Lejárati hozam – Mit jelent és hogyan segít a kötvénybefektetőknek?
A kötvénybefektetések szempontjából a legfontosabb mutató a lejárati hozam. Sokkal fontosabb, mint a névleges kamat, hiszen az csak akkor érdekes, ha a kötvényt névértéken veszed meg.
Mi a lejárati hozam?
A lejárati hozam (másnéven lejáratig számított hozam, yield to maturity, YTM) mutató arról szolgáltat információt, hogy egy tetszőleges kötvényt az adott piaci áron megvásárolva és a lejáratig megtartva mennyi lesz az évesített hozamod.
A YTM úgy kalkulál, mintha a futamidő alatt kapott kamatokat ugyanolyan hozamszinten tudnád újra befektetni, mint magát a kötvényt.
Hogyan számolj lejárati hozamot?
Az Államkincstár naponta közli az összes állampapír árfolyam- és hozamadatait, a lejárati hozam szempontjából az „eladási hozam” oszlop lesz számodra a lényeges információ. (Minden, korábban kibocsátott és még jövőbeni lejárattal rendelkező kötvény adatai elérhető az allampapir.hu oldalon a kincstári árfolyamjegyzés alatt.)
A saját kalkulációhoz szükség lesz a kötvény névértékére, az aktuális árfolyamára, a kamat (kupon) mértékére és a hátralévő futamidőre. Számos online kalkulátor elérhető, ha nem magyar állampapírét, hanem például egy vállalati kötvény lejárati hozamát akarod kiszámolni.
Lépésről lépésre történő számítás
Nézzünk egy példát a 10-éves magyar referenciakötvénnyel, a 2035/A-val.
- A kötvény névértéke 100 százalék, az eladási nettó árfolyam a példában 101,1963 százalék.
- A kupon 7 százalék, a hátralévő futamidő 10 év.
A pontos YTM kiszámítása egy összetett egyenletet igényel, mivel figyelembe veszi a pénz időértékét és az újrabefektetett kamatokat is. Használhatsz online YTM-kalkulátorokat, de közelítő számítást az alábbi egyszerűsített képlettel is végezhetsz:
YTM ≈ [ C + (F - P) / n ] / [ (F + P) / 2 ]
A képlet elemei a példánkban:
- C (éves kupon): 7 (a 100 Ft névérték 7%-a)
- F (névérték): 100
- P (vételár/árfolyam): 101,1963
- n (évek száma): 10
A fenti képlettel történő számítás eredménye 6,84 százalék, amely megegyezik a kincstári eladási hozammal. Ez jól szemlélteti, hogy mivel a kötvényt a névérték felett (prémiummal) vásároltuk meg, a tényleges hozamunk alacsonyabb lesz, mint a 7 százalékos névleges kamat.
Mi befolyásolja a lejáratig számított hozamot?
Ha például változik a jegybanki alapkamatra vonatkozó várakozás, az azonnal megjelenik a másodpiaci árazásban.
Befolyással lehetnek a különféle makrogazdasági mutatók is: infláció, munkanélküliség, gazdasági növekedés. Sőt az is, hogyan alakul az adott országban az adósság finanszírozása, vagyis az adott időszak új-államkötvény kibocsátásának a mennyisége, azaz a kötvénykínálat. Emellett még az ország adósbesorolása is befolyásoló tényező.
Piaci kamatok változása
Ha a kamatok nőnek, a kötvénybefektetők hozamelvárása is emelkedik, így a kötvények is magasabb hozamon (alacsonyabb árfolyamon) forognak a másodpiacon.
Kötvény kockázata
Ha nagyobb egy kötvény tartásának kockázata, akkor a befektetők magasabb hozamot várnak el.
Inflációs várakozások
Ha az infláció emelkedik, az felerősítheti a kamatemelési várakozásokat, a kötvénypiaci hozamok nőni fognak.
