Egyedi kockázat vs. átlagos kockázat: így hatnak a hozamodra

Az egyedi kockázat, vagy más néven nem szisztematikus kockázat olyan típusú kockázat, amely kifejezetten egy adott vállalathoz, iparághoz vagy pénzügyi eszközhöz kapcsolódik, és független az általános piaci mozgásoktól. Az egyedi kockázatok közé tartozik például:

Ezek mind olyan események, amelyek egyetlen céget sújtanak, ezért nevezik nem szisztematikus kockázatnak. A szélesebb piac ilyenkor érintetlen marad a változásoktól.

A befektetők számára fontos, hogy felismerjék és kezeljék ezt a fajta bizonytalanságot. Az egyedi kockázat hatékonyan csökkenthető diverzifikációval, mivel kicsi az esélye annak, hogy több cégnél egyszerre következzen be valamilyen váratlan negatív esemény.

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem egyetlen részvénybe fektetsz, hanem egy diverzifikáltabb portfóliót alakítasz ki. A legkönnyebben ETF-ekbe (tőzsdén kereskedett alapok) vagy befektetési alapokba történő befektetéssel lehet az egyedi kockázatot mérsékelni.

A piaci vagy más néven szisztematikus kockázat nem egyetlen vállalatot vagy szektort érint, hanem az egész gazdaságot és pénzügyi rendszert. Olyan tényezőkből ered, mint:

Az általános kockázat minden befektetési eszközt érint valamilyen mértékben, így a részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat, ETF-eket vagy akár az ingatlanpiacot is. Ezért, ha az egész piac esik, akkor egy széles körű diverzifikáció ellenére is a veszteség szinte mindenkit érint kisebb-nagyobb mértékben.

Teljesen kiküszöbölni a piaci kockázatot nem lehet, legfeljebb mérsékelni a hatását bizonyos stratégiákkal. A befektetés kockázata különböző befektetések arányának helyes megválasztásával, alacsonyabb kockázatú befektetések felé való elmozdulással csökkenthető. Utóbbiak kevésbé érzékenyek a piaci ingadozásokra: ilyenek például az állampapírok vagy a nemesfémek.

Az elmúlt egy-két évtizedben is találkozhattunk a teljes piacot megrázó eseményekkel. Ilyen volt a 2008-as pénzügyi válság, amikor a hitelpiac összeomlása világszerte megrázta többek között a részvény-, kötvény- és ingatlanpiacokat is.

Szintén említést érdemel a szisztematikus kockázatok kapcsán a Covid-járvány, ami 2020 tavaszán szinte minden eszközosztályt érintett, a bizonytalanság globálisan bénította meg a gazdaságot.

A hozam és kockázat kapcsolata attól függ, hogy milyen időtávban és milyen típusú portfólióban gondolkodunk. Rövid távon az egyedi kockázat hatása érvényesül inkább, hiszen elég egy rossz gyorsjelentés, a vállalat körül kipattant botrány, váratlan vezetőváltás vagy valamely termékük piaci kudarca.

Hosszú távon azonban változik a kép, mivel az egyedi kockázatok kevésbé érvényesülnek, hiszen a cég helyzete gyorsan rendeződhet, visszatérhet működése a megszokott kerékvágásba. Hosszabb távon ezért inkább a piaci kockázat válik meghatározóvá.

A befektetők a kockázati prémiumot – vagyis azt többlethozamot, amelyet a piac a kockázatvállalásért cserébe kínál – éppen azért várják el a befektetésüktől, mert a szisztematikus kockázatot nem lehet teljesen kiküszöbölni.

Egy befektetés várható hozamát a teljes kockázat – tehát együttesen az egyedi és a piaci kockázat – alakítja. De amíg a piaci kockázat elkerülhetetlen, addig az egyedi kockázat jelentős része tudatos befektetési döntésekkel mérsékelhető. Egy jól diverzifikált portfólióval az egyedi kockázat hatása lényegében kiküszöbölhető – vagy legalábbis minimálisra csökkenthető –, így csak a piaci kockázat befolyásolja a befektetés hozamát.

Az egyedi kockázat csökkentésének leghatékonyabb eszköze a diverzifikáció, vagyis ha nem egyetlen típusú befektetésre támaszkodsz, hanem többféle eszközt tartasz a portfóliódban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak két-három különböző részvényt veszel, hanem többféle eszköztípust kombinálsz: részvényeket, kötvényeket, ETF-eket és befektetési alapokat. Ezek eltérő módon reagálnak a piaci eseményekre, és így együtt sokkal kiegyensúlyozottabb hozamot kínálnak.

A diverzifikáció nemcsak eszköztípusok között fontos, hanem iparágak, országok és devizák között is. Ha csak egy iparág részvényeibe fektetsz, akkor az iparág visszaesése az egész portfóliódat érinti. Ezért érdemes más szektorok részvényeiből is vásárolni, így a negatív változásokkal szemben sokkal ellenállóbb lesz a befektetésed.

Ugyanígy a földrajzi megosztás is hasznos lehet, mert egy amerikai, európai és ázsiai kitettség együtt jóval stabilabb befektetést jelent, mintha azt egyetlen régióra építenéd. Ezen felül pedig a befektetés pénznemek közötti megosztása is képes tovább csökkenteni annak esélyét, hogy egy deviza gyengülése elvigye a hozamodat.

A passzív befektetési alapok, különösen az olyan indexkövető alapok, mint például az S&P 500 ETF, a legegyszerűbb és legolcsóbb eszközei a cél elérésének. Mivel ezek az alapok több száz vállalat részvényeit tartalmazzák, így ha közülük az egyik gondokkal néz szembe vagy akár csődbe megy, hatása az alap egészét tekintve minimális marad.

A lényeg tehát az, hogy ne egyetlen vállalat teljesítménye határozza meg a befektetésed hozamát. Egy jól felépített, diverzifikált portfólióban az egyedi események szinte érzékelhetetlenek maradnak, és a befektető számára a piac egészének hosszú távú teljesítménye marad meghatározó.

Vannak olyan helyzetek, amikor a befektető tudatosan dönt az egyedi kockázat felvállalása mellett. Ilyenkor a piacon elérhető átlagos növekedésnél nagyobb, vagy olykor kiemelkedő hozamot akar elérni, és egy „nagy dobásban” bízik.

Erre jó lehetőséget kínálnak az úgynevezett kis kapitalizációjú részvények. Ezek olyan cégek részvényei, amelyeknél előfordulhat, hogy néhány év alatt megtöbbszörözik az értéküket.

Egy ilyen döntést akkor érdemes csak felvállalni, ha nagyon jól – vagy akár belülről – ismered az adott céget vagy szektort, és ha egy részletes elemzés alapján olyan értéket veszel észre egy cégben, amit a piac még nem árazott be. Ebben az esetben lényegesen nagyobb hozamot érhetsz el, mint egy indexkövető alappal.

Ugyanez érvényes a rövid távú spekulatív pozíciók esetén is, amikor egy konkrét hírre vagy eseményre vársz – például egy gyorsjelentésre, termékbevezetésre, felvásárlásra vagy bármilyen pozitív piaci hírre –, ami gyorsan, komoly nyereséget eredményez.

Ez a megközelítés azonban inkább tapasztalt befektetőknek való. Fontos tisztában lenni azzal, hogy egyedi kockázat felvállalásánál a hozam nem garantált, a kockázat viszont valóságos. A magasabb profit ára a tőke elvesztésének lehetősége, ezért az ilyen típusú spekulatív befektetéseket érdemes a teljes portfóliónak csak egy kisebb részéből finanszírozni.