Értékpapírszámla: Mi ez, hogyan nyithatsz és mire figyelj?
Ahogy a neve is utal rá, értékpapírszámlán nem pénzt, hanem különböző értékpapírokat lehet tartani. Akkor lesz rá szükséged, ha befektetsz: az értékpapírszámlán egyebek mellett részvényeket, kötvényeket, ETF-eket és befektetési jegyeket tarthatsz. Több értékpapírszámlával is rendelkezhetsz egyszerre.
- Mi az az értékpapírszámla, és miért van rá szükség?
- Hogyan nyithatsz értékpapírszámlát?
- Az értékpapírszámla nyitásának lépései
- Milyen költségekkel jár egy értékpapírszámla?
- Mire figyelj az értékpapírszámla használata során?
- Hogyan lehet átvinni értékpapír számlát egy másik szolgáltatóhoz?
- Maradtak kérdéseid?
Mi az az értékpapírszámla, és miért van rá szükség?
Mindenképpen szükséged lesz értékpapírszámlára, ha megtakarítási eszközöket szeretnél tartani. Befektetési szolgáltatóknál és bankoknál nyithatsz ilyet, illetve választható külföldi brókercég is, de ez utóbbi befektetővédelmi szempontból eltérő kockázattal járhat.
Mire használható?
- Részvények és állampapírok vásárlására és eladására.
- Osztalékfizetések és kamatok kezelésére.
- Nemzetközi és hazai befektetések lebonyolítására.
- Mindezt online módon kezelve.
Kinek van rá szüksége?
- Magánszemélyeknek, vállalatoknak, akik tőzsdézni szeretnének.
- Mindazoknak, akik állampapírt vagy kötvényeket vásárolnak.
Államkincstár értékpapírszámla
Az államkincstárnál is lehet vezetni értékpapírszámlát, de ezen csak euróban és forintban kibocsátott magyar állampapírok tarthatók. Előnyük a költségmentesség, az itt tartott állampapír portfólióhoz nem kapcsolódik költség, azaz nincs számlavezetés, nincs vételi és eladási jutalék, a ki-és beutalás is ingyenes.
Hogyan nyithatsz értékpapírszámlát?
Maga a számlanyitás egyszerű folyamat, csak a szokásos dokumentumokra van szükség.
Az értékpapírszámla nyitásának lépései
- Első lépésként válassz szolgáltatót (bank, brókercég vagy befektetési szolgáltató). A bankokat mindenki ismeri, a te számlavezetődnél is nagy valószínűséggel lehet értékpapírszámlát nyitni.
A brókercég lehet banki hátterű (például K&H Értékpapír, vagy független, mint például a Concorde). Brókercégre, vagy befektetési szolgáltatóra azért van szükség, mert ők bonyolítják le a különböző értékpapír adásvételi tranzakciókat.
Ha részvényekről van szó, akkor azokkal a tőzsdén keresztül, tehát szabályozott és transzparens keretek között kereskednek. A harmadik lehetőség a nemzetközi platformokon keresztüli kereskedés, ilyenek például az Interactive Brokers, vagy az eToro. - Regisztrálj online vagy személyesen a kiválasztott szolgáltatónál. Online számlanyitásnál a videós azonosítás a leggyakoribb.
- Töltsd ki a szükséges dokumentumokat, a szerződéskötéskor alá kell írni az üzletszabályzatot, illetve egy úgynevezett mifid teszt is vár rád, ez alapján sorolják be a kockázati profilodat. Ha egy-egy befektetési termékről hiányosak az ismereteid, vagy azok nem passzolnak a befektetési céljaidhoz, valószínűleg a szolgáltató nem is engedi, hogy azokkal kereskedj.
- Ismerd meg a díjakat és feltételeket.
- Utald át az első befektetésre szánt összeget és a számla aktiválása után kezdheted a kereskedést.
Milyen költségekkel jár egy értékpapírszámla?
Az értékpapírszámla költségei szolgáltatónként eltérhetnek, és többféle díjtételből adódhatnak össze. Fontos előre tájékozódnod, mert ezek a költségek befolyásolhatják a befektetéseid hozamát.
Gyakori, hogy az aktív kereskedés díjkedvezménnyel jár, illetve az is jellemző, hogy egyes díjak, költségek egy év alatt akár többször is változhatnak.
- Számlanyitási díj: általában ingyenes.
- Számlavezetési díj: többnyire havidíjat kell fizetni a normál számla után, a társszámlák (több tartós befektetési számla) havidíja jellemzően alacsonyabb.
- Állományi díj: az értékpapírok mennyiségétől függően számított költség.
- Kereskedési jutalék: vétel és eladás után is meg kell fizetni, részvényenként magyar szolgáltatónál 0,25 százalék az átlag, de kapcsolódhat hozzá minimumdíj is, ami a hazai eszközökre néhány száz forint, külföldi részvényeknél azonban ez akár 5 euró/dollár felett is lehet. A telefonos megbízás jóval magasabb költséggel jár, akár 1 százalék is lehet.
