt is jobb, ha nem adod ki idegeneknek.
Ezért is nagyon előnyös az érintéses mobilfizetés (amikor vásárlásnál a telefonodat érinted oda a terminálhoz és nem a bankkártyádat) vagy a normál érintéses bankkártyás fizetés, mert nem kell kiadnod a kártyádat a kezedből, így nem tudják leolvasni, lefényképezni a kártya két oldalán található számokat. Ha ezeket a számokat valaki megszerzi, akkor vissza tud vele élni, és internetes áruházakból tud vásárolni illetéktelenül a kártyáddal anélkül, hogy a kártyád nála lenne.
Ma már ez ellen is vannak védekezési lehetőségek, ilyen például a vásárlási folyamatba épített, általában SMS-ben a bankodtól a regisztrált mobilszámodra érkező kód, melynek sikeres megadása nélkül a tranzakció Európában nem mehet végbe, elutasításra kerül.
Ezt a szolgáltatást 2020. szeptember 14-e óta az Európai Unió területén egységesen kötelező használni. Ilyen esetben az ellopott kártyaadatokkal nem lehet visszaélni, legfeljebb akkor, ha a kártyát és a mobiltelefont együtt lopják el és ráadásul még az SMS-t is le tudják olvasni a lezárt mobilról. Ezt a szolgáltatást kétfaktoros hitelesítésnek is hívják.
Hogyan tudnak visszaélni, ha ismerik a bankkártyaszámom?
A bankszámlaszámmal ellentétben a bankkártyaszám viszont már nagyon is bizalmas adatnak számít.
Ha a bankkártyaszámodat és az ahhoz tartozó, a kártya hátoldalán lévő, „titkos” 3 jegyű számot megszerzik, akkor azzal vissza lehet élni, például az interneten tudnak vásárolni vele a nevedben.
Erről Gergely Péter kollégám beszélt a Telex podcastjében. Sok hasznos tanácsot ad és elmagyarázza az adathalászok és bűnözők legismertebb átveréseit is.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
