Merrefelé fordul a lakossági befektetők érdeklődése?
A befektetők étvágya a nagyobb kamatozást nyújtó, de még viszonylag biztonságos befektetések felé fordult a készpénz és az állampapír rovására, ami a járványhelyzet elmúltának egyértelmű következménye. A cikkben elolvashatod, hogy milyen befektetések lehetnek a jövő húzóerői és mindezt alá is támasztjuk a megtakarítási szektorok harmadik éve töretlen trendjeivel.
A lakosság már sokkal kevésbé érdeklődik a lekötött betétek iránt, mint korábban. Ennek oka elsősorban az alábbiak közt keresendő:
- a korábbi magas infláció
- az inflációnál sokáig jóval alacsonyabb jegybanki alapkamat
- a betétkamatokra kivetett szociális hozzájárulási adó, és
- a bankok bőséges likviditása, amelynek hatására nincsenek rászorulva a magas kamatozású betétbevonásra
A lakosság a magas inflációs időszakban az állampapírok felé fordult. Ennek oka volt egyrészt az, hogy az állampapír volt a kockázatmentes befektetések közötti egyetlen inflációkövető megtakarítás, másrészt a lakosság a koronavírus-járvány okozta bizonytalan időszakban jobban vonzódott a kockázatmentes, ugyanakkor mégis likvid megtakarításokhoz.
Ez az időszak azonban véget ért.
A fenti lista több eleme megváltozott és a lakosság ismét kockázatvállalóbbá vált, ami az alacsony kamatkörnyezetben és alacsony(abb) inflációs időszakban érthető és természetes magatartás.
Mi történt?
A Magyar Nemzeti Banktól eddig csak egy negyedéves fizetési mérleg jelentés jelent meg idén, az is még 2023-as adatokat tartalmaz, azonban már abból is világosan látszik, hogy nagyjából 2021 óta, az akkor időszakos csúcson lévő betétállomány, évtizedes csúcson lévő állampapír állomány és a folyamatos növekedéssel csúcsra ért készpénzállomány trendfordulót élt meg. A betétállomány a GDP 8 százalékával, az állampapír állomány a GDP 3 százalékával, míg a készpénzállomány a GDP 4 százalékával csökkent az elmúlt 2 évben.
A betétállományban a legutóbbi adatokat tekintve, az elmúlt 15 évben ilyen alacsony arányt nem mértek, az állampapír állomány 4 évvel ezelőtti, míg a készpénzállomány 10 évvel ezelőtti szintre csökkent.
Ezzel párhuzamosan a tőzsdei befektetések minimálisan, a GDP mintegy fél százalékával, a befektetési jegyekbe történő befektetés pedig a GDP 3 százalékával bővült.
Nyilvánvaló, hogy az egyes szektorok megtakarítási állományának növekedése más szektorok csökkenésének a következménye, ám a megtakarítások csak mintegy negyedét csoportosították át a háztartások új megtakarítási szektorokba, a többit a vágtató infláció falta fel.
Ez az arány javulhat ugyan az infláció lassulásával, de a megtakarítások az egyes szektorokban valószínűleg nem fogják felvenni a korábbi szinteket a betétekben, a készpénzben, sőt, még az állampapírokban sem. Egyrészt az állam részéről nem várható attraktív ajánlat az állampapír hozamokban (bár ezen még változtathat a forrásbevonási kényszer az elszállt idei költségvetés finanszírozásához), másrészt az infláció csökkenése a magasabb hozammal kecsegtető szektorok felé tolja a befektetők hozaméhségét.
Mi várható?
Ennek a trendnek egyértelmű nyertese a befektetési alapok világa. A BiztosDöntés.hu szakértői elsősorban itt várnak további megkapaszkodást, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a befektetési alapok a mintegy 2015-ös szintre tértek vissza a tavalyi évben először, és azt is, hogy ez a megugrás elsősorban az elmúlt 2 évben történt.
Ilyen mértékű emelkedést egyetlen más szektor sem produkált 2021 óta.
A befektetési jegyekbe történő beáramlás akkor akadt meg 2015-ben, amikor az állam 2014-ben elindította a lakossági megtakarításokat bevonzó stratégiáját. Most ennek a visszája történik: miközben az állampapírok a kamaton kívül minden másban a legvonzóbb befektetéssé váltak 2024-re a kormány számtalan intézkedéseinek következményeként (például, de nem kizárólag: infláció feletti állampapír hozamok, kamatadó mentesség, szocho mentesség, pénzügyi tranzakciós illeték-mentesség, csekély kamatveszteség melletti likvid visszaváltás, online állampapír számlanyitás, bankbetétek kamatplafonja 20M forintos megtakarítás felett), a közülük döntőnek látszó hozamszint vonzereje az állampapírok tekintetében jelentősen lecsökkent.
Látva azt, hogy az állam már 2023 novemberétől csak az éppen aktuális infláció utáni kamatot fizeti az inflációkövető állampapír sorozatok első kamatperiódusára, nem pedig a rekord magas előző évit, mint a korábbi kibocsátású sorozatok esetében, így ennek a trendnek a megfordulása - a jelenlegi körülmények változatlansága esetén - nem valószínű. Az állam láthatóan elengedte a kamatvadász típusú befektetők kezét az államháztartás finanszírozásában, akik ezért aztán a piac más befektetései felé fordulnak.
Természetesen továbbra is jelentős vonzerőt képviselnek az állampapírok, rengetegen fektetik be a szabad pénzeszközeiket ebbe a szektorba, ezért ezzel csak azt állítjuk, hogy már nem mindenki számára képviselik a legjobb befektetést az állampapírok és ez okozza a trendváltozást.
Azok számára, akik megtakarítási szektort váltanak, jelenleg a befektetési alapok képviselik a legfőbb vonzerőt (ahogy 2015-ig is ez a szektor képviselte, miután a banki kamatok a padlóra kerültek). Egy kicsit segíti ezt a szektort az az állami kivételezés is, hogy az ingatlanbefektetési alapok hozama után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
A javuló inflációs adatok vélhetően újra megtakarításra késztetik a befektetőket, így a megtakarítások eddiginél kisebb részét emésztheti fel az infláció, a megmaradó többség pedig elsősorban a befektetési alapokat erősítheti a közeljövőben.
Figyelem! A fenti elemzés nem minősül befektetési tanácsadásnak. A cikkben szereplő megállapítások a cikk írásakor helytállóak voltak, azonban az infláció előjele megváltozásának hatására, vagy a jelentős költségvetési hiány miatt módosított állampapír politika hatására bármikor elévülhetnek. Bármilyen befektetés előtt célszerű tájékozódni a legfrissebb befektetői hangulatról.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
