Mindenkit meglepetett a májusi infláció. Mit jelent ez az állampapíroknál, a hiteleknél és a bankbetéteknél?
4,4 százalék volt az infláció 2025 májusában, ami meglepetésre meghaladta az áprilisi értéket. Mit jelent ez egy lakáshitelesnek vagy egy állampapír tulajdonosnak?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4,5 - 5,1 százalékos éves átlagos inflációval számol a márciusi inflációs jelentésében, amit nem lesz könnyű teljesíteni a januári 5,5 és a februári 5,6 százalékos érték után. Főleg úgy, hogy a májusi 4,4 százalékos infláció meghaladta az áprilisit (4,2 százalék), így az első öt hónap átlaga 4,88 százalék.
Segíthet ugyanakkor az elvárt sávban tartani a drágulást a gyengén muzsikáló gazdaság, a 2022 nyara óta felfelé kúszó munkanélküliségi ráta (ez áprilisban 4,4 százalék volt) és természetesen a két lépcsőben bevezetett árréstop is.
Az infláció alakulása természetesen mindenkit érint, hiszen ez jelzi az áruk és szolgáltatások drágulását, de a hitel- és befektetési piacra is hatással van.
Mi a helyzet az inflációkövető állampapírokkal?
A még mindig népszerű inflációkövető Prémium Magyar Állampapír az infláció felett fizet kamatprémiumot. A kamat mértéke a jelenleg értékesítés alatt álló 2035/I1 sorozatnál az első kamatperiódusban fix évi 6,5%. Ezt követően azonban a kamat mértéke megegyezik a kamatbázis és a kamatprémium összegével: a 2035/I1 sorozat kamatprémiuma a 2. kamatperiódustól évi 0,5%, majd az utolsó 4 évben évi 1% lesz. Vagyis minél magasabb az infláció, annál többet fizet ez a típusú állampapír.
A Babakötvény a másik fontos "infláció érzékeny" állampapír. Az éves kamat mértéke itt a kamatbázis és a kamatprémium értékének összegével egyenlő. A kamatbázis a kamat megállapításának évét megelőző naptári évre vonatkozóan, a KSH által közzétett éves átlagos infláció (fogyasztói árindex) százalékos mértéke. Vagyis a tavalyi, 3,7 százalékos infláció miatt jelenleg 6,7 százalékot fizet ez a papír. Persze ne feledkezzünk meg arról, hogy például 2023-ban 18,3 százalék volt az átlagos éves infláció, ami 21,3 százalékos hozamot jelentett egy időre.
A lekötött bankbetétek kamatai aligha emelkednek majd
A lekötött bankbetétek kamatait is befolyásolja természetesen az infláció alakulása: jelenleg 3 hónapos lekötésre 4,8 - 5,55 százalék, 6 hónapos lekötésre 4,2 - 6,45 százalék, 12 hónapra pedig 4,61 - 4,75 százalékot adnak azok a bankok, amelyek egyáltalán hajlandók értelmezhető hozamot fizetni a náluk tartott pénzre. Ez jelenleg kizárólag a Gránit és a MagNet Bankról mondható el.
Az aktuális inflációs helyzetben a BiztosDöntés.hu szakértői szerint nem várható a lekötött betéteknél kamatemelkedés, viszont azzal, hogy májusban 4,2-ről 4,4 százalékra nőtt a drágulás, a kamatcsökkentés valószínűsége is kicsi. Ugyanakkor a kedvező kamatért cserébe a bankok továbbra is elvárhatják majd, hogy friss pénz érkezzen hozzájuk, de találkozhatunk azzal is, hogy a kedvező betéti kamatért cserébe a pénz egy részét náluk kell befektetni.
Mi lesz a lakáshitelekkel?
Az infláció jelentős, ám csak közvetett hatással van a hitelkamatokra. Magas infláció esetén ugyanis a jegybank rendszerint kamatemelkedéssel reagál, pénzt vonva el ezzel a piacról, csökkentve az árakra gyakorolt nyomást. Amennyiben az infláció a jegybank által meghatározott sávon belül van, akkor a jegybank tartja, vagy akár csökkentheti az irányadó kamatot. A jegybanki alapkamat iránytűként működik a befektetési hozamokat és a hitelkamatokat illetően, rövid futamidőre ugyanis mind a bankok, mint a befektetők ezt meghaladó mértékű hozamokat szeretnének elérni. Éppen ezért a hitelkamatok és a jegybanki alapkamat némileg együtt mozog.
A májusi 4,4 százalékos infláció egyelőre csak azt jelzi, hogy a drágulást nem sikerült legyőzni, ám a 4,5 - 5,1 százalékos sávon egyelőre belül vagyunk, és az év hátralévő részében lassú csökkenésre számíthatunk. A jegybank azonban aligha fog kamatot emelni a közeljövőben, ugyanis ez fékezné az egyébként is gyengén muzsikáló gazdaságot, aminek felpörgetése a legfontosabb cél jelenleg. Ezért, ha az infláció kitart, ehelyett inkább további árkorlátozó intézkedések várhatók.
A hitelkamatok ezért a közeljövőben várhatóan nem fognak emelkedni az új kihelyezéseknél. A meglévő hitelek azért nem érintettek, mert a lakáshitelek zöme hosszú kamatperiódusú, vagyis a kamat és a havi törlesztő legfeljebb 5-10 évenként módosulhat, vagy a futamidő végéig rögzítve van.
A BiztosDöntés.hu szakértői még kamatcsökkenést is elképzelhetőnek tartanak, ugyanis óriási a verseny a bankok részéről a fizető- és hitelképes ügyfelekért. A kamatkedvezmény feltétele ugyanakkor továbbra is az átlagot meghaladó jövedelem lesz.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
