Energetikai besorolás és energiaosztályok: mit jelentenek?
Az energetikai besorolás mutatja meg egy ingatlan energiahatékonyságát. Ez pedig egyes lakáshitelek és felújítási támogatások szempontjából is fontos tényező. Mit kell tudni róla?
Mi az energetikai besorolás?
Az energetikai besorolás egy ingatlan energiahatékonyságának értékelésére szolgáló rendszer az épület fajlagos primer energiafogyasztása alapján. Azt mutatja meg, hogy az épület mennyi energiát használ fel egy év alatt, négyzetméterre vetítve. Figyelembe veszi:
- az épület hőszigetelését,
- a fűtési és hűtési rendszerek hatékonyságát,
- nyílászárók minőségét,
- megújuló energiaforrások használatát.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletben rögzített skála alapján sorolják be szakemberek meghatározott energiaosztályokba a számított energiahatékonysági értéket. A skála 2024-től A+++ (legjobb, megújuló energiával működő) és J (legrosszabb, pazarló) között terjed.
Egy ingatlan adásvételekor, bérbeadásakor, illetve új építés esetén a használatbavételi engedély miatt minden esetben fel kell mérni annak energiahatékonyságát, és ennek eredményéről energetikai tanúsítvány készül.
Az energetikai tanúsítvány egy hivatalos dokumentum, melyben szerepel
- az épület energetikai besorolása,
- az épület éves energiafogyasztása,
- szén-dioxid-kibocsátása,
- javaslatok arra, hogyan javítható az energiahatékonyság.
Az energetikai tanúsítvány célja, hogy javítsa az épületek energiatakarékosságát, így csökkenjenek a rezsiköltségek és a szén-dioxid-kibocsátás, ami környezetvédelmi szempontból fontos tényező.
Energiaosztályok és jelentésük
Az energetikai tanúsítvány megmutatja, mennyi egy épület éves energiafogyasztása egy négyzetméter alapterületre vetítve (fajlagos primerenergia fogyasztás), mértékegysége: kWh/m²/év. Az érték alapján az épület valamely energiaosztályba sorolható.
A rendelet százalékos értéket határoz meg, a 76 kWh/m²/év érték a 100%-os érték, ami az új épületekre vonatkozó követelményérték, ez az energetikai besorolás viszonyítási alapja. Az egyes besorolási osztályokat úgy számolják ki, hogy meghatározzák, hogy az adott épület energiafogyasztása hány százaléka ennek a referenciaértéknek.
A+++ - nulla energiaigényű ingatlanok
A nulla energiaigényű épületek energetikai besorolása. Ezek az elhasznált energiát megújuló forrásból meg is termelik. Energiafogyasztásuk 0 kWh/m²/év vagy ez alatti (tehát több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt), míg szén-dioxid-kibocsátása szintén nulla, tehát fosszilis energiahordozót nem égetnek el az üzemeltetés során.
A++ - minimális energiaigényű ingatlanok
Olyan minimális energiafogyasztású épületek, passzívházak, amelyek energiahatékonysági százalékos értéke 0-50% közé esik, ami 0-38 kWh/m²/év közötti energiafogyasztást jelent, szén-dioxid-kibocsátása pedig 0-10 kg/m²/év.
A+ - nagy energiahatékonyságú ingatlanok
Ezek olyan fenntartható ingatlanok, amelyek energetikai minősége 50-90% közötti, 38-68,4 kWh/m²/év energiafogyasztásúak, és 10-18 kg/m²/év szén-dioxid-kibocsátásúak.
A - a közel nulla energiaigényű épületnél jobb
Az A besorolás - vagyis ennek alsó határa a 76 kWh/m²/év - az az energiahatékonysági szint, melyet új épületek építésekor mindenképpen el kell érni, ennél gyengébb nem lehet az újépítésű ingatlan besorolása.
Ez a közel nulla energiaigényű épület. Százalékos követelményértéke 90-100% között változik, ami 68,4-76 kWh/m²/év energiafogyasztást jelent, szén-dioxid-kibocsátásuk 18-20 kg/m²/év között alakul.
