Osztalék: hogyan tehetsz szert passzív jövedelemre?
Számos tőzsdei cég eredményének egészét vagy egy részét osztalékként fizeti ki a befektetőknek. Az osztalékfizető vállalatok részvényeivel így az árfolyamnyereségen túl is kereshetsz pénzt. Ismerd meg, hogyan tehetsz szert stabil passzív jövedelemre osztalékfizető részvényekkel!
Mi az osztalék és miért fontos?
Tőzsdei befektetőként nemcsak a részvényárfolyamon nyerhetsz, hanem osztalékon keresztül is szert tehetsz hozamokra.
Az osztalék az a nyereségrész, amit a vállalat a részvényeseinek fizet ki az eredményéből. Az osztalékfizetés hosszú távon stabil, passzív jövedelemforrást biztosíthat a befektetőknek, egy átgondolt és megfelelően kivitelezett osztalékbefektetési stratégia pedig a vagyonépítés egyik kiszámítható módja lehet.
Osztalékot tipikusan az érett életszakaszban lévő, stabil profittermelő képességgel bíró vállalatok fizetnek, melyek nyereségük meghatározott részét a további növekedés és beruházások mellett részvényesi juttatásokra allokálják. Tipikus osztalékfizetők az ingatlan, a távközlési és a közműszektor képviselői, illetve az energiacégek.
Egyes vállalatok évtizedek óta megszakítás nélkül fizetnek osztalékot, és folyamatosan növelik is a részvényesi juttatás mértékét, őket osztalék arisztokratáknak nevezzük. Közéjük tartozik a tengerentúlon a Coca-Cola, a 3M, a Walmart és a Johnson&Johnson, Európában pedig a Nestle, a L’Oréal, a Philips és az Unilever.
A pesti tőzsdén az ANY Biztonsági Nyomda, a Graphisoft Park és a Magyar Telekom számítanak tradicionális osztalékfizető részvényeknek, de a három nagy blue chip, az OTP, a Mol és a Richter is rendszeresen oszt vissza nyereségéből.
Az osztalék kiszámítása
A vállalat osztalékfizetésre elkülönített összegét a részvények számával elosztva megkapod az egy részvényre jutó osztalék mértékét. A befektetők számára ennél sokkal fontosabb az osztalékhozam, ami a részvényenkénti osztalék és a részvény árfolyamának hányadosa.
Az 5 százalék feletti osztalékhozam magasnak számít, a 10 százalék feletti hozam pedig egészen ritka.
Tegyük fel például, hogy egy részvénytársaság teljes előző évi nyereségét, 40 milliárd forintot osztalékként fizeti ki. A vállalatnak 100 millió részvénye forog a tőzsdén, az osztalék bejelentésekor a részvényárfolyam 5 000 forint. A részvényenkénti osztalék 40 milliárd / 100 millió = 400 forint lesz. Az osztalékhozam pedig 400 / 5 000 * 100 = 8 százalék.
Magyarországon az osztalékjövedelmet 15 százalékos jövedelemadó terheli, ezt alól mentesülhetsz, ha a részvényeket Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) tartod.
Az osztalék kifizetése
Az osztalékot a vállalat egy adott időszak – negyedév vagy egész év – eredményéből fizeti ki. Az amerikai vállalatok többsége negyedévente vagy félévente, az európai cégek és a magyar tőzsdei cégek pedig jellemzően évente egyszer fizetnek osztalékot. A kifizetés összegére az igazgatótanács tesz javaslatot, ezt a részvényeseknek, vagyis a vállalat tulajdonosainak a közgyűlésen kell jóváhagyniuk.
Ezt követően meghatározzák azt a napot, amikor a részvény utoljára osztalékszelvénnyel forog (in-dividend date), legkésőbb ekkor tudod osztalékért megvenni a részvényt, érdemes tehát erre a dátumra különösen figyelni.