- Devizaváltási díj: külföldi eszközök vásárlása esetén merül fel, ha a tranzakcióhoz szükség van devizavásárlásra (azaz nincs elég dollár, vagy euró a számládon).
- Egyéb: például a francia, vagy spanyol értékpapír-vásárlás után 0,3 százalék tranzakciós adó is fizetendő, az Egyesült Királyságban pedig ezen túl fél százalék stamp duty is terheli a kereskedést.
- Értékpapírok áthelyezése más szolgáltatóhoz: transzferdíjat kell fizetni.
- Adók: tranzakciós illeték, árfolyamnyereségadó és osztalékadó.
Mire figyelj az értékpapírszámla használata során?
Mivel önmagában nem egyszerű reálhozamot elérni a különféle befektetésekkel, érdemes kordában tartani a költségeket. Magyarországon különösen a 0,3 százalék tranzakciós illeték lehet fájó, emiatt érdemesebb ritkábban, de nagyobb összeggel befektetni.
Ha nem tartós befektetési számlán (TBSZ) kezeled a befektetéseidet, akkor adózási kötelezettséged is lesz, amit be kell vallani, ezek a 15 százalék árfolyam nyereségadó és az osztalékadó.
- Szolgáltató kiválasztása: ma már nem jellemző, hogy hazai brókercég csődbe menne, de azért érdemes valamennyire megismerkedni a szolgáltató múltjával. Alapvető, hogy MNB-engedéllyel rendelkező szolgáltatót válassz.
- Diverzifikáció: nem érdemes egy eszközben és egyfajta devizában tartani a teljes tőkét.
- Adózás: TBSZ-en való kereskedéssel optimalizálható, vagy nullára csökkenthető a befektetési hozam utáni adófizetési kötelezettség.
- Kereskedési felület: különösen piaci turbulencia idején aranyat ér, ha a brókercéged online és mobil platformja megbízhatóan és stabilan működik
Hogyan lehet átvinni értékpapír számlát egy másik szolgáltatóhoz?
- Elsőként meg kell nyitni az új brókercégnél a számlát, majd megbizonyosodni arról, hogy ott is elérhetők azok a termékek, piacok, amely a transzfer miatt érintettek.
- Ezután következik a jelenlegi brókercégnél az értékpapír transzfer kérelmezése.
- Hátrány: akár hetekig tarthat az értékpapírok átvitele, a költségek pedig értékpapíronként több 10 ezer forintra rúghatnak. Akkor lesz magas a transzfer költsége, ha sok részvényed van, kisebb összegben.
- Bizonyos esetekben jobban járhat a befektető, ha szolgáltatóválasztás előtt eladja az értékpapírjait, majd az új helyen az átutalt pénzből újra felépíti a portfóliót. Hátránya, hogy árfolyam nyereségadó fizetési kötelezettség keletkezhet.
- Meglévő TBSZ számla is átmozgatható egy másik szolgáltatóhoz.
Maradtak kérdéseid?
-
Milyen típusú értékpapírokat lehet tartani egy értékpapírszámlán?
Részvényeket, vállalati- és államkötvényeket, befektetési jegyeket, ETF-eket, határidős kontraktusokat, opciókat.
-
Kell-e személyesen bemenni egy brókercéghez a számlanyitáshoz?
Általában már nem szükséges, mint ahogy bankszámla nyitáshoz sem kell fiókot felkeresni.
-
Mi történik, ha megszüntetem az értékpapírszámlát?
Előtte az összes terméket el kell adni, majd a kapott pénzt hagyományos bankszámlára átvezetni. Ha azért szüntetsz meg egy értékpapírszámlát, mert más szolgáltatónál is rendelkezel eggyel, vagy tervezed, hogy nyitsz, érdemes érdeklődni az értékpapírtranszfer díjairól. Általában elég magasak ezek a díjak, a legtöbb esetben jobban jársz az eladással, majd visszavásárlással.
Hiszek abban, hogy stresszmentesebb és jobb életünk lehetne, ha átgondolt pénzügyi döntéseket hoznánk. Ebben szeretnék segíteni. Folyamatosan keresem a megoldást azokra a problémákra, amiket a legtöbben nehezen tudnak maguktól megoldani, és ahol egy jó döntésnek komoly hatása van. Úgy gondolom, hogy a pénzügyek világa az, amiben a legtöbbet tudok segíteni. 2010 óta azon dolgozom, hogy segítsek tudatos és biztos döntéseket hozni a BiztosDöntés.hu-n. Előtte a BankRáció.hu alapítója és ügyvezetője voltam. 15 éve foglalkozom lakáshitel, személyi kölcsön, bankszámla, banki betét, állampapír termékcsoportok összehasonlításával. 2006-ban végeztem közgazdászként az International Business School (IBS) főiskolán.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
