Mi az a fedezeti pont? Számítás, jelentés és példák
A fedezeti pont a vállalkozások egyik legfontosabb pénzügyi mutatója, ez az a pont amikor egy cég valóban elkezd nyereséget termelni. Segítségével kiszámítható, mekkora értékesítési mennyiség vagy árbevétel szükséges ahhoz, hogy a bevételek fedezzék az összes költséget.
A fedezeti pont ismerete nemcsak a pénzügyi tervezésben, hanem az árképzésben, a költségtervezésben és a kockázatkezelésben is kulcsfontosságú. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk a fedezeti pont jelentését, számításának módját, valamint gyakorlati példákat is hozunk arra, hogyan használható a mutató a vállalkozások mindennapi döntéseiben.
Mi a fedezeti pont jelentése?
A fedezeti pont azt mutatja meg, hogy mekkora értékesítési mennyiségnél vagy árbevételnél térülnek meg a vállalkozás költségei. Ezen a ponton a bevétel éppen megegyezik az állandó és változó költségek összegével, így a vállalkozás sem nyereséget, sem veszteséget nem termel.
Ha a bevétel a fedezeti pont fölé emelkedik, a vállalkozás azon már nyereséget ér el, ha pedig alatta marad, veszteséget szenved el. A fedezeti pont ismerete ezért alapvető a gazdasági döntések, árképzés és költségtervezés szempontjából.
Akár 2 millió HUF értékű ingyenes átváltást kaphatsz a TBSZ-számládra a BIZTOSTBSZ kóddal, ha befejezed a 2025-ös TBSZ-ed megnyitását, és befizetsz legalább 50 000 HUF értékben. A promócióban kizárólag azok az új felhasználók vehetnek részt, akik Magyarországon rendelkeznek lakóhellyel, és az elmúlt 30 napban regisztráltak. Ez a jutalom kizárólag a TBSZ-számlán érvényes, és 60 napon belül – vagy a keret felhasználásakor – érvényét veszti.
A fedezeti pont számítása
- Fedezeti ponthoz tartozó mennyiség (db): állandó költségek / (egységár – egységre jutó változó költség) Ennek alapján kalkulálható, hogy hány darab terméket kell eladni a nullszaldóhoz.
- Fedezeti ponthoz tartozó árbevétel: fedezeti pont (db) x egységár. Ekkora bevétel szükséges minimum ahhoz, hogy ne legyen veszteséges a vállalat.
Fedezeti mennyiség és fedezeti árbevétel
A fedezeti mennyiség az a termelési vagy értékesítési darabszám, ahol a bevétel éppen megegyezik az összes költséggel, tehát a vállalkozás nullszaldós. A fedezeti árbevétel pedig az egységár és a fedezeti mennyiség szorzata. Mindkettő segít a vállalkozásnak abban, hogy lássa, milyen szintű termelés vagy eladás szükséges a veszteség elkerüléséhez.
Mire használható a fedezeti pont?
Nyereségtervezésre: segít meghatározni, mekkora értékesítési mennyiség után kezd profitot termelni a vállalkozás.
Árképzéshez: támogatja az árak olyan szintre állítását, ami fedezi a költségeket és nyereséget biztosít.
Költségellenőrzésre: rávilágít, mely költségek csökkentésével javítható a jövedelmezőség.
Döntéstámogatásra: segít eldönteni, érdemes-e egy terméket gyártani vagy forgalmazni.
Kockázatelemzésre: megmutatja, mennyire érzékeny a vállalkozás a bevételek vagy költségek változására.
Példa a fedezeti pont kiszámítására
Egy vállalkozás kézműves karóraszíjat készít. Az állandó költségek 120 000 forintot tesznek ki (ide tartozik: bérleti díj, rezsi). A terméket 3000 forint/db áron adják el. Egy darabra 1800 forintos egységnyi változó költség jut.
Fedezeti pont (db): 120 000 / (3 000-1 800) = 100 db
Vagyis minimum 100 karórát kell eladni, hogy a bevételek pontosan fedezzék a költségeket.
Fedezeti árbevétel: 100 db x 3000 ft/db = 300 000 forint. Ekkora árbevétel kell a nullszaldóhoz.
Gyakran ismételt kérdések
-
Mi az a fedezeti pont?
Az a szintje a vállalat működésének, ahol a bevétel éppen megegyezik az összes költséggel, így a vállalkozás sem nyereséget, sem veszteséget nem termel. -
Miért fontos kiszámítani a fedezeti pontot?
Ez alapján állapítható meg, mekkora értékesítési mennyiséget vagy bevételt kell elérni ahhoz, hogy a vállalkozás ne termeljen veszteséget. Segít a döntéshozatalban, árképzésben és a költségek tervezésében.
-
Milyen költségek szükségesek a számításhoz?
Vedd figyelembe a fix költségeket (ezek a termeléstől független kiadások, például bérleti díj), illetve a változó költségeket is, ezek a termelés mennyiségével arányosan nőnek.
-
Mire utal a nullszaldó?
Ekkor a vállalkozás bevételei éppen megegyeznek a kiadásaival, vagyis sem nyereséget, sem veszteséget nem termel.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