Előnyök, hátrányok, jellemzők
A YTM-mutató legfontosabb előnye, hogy összehasonlíthatóvá tesz hosszútávú kötvénybefektetéseket, ideértve állampapírokat és vállalati kötvényeket is.
Csak fix, vagy előre rögzített (például lépcsőzetes) kamatozású kötvényekre érdemes alkalmazni, változó kamatozású hitelpapírokra nem, hiszen a jövőbeni kamatlábakra csak várakozásokat lehetne megadni.
A lejárati hozammutató nem tartalmazza a kötvényhez kapcsolódó tranzakciós költségeket, a lejárat előtti visszaváltás díját és az adókat sem. Ha nem tartod a kötvényt a futamidő végéig, a ténylegesen realizált hozam eltérhet a befektetéskor kalkulált YTM-től.
Miért tapasztalhatsz eltéréseket a futamidő alatt?
Amikor egy kötvény hozamáról olvasol (és ezt tükrözik a kincstár naponta frissülő adatai is), mindig a lejáratig számított hozamról van szó. De fontos, hogy a kötvény megvásárlásakor kalkulált hozam nagy valószínűséggel nem lesz ugyanaz, mint a befektetés végén realizált hozam. Ugyanis kicsi a valószínűsége, hogy a futamidő alatt kapott kamatokat később ugyanazon a hozamon lehet újra befektetni. Ez az újrabefektetési ráta annak függvényében változik, miként alakul az országban a hozamkörnyezet.
Speciális eset, diszkont kincstárjegyek
A diszkont kincstárjegyek (dkj) futamideje 3,6 és 12 hónap, lejáratig tartó hozamot itt is érdemes számolni, vagy nyomon követni a kincstár oldalán.
Szintén az allampapir.hu oldalon elérhető eladási hozam mutató az irányadó, amely a lejárati hozamot mutatja meg egy évre vonatkoztatva. A dkj-papírok jellemzője, hogy névérték alatt vásárolhatók meg, lejáratkor pedig a névértéket kapod vissza, a kettő különbözete a befektető hozama. A dkj nem fizet kamatot, ezért is hívják zéró kupon kötvénynek, amit realizálhatsz a tartásával az tulajdonképpen árfolyamnyereség.
Maradtak kérdéseid?
-
Miben különbözik a névleges kamattól a lejáratig számított hozam?
A lejáratig számított hozam figyelembe veszi, hogy a névértékhez képest milyen árfolyamon vetted meg a kötvényt.
- Ha névérték alatt vásárolsz, akkor a lejárati hozam magasabb lesz a néveleges kamatnál.
- Ha a névértéknél drágábban vetted meg a kötvényt, akkor a hozam alacsonyabb lesz a kamatnál.
-
Hogyan változik a YTM, ha a kötvény árfolyama emelkedik?
Ha a futamidő alatt a kötvény árfolyama emelkedik, az csak akkor fordulhat elő (nem ideértve az egy év alatt felhalmozott kamatok árfolyamemelő hatását), ha a piaci hozamkörnyezet csökken. Ebben az esetben a kapott kamatot már nem tudod az induló hozamszinten újra befektetni, hanem csak alatta, ezáltal a lejárati hozamod csökkenni fog. -
Melyik hozammutató jobb: a YTM vagy a nettó jelenérték?
A két mutató más-más szempontból világítja meg a befektetést. A YTM egy évesített, százalékos mérőszám, amely segít összehasonlítani a különböző kötvények hatékonyságát. Ezzel szemben a nettó jelenérték (NPV) a befektetés jövedelmezőségét méri pénzösszegben kifejezve: megmutatja, hogy a jövőbeni pénzáramlások jelenértéke mennyivel haladja meg a befektetett tőkét. Míg a YTM a megtérülés belső arányát mutatja, az NPV azt segít eldönteni, hogy a befektetés számszerűen mennyi többletértéket teremt a befektető elvárt hozamához képest.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
