Jegybank: szerepe, feladatai és hatása a gazdaságra

A jegybank egy adott ország központi bankja, amely a pénzügyi rendszer stabilitását biztosítja. A monetáris politika meghatározásáért és végrehajtásáért felel, feladatát jellemzően a kormányoktól független intézményként végzi.

A hivatalos fizetőeszköz értékének megőrzése, és így az árstabilitás biztosítása a központi bankok kiemelt célja, amit az infláció alacsony szinten tartásával, a gazdaságban lévő pénzmennyiség szabályozásával tudnak elérni. A jegybankok emellett támogatják a gazdaság növekedését és ellátják a pénzügyi szereplők és a piacok felügyeletét is.

Hivatalos fizetőeszközt csak a jegybank bocsáthat ki. Feladatai közé tartozik az alapkamat és az egyéb irányadó kamatlábak meghatározása, az ország deviza- és aranytartalékainak kezelése, likviditás biztosítása a bankrendszer részáre. Tevékenysége során statisztikai adatokat gyűjt és publikál.

A központi bankok feladatköre meglehetősen sokrétű, fő funkciójuk ugyanakkor a pénzügyi stabilitás és a pénz értékének megőrzése, valamint a gazdaság működéséhez, fejlődéséhez szükséges likviditás biztosítása. Ehhez számos eszköz áll a jegybankok rendelkezésére.

A jegybank elsődleges feladata az ország gazdasági érdekeit szolgáló monetáris politika kijelölése és végrehajtása. Ennek központi eleme a jegybanki alapkamat meghatározása, amivel a gazdasági folyamatokra a legközvetlenebb hatást gyakorolni tudja.

Az alapkamat az a referencia kamatláb, amit a jegybank a kereskedelmi bankoknak fizet a nála elhelyezett eszközökre, rajtuk keresztül pedig a reálgazdaságra is befolyást tud gyakorolni. Az alapkamatnak a pénzkínálat és az infláció szabályozásában is meghatározó szerep jut. Az alapkamat emelése monetáris szigorítást jelent, ami csökkenti a likviditást a gazdaságban, az inflációt pedig lefelé tolja. Az irányadó kamatláb csökkentése a gazdaságot élénkíti, a pénzkínálatot növeli és az árindexet emeli.

A pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében a jegybank az ország nemzetközi tartalékait is kezeli. A devizatartalék fedezi a ország rövid lejáratú külföldi hiteleit, de a hazai fizetőeszköz árfolyamának stabilizálását is lehetővé teszi. A külföldi valuta eladásával, saját pénznem vételével a jegybank ugyanis erősíteni tudja nemzeti valutáját.

A jegybank a pénz értékének megőrzésére, illetve a kormány gazdasági politikai céljainak támogatására különböző árfolyampolitikai eszközöket alkalmaz. Erre leginkább a kamatszintek meghatározásán, piaci eszköztranzakciókon, valamint a készpénzmennyiség szabályozásán keresztül van lehetősége.

A jegybank hatáskörébe tartozik a kereskedelmi bankok és a pénzügyi intézmények feletti felügyelet gyakorlása is. A jegybank engedélyezi a bankpiacra belépő új szereplőket, felügyeli a pénzügyi vállalatok és a tőkepiaci szereplők törvényeknek megfelelő tevékenységét, szabályszegés esetén szankcionál. A bankok számára tartalékképzést ír elő, emellett vezeti a bankok számláit és likviditást is biztosít számukra.

A hitelpiaci kockázatokat folyamatosan elemzi, gazdasági előrejelzéseket készít, krízishelyzetekben pedig be is avatkozik azok kezelése érdekében. Ez történhet verbális és nyíltpiaci intervencióval. Előbbi esetén kommunikációs üzenetekkel igyekszik megnyugtatni a piacokat, utóbbi esetben pedig maga is aktívan, piaci szereplőként lép fel, nyíltpiaci műveletekkel, piaci ranzakciókkal támogatva a hazai fizetőeszköz árfolyamát.