B - közel nulla energiaigényű, korszerű épületek
A B besorolású épületek is korszerűek, jó energiahatékonyságúak, melyek értéke 100-130% közé esik, így ezek energiafogyasztása 76-98,8 kWh/m²/év, szén-dioxid-kibocsátásuk 20 és 26 kg/m²/év. Jellemzően megújuló energiát nem hasznosító újszerű ingatlanok tartoznak ide.
C - korszerű ingatlanok
A néhány éve épült, jól szigetelt, vagy már korszerűsített, kedvező rezsiköltségű épületek besorolása, amelyek gazdaságosan üzemeltethetők, így nem igényelnek feltétlenül további energiahatékonysági felújítást. Energetikai minőségük 130-160% közötti, így fogyasztásuk 98,8 és 121,6 kWh/m²/év, szén-dioxid-kibocsátásuk 26-32 kg/m²/év.
D - az átlagnál jobb, korszerű ingatlanok
A D besorolású épületek még mindig jobbak energiahatékonysági szempontból a hazai átlagnál, ugyanis energetikai minőségük 160-200% közé kerül, ami azt jelenti, hogy energiafogyasztásuk 121,6-152 kWh/m²/év, szén-dioxid-kibocsátásuk 32-40 kg/m²/év. Gazdaságosan üzemeltethető épületek, részben - egyes elemeik - azonban már megértek az energetikai korszerűsítésre.
E - átlag közeli szint
Az E besorolású, átlagosnak tekinthető épületek esetében már indokolt lehet a felújítás, habár még nem tekinthető kifejezetten sürgetőnek. Energetikai minőségük 200-250% közötti, energiafogyasztásuk 152-190 kWh/m²/év, szén-dioxid-kibocsátásuk pedig 40-50 kg/m²/év.
F - átlagos vagy rosszabb, korszerűtlen ingatlanok
Az F az átlagos vagy az átlagosnál már magasabb energiafogyasztású épületek besorolása, amelyek energetikai célú felújítást igényelnek annak ellenére, hogy talán már korábban átestek valamiféle korszerűsítésen.
Ezek energetikai minősége 250-310% közötti, ami 190-235,6 kWh/m²/év fogyasztást jelent, szén-dioxid-kibocsátásuk 50-62 kg/m²/év. Rezsiköltségük szintje még nem kiugró.
G - elavult, felújításra szoruló ingatlanok
Jellemzően ‘90-es években épült ingatlanok, elavult épületszerkezettel és -gépészettel. Energetikai minőségük 310-390% közötti, energiafogyasztásuk 235,6-296,4 kWh/m²/év között alakul, míg szén-dioxid-kibocsátásuk 62-78 kg/m²/év. Ezeknél az épületeknél már magas rezsiköltségekkel kell számolni, ha nem kerül sor energiahatékonysági felújításra.
H - elavult, szigeteletlen, régi épületek
Olyan korszerűtlen szerkezetű, hőszigetelés nélküli, rossz hatásfokú gépészettel rendelkező, több évtizeddel ezelőtt épült házak, kifejezetten magas energiafogyasztással és rezsiköltséggel, amelyeket még nem újítottak fel. Energetikai minőségük 390-500% közötti, energiafogyasztásuk 296,4-380 kWh/m²/év, szén-dioxid-kibocsátásuk 78-100 kg/m²/év.
I - rendkívül elavult, energiapazarló ingatlanok
A legrosszabb besorolású ingatlanok kerülnek ebbe a kategóriába, amelyek közé a felújítás nélküli, ‘60-as és ‘70-es években épült családi házak, “Kádár-kockák”, vályogházak tartoznak az eredeti épületszerkezettel, nyílászárókkal és elavult gépészettel.
Energetikai minőségük 500% feletti, fogyasztásuk 380 kWh/m²/év értéknél is nagyobb, szén-dioxid-kibocsátásuk 100 kg/m²/év értéknél magasabb. Ezeknek az ingatlanoknak a rezsiköltsége többszöröse a korszerű ingatlanokénak, sürgős felújításra szorulnak.
Hogyan befolyásolja az energetikai besorolás a hiteleket?