A következő nap a szelvényvágás napja (ex-dividend date), amikor a részvény már osztalék nélkül forog. Ekkor akár már el is adhatod a részvényt, az osztalékot akkor is megkapod utána. Az osztalékot ezt követően, a közgyűlésen elfogadott menetrendben rögzített napon írják jóvá a részvényeseknek.
Milyen típusú osztalékok léteznek?
Az osztalékhoz több formában is hozzájuthatnak a részvényesek. A legmegszokottabb az, hogy a vállalat pénzbeli osztalékot fizet, ritkább esetben részvényosztalékkal honorálják a befektetőket. Egy rendkívül eredményes év után speciális osztalék is ütheti a befektetők markát.
Pénzbeli osztalék
A leggyakoribb típus, készpénzben fizetik ki. A rendszeres jövedelemre igényt tartó befektetők számára ideális. A szelvényvágás napján általában nagyságrendileg az osztalék értékével csökken a részvényárfolyam, mivel az osztalékvárakozás korábban beépült az árfolyamba. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalat ennyivel kevesebbet érne, mivel a pénzt a megtermelt nyereségéből fizette ki, minden eszköze megmaradt. A készpénzes osztaléknak nincs tartós és jelentős hatása az árfolyamra.
Részvényosztalék
Egyes vállalatok ritkább esetben új részvények formájában osztanak vissza az eredményükből. Ez a megoldás azoknak kedvez, akik egyébként is újra befektetnék az osztalékot. Az új részvények kibocsátása a részvényállomány hígulásával jár, vagyis a nyereség több részvény között oszlik meg, csökken az egy részvényre jutó eredmény. Ezért a részvényosztalék negatívan hat a részvényárfolyamra.
Speciális osztalék
A vállalat rendkívüli nyeresége esetén kifizetett extra összeg, jellemzően készpénzben kapják meg a befektetők.
Hogyan építs osztalékalapú befektetési stratégiát?
Egy jól átgondolt osztalékstratégia a folyamatos pénzáramot biztosító, stabil és kiszámítható vagyonépítési forma lehet a részvénykitettséget vállaló befektetők számára. Az osztalékportfólió felépítésénél ezeket a lépéseket érdemes követned:
- Válassz stabil osztalékfizető cégeket! Nézd meg a múltbeli osztalékfizetést: válassz olyan vállalatokat, melyek stabilan nyereségesek, hosszú idő óta fizetnek osztalékot, és ideális esetben folyamatosan emelik is a kifizetés mértékét. Az ilyen, osztalék arisztokrata cégekre számos ETF és befektetési alap is épül.
- Figyeld az osztalékhozamot! Az éves osztalék összegének és a részvényár aránya megmutatja, mekkora hozamot érhetsz el a vállalat részvényeinek megvásárlásával. Az infláció mértékét, illetve a 10 éves állampapír hozamát meghaladó osztalékhozam már kedvező osztalékhozamnak számít.
- Fektesd be újra az osztalékot! A megkapott összeg reinvesztálásával maximalizálhatod a kamatos kamat hatását, így a már megkeresett pénzed is neked dolgozik tovább. Több részvény után leszel osztalékra jogosult, ezzel pedig idővel egyre gyorsabban nő majd a vagyonod.
Maradtak kérdéseid?
-
Milyen előnyei vannak az osztaléknak?
A vállalati osztalékon keresztül hosszú távon kiszámítható, passzív jövedelemre tehetünk szert.
-
Miért fontos a szelvényvágást megelőző nap (in-dividend date)?
Ez az utolsó nap, amikor még osztalékjogosultságot szerezhetünk a részvény megvásárlásával. -
Hogyan érdemes osztalékportfóliót építeni?
Válassz stabil fundamentumokkal rendelkező, hosszú osztalékfizetési múlttal és a kifizetést rendszeresen növelő vállalatokat, magas osztalékhozammal rendelkező részvényeket. A megkapott osztalékot fektesd be újra, amivel kamatos kamat hatás érhetsz el.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