A gazdaság optimális működéséhez elengedhetetlen az árstabilitás. A gyors gazdasági növekedés ugyanakkor gyakran az infláció megugrásával jár együtt, az alacsony infláció pedig a recesszió előjele lehet. A jegybankok ezért arra törekednek, hogy egy meghatározott sávon belül tarsák az árindexet.

Kamatpolitikáján keresztül a jegybank közvetlenül hűteni vagy fékezni tudja a gazdaságot az infláció kordában tartása érdekében.

Az infláció hirtelen vagy jelentős megugrása esetén a jegybank emelhet az irányadó kamatszinteken. Ez a reálgazdaságban a hitelkamatok emelkedésével jár. A magasabb kamatok drágítják a hitelfelvételt, másfelől pedig ösztönzik a megtakarítást. A magas kamatkörnyezet így csökkenti a piaci likviditást, fékezi a fogyasztást és a beruházásokat, ezáltal hozzájárul a gazdaság lassulásához és az infláció csökkenéséhez.

Túlzottan alacsony áremelkedés esetén a központi bankok az alapkamat mérséklésével növelhetik a piaci likviditást, ezzel élénkítve a vállalati beruházásokat és a fogyasztást. Ez az árak emelkedését és a gazdaság élénkülését egyaránt segíti.

A magas kamatkörnyezet általában a kötvénypiaci befektétseknek kedvez az elérhető magas kamatok miatt, a részvénypiac emelkedéséhez pedig az alacsony jegybanki alapkamat ad hátszelet.

Gazdasági válságok, krizishelyzetek esetén a jegybank a kamatpolitikán túl nyíltpiaci eszközökkel és a hitelezési szabályok módosításával is közbeléphet a stabilitás helyreállítása érdekében.

A Magyar Nemzeti Bank a hazai monetáris politika legfelső szerve és irányítója. A forint bankjegyek kibocsátója, az ország deviza- és aranytartalékának kezelője.

Az ország központi bankjaként fő feladata a pénzügyi rendszer stabilitásának és az árstabilitás biztosítása, a hazai fizetőeszköz értékének megőrzése, a kamatpolitika meghatározása, a gazdasági fejlődés támogatása, valamint a pénzügyi vállalatok feletti felügyelet ellátása.

A Federal Reserve (FED) az Egyesült Államok központi banki rendszere, a világ legnagyobb befolyással bíró monetáris politikai intézménye. Az 1913-as megalakulása óta jegybanki feladatokat lát el, a dollár stabilitása és az amerikai infláció kordában tartása is a feladatai közé tartozik. Kamatpolitikája irányadó más jegybanok számára is, kamatdöntései és kommunikációja pedig nemcsak az amerikai, hanem a globális tőkepiacokra is jelentős hatással vannak.

Az Európai Központi Bank (ECB) az eurózóna központi bankja. Az eurót használó európai uniós tagállamok monetáris politikájáért felelős 1999-es megalakulása óta, jelenleg 20 ország alkotja az euróövezetet. Az EKB fő feladata a közös európai valuta stabilitásának megőrzése, az árstabilitás biztosítása és a gazdasági növekedés ösztönzése.

Az Egyesült Királyság központi bankja, az 1694-ben alapított Bank of England a világ második legrégebbi jegybankja. A brit monetáris politika alakítója, az angol font stabilitásának őrzője.

Németország központi bankja, 1957-es alapításától az euró 2002-es bevezetéséig a német márka központi bankja. Szerepe az EKB megalapítása óta korlátozott.

A nemzetközi pénzügyi rendszerben kiemelkedő szerepet betöltő svájci bankok felett álló központi bank. 1905-ös létrehozása óta a frank és a svájci pénzügyi rendszer stabilitását megőrizni hivatott monetáris politikát irányító intézmény.