Az energetikai besorolás, mint tényező, egyes lakás- és felújítási hiteleknél, támogatásoknál is megjelenik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy jobb feltételekkel, alacsonyabb kamatokkal juthatsz zöld cél esetében hitelhez vagy felújításra felhasználható kölcsönhöz.
Ehhez az érintett ingatlannak bizonyos energiahatékonysági követelményeknek kell megfelelnie vásárláskor vagy a felújítás után.
Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) zöld célra: zöld hitel
2025. április 1-jétől zöld célra felhasznált lakáshiteleknél a bankoknak legalább 0,5 százalékpontos kamatkedvezményt kell adni a fogyasztóbarát, de nem zöld célra felvett lakáshitelek kamatához képest (továbbá elengedik a folyósítási díjat és egyszeri alkalommal átvállalják az energetikai tanúsítvány költségét).
A lakáshitel feltételek:
- Újépítésű lakás esetén az ingatlan energetikai tanúsítvány szerinti besorolásának el kell érnie az A+ osztályt, illetve az épület primer energiafelhasználása nem haladhatja meg a 68 kWh/m²/év értéket.
- Használt ingatlan vásárlása és felújítása - illetve csak felújítás - esetén az A-nál rosszabb energetikai besorolású vagy igazolhatóan az 1990. évet megelőzően épült lakóépületnél a felújítás eredményeként az ingatlannak el kell érnie az A minősítést és az összesített energetikai jellemzője nem haladhatja meg a 76 kWh/m²/év szintet.
- Olyan felújítás is zöldnek minősíthető, amelynél az épület primer energiafelhasználása legalább 30%-kal csökken a korszerűsítést követően.
Emellett az A besorolásnál rosszabb minősítésű ingatlanokon végzett alábbi felújításoknál is felvehető a kedvezőbb kamatú lakáshitel:
- Napelem vagy napkollektor telepítése,
- Geotermikus, levegő-víz, levegő-levegő hőszivattyú telepítése,
- Szélturbina telepítése,
- Hő és elektromos tárolóegységek telepítése,
- Épülethatároló szerkezetek hőszigetelése,
- Homlokzati nyílászáró cseréje energiatakarékos nyílászáróra,
- Árnyékolástechnika telepítése,
- Fűtési, hűtési vagy szellőző rendszerek telepítése, cseréje vagy felújítása, beleértve a távhőrendszerre történő rácsatlakozást is,
- Energiahatékony világítástechnika kialakítása,
- Alacsony vízfelhasználású konyhai, WC vagy fürdőszobai szaniter rendszerek telepítése,
- 3. generációs okosmérő rendszerek telepítése az áramfelhasználás nyomon követésére,
- Zónákra osztott termosztátrendszerek, okos termosztátok és érzékelők telepítése (pl.: mozgás- és napszakérzékelő világítási rendszerek),
- Épületautomatika (Building Management System) rendszerek telepítése
Az MNB döntése alapján 2025 januárjától kedvezőbbek a JTM- és HFM-limitek is az energetikailag hatékony lakások vásárlása, építése, illetve felújítása esetén:
- kedvezőbb hitelfedezeti mutató (HFM): a szokásos 80% helyett akár 90%-ig is terjedhet az ingatlan forgalmi értékének arányában felvehető hitelösszeg.
- Kedvezőbb jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) szabály: a havi törlesztőrészlet a havi 600 ezer forint alatti igazolt nettó jövedelem esetén is elérheti annak 60%-át a végig fix kamatú, a legalább 10 éves kamatperiódusban rögzített és az 5 évnél nem hosszabb futamidejű forinthiteleknél.
5%-os lakáshitel
Az energiahatékony ingatlanokra elérhető egy - az első 5 évben - legfeljebb 5%-os kamatozású lakáshitel, mely 2025. április 1-jétől 2025. október 31-ig igényelhető, de csak abban az esetben, ha
- az ingatlan energetikai besorolása minimum A+;
- primer energiaigénye nem haladja meg a 68 kWh/m²/év értéket;
- az igénylő 35 év alatti első lakásszerző;
- az ingatlan alapterülete maximum 60 négyzetméter;
- a bruttó négyzetméterára maximum 1,2 millió forint.
Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH) zöld célra
A zöld célokra (például energetikai felújítás) kínált személyi kölcsönök esetén a bankok 3 százalékpontos kamatkedvezményt biztosíthatnak a normál Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelekhez képest. A hitel szabad felhasználású, de a kedvezmény csak zöld cél igazolása esetén érvényes.
Ezt két esetben lehet felhasználni:
- Ha legalább 30%-os primerenergia-csökkenésre kerül sor az épületben a hitelezett energetikai felújításnak köszönhetően.
- Az energetikai tanúsítvány szerint A besorolásnál rosszabb energiahatékonyságú ingatlan korszerűsítése esetén az alábbi munkákra:
- Napelem vagy napkollektor telepítése.
- Geotermikus, levegő-víz, levegő-levegő hőszivattyú telepítése.
- Szélturbina telepítése.
- Hő és elektromos tárolóegységek telepítése.
- Épülethatároló szerkezetek hőszigetelése.
- Homlokzati nyílászáró cseréje energiatakarékos nyílászáróra.
- Árnyékolástechnika telepítése.
- Fűtési, hűtési vagy szellőző rendszerek telepítése, cseréje vagy felújítása, beleértve a távhőrendszerre történő rácsatlakozást is.
- Energiahatékony világítástechnika kialakítása.
- Alacsony vízfelhasználású konyhai, WC vagy fürdőszobai szaniter rendszerek telepítése.
- 3. generációs okosmérő rendszerek telepítése az áramfelhasználás nyomon követésére.
- Zónákra osztott termosztátrendszerek, okos termosztátok és érzékelők telepítése (pl.: mozgás- és napszakérzékelő világítási rendszerek).
- Épületautomatika (Building Management System) rendszerek telepítése.
Energetikai célú Otthonfelújítási Program
Az energetikai célú Otthonfelújítási Program egy 2025-ben újraindított államilag támogatott program, amelynek elsődleges célja a magyarországi lakóépületek energiahatékonyságának javítása és primerenergia-fogyasztásának csökkentése.
A program legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást és hozzá legfeljebb 3 millió forint 0% kamatozású, legfeljebb 12 év futamidejű hitelt kínál. Ezek mellé legalább 1 millió forint önerő szükséges.
Felhasználható külső hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtési rendszer korszerűsítésére (kivéve gázkazán telepítése vagy cseréje), melegvíz-rendszer korszerűsítésére, illetve ezek kombinációjára úgy, hogy legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást érjenek el. Ezt a felújítás előtt és után készített energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni.
A feltételek közé tartozik, hogy 2007. január 1. előtt használatbavételi engedélyt kapott egylakásos ingatlanokra vonatkozik.
2027. március végéig vagy a keretösszeg kimerüléséig lehet pályázni. Az MFB Pont Plusz fiókokban érhető el.
Maradtak kérdéseid?
-
Milyen energetikai besorolás szükséges a zöld hitelhez?
Újépítésű lakás esetén az ingatlan energetikai tanúsítvány szerinti besorolásának el kell érnie az A+ osztályt, illetve az épület primer energiafelhasználása nem haladhatja meg a 68 kWh/m²/év értéket.
Használt ingatlan vásárlása és felújítása - illetve csak felújítás - esetén az A-nál rosszabb energetikai besorolású vagy igazolhatóan az 1990. évet megelőzően épült lakóépületnél a felújítás eredményeként az ingatlannak el kell érnie az A minősítést és az összesített energetikai jellemzője nem haladhatja meg a 76 kWh/m²/év szintet.
-
Hogyan lehet javítani egy ingatlan energiaosztályán?
Egy ingatlan energiaosztályán energetikai célú korszerűsítéssel lehet javítani, mely magában foglalja az épületszerkezet, valamint az épületgépészet korszerűsítését.
-
Milyen dokumentumok kellenek az energetikai tanúsítványhoz?
Az energetikai tanúsítvány készítéséhez szükség lehet a tulajdoni lapra vagy adásvételi szerződésre a tulajdonjog igazolásához, alaprajz is hasznos lehet, új építés esetén a használatbavételi engedélyre, illetve építési engedélyre vagy tervdokumentációra.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
