Létezik még középosztály? Ki számít manapság gazdagnak?

A szegénység és gazdagság kérdése rendkívül szubjektív és nehéz pontosan meghatározni az egyes társadalmi csoportokat a jövedelem alapján. Minden bizonnyal a te fejedben is él egy kép arról, hogy kik a szegények, kik a gazdagok. Sőt valószínűleg a többség tudna mondani egy becslést is arra vonatkozóan, hogy saját keresete alapján hol helyezkedik el a társadalomban.

Az emberek természetüknél fogva szeretnek vizsgálódni és hasonlítgatni az őket körülvevő világban, hiszen ez teszi a dolgokat biztonságossá és megjósolhatóvá.

Hétköznapi megfigyelőként a legtöbben következtetéseket vonnak le a saját életükben történt események és a környezetük alapján, amit aztán általánosítanak az egész világra vonatkoztatva. Az általánosítás azonban ebben az esetben súlyos torzításokhoz vezethet.

Hogyan?

Jellemző az a tendencia, hogy az emberek szeretik körbevenni magukat hozzájuk hasonló társakkal, és olyan környezetet választanak, ami illik az életükhöz, amibe belepasszolnak.

Gondolj csak bele, olyan emberekkel szeretsz beszélgetni, akiknek hasonló hobbijai, világnézete van, mint a tiéd, ugye?

Így tudnak feljönni azok a témák, amik iránt mindketten lelkesedtek, és így tudok szimpatizálni egymással. Ebből persze az is következik, hogy ha kizárólag az ismerőseidből, barátaidból, családodból indulsz ki, akkor a véleményed valamiről valószínűleg nem lesz objektív.

Jó ötlet tehát, ha kicsit óvatosabban kezeled a gyors következtetéseket és kicsit kutakodsz, mielőtt szilárd véleményt alakítasz ki egy-egy kérdésről.

Ez igaz a vagyoni helyzetre is. Hiszen általában olyan környéken élsz vagy olyan társaságba jársz, ahol hozzád hasonló jövedelemmel rendelkező emberek fordulnak meg. Sokakban megfogalmazódik, hogy nem érzik magukat elég gazdagnak, és nagy indulatokat szül az egész kérdéskör.

Ám akár csak a környezeted sugallja, hogy nem elég jó a vagyoni helyzeted, akár valóban ez a szituáció, nem árt, ha a tényekkel szembesíted magad. Fontos különbséget tenni a jólét és a gazdagság között is, a kettő nem ugyanazt jelenti.

2019-ben adott ki egy érdekes jelentést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, amely az Európai Uniót vizsgálja jövedelemkülönbségi szempontból. A kutatás elég aggasztó eredménye, hogy az EU-n belül a leggazdagabbak, vagyis a felső 10 százalék birtokolja a teljes vagyonnak körülbelül a felét.

Az alsó 40 százalék ennek a pénznek nagyjából 3 százalékához jut hozzá. Ha szeretnél jobban elmélyedni a magyarországi adatokban, akkor a Társadalmi Riport című, 2 évente megjelenő kiadvány nagyon részletes adatokat közöl a helyzetről szakértői értékeléssel.

Az országban a bruttó átlagkereset a 2022 szeptemberében átlagosan 504 100 forint volt havonta, de az aktuális adatok folyamatosan frissülnek a Központi Statisztikai Hivatal honlapján, így érdemes megnézned, hogy történt-e változás azóta.

Fontos azonban, hogy a helyzet pontos ismeretéhez nem elég az átlagkeresetet figyelembe venni, ha el szeretnéd helyezni magad valahol, hiszen ennél jóval bonyolultabb kérdésről van szó.

A vagyon eloszlásának aránya Magyarország esetében sem mondható túl jónak. Hazánkban a felső 10 százalék rendelkezik a teljes vagyon 51 százalékával. Azonban ennél sokkal rosszabb felosztás is létezik, hiszen például az Egyesült Államokban ez a szám 79 százalék.

Nézzünk pár olyan fontos számot, amiről talán pontosan nem tudod, hogy mi az, de gyakran hallhattad őket és meghatározók lehetnek, amikor szegénység és gazdaság kérdéséről gondolkodunk.

Létminimum alatt azt az összeget kell értened, ami a megélhetéshez minimálisan szükséges. Egy igencsak alacsony összegről van szó, amibe a legfontosabbakon kívül nem fér bele más. Korábban az erre vonatkozó információkat is a KSH közölte, ám ezt 2015-ben abbahagyták.

A létminimumra vonatkozóan a legfrissebb adat a Policy Agenda 2019-es számítása, ami szerint egy főre ez nettó 101 398 forint volt. Ez 2022-ben sem változott valószínűleg, mert a Fővárosi Lakásrezsi Támogatást azok a rászoruló személyek kaphatják meg, akik alacsonyabb ellátásban részesülnek, mint a 100 000 forintként meghatározott küszöbérték.

A kisebb háztartások esetében az egy főre jutó összeg egyébként azért magasabb, mert ilyenkor a rugalmatlan kiadások kevesebb főre oszlanak szét.

Illetve általában felnőttekről beszélünk, akiknek nagyobb a fogyasztása, mint a gyerekeknek. Ebbe a pénzügyi keretbe rendkívül nehezen lehet beleférni, megtakarításra egyáltalán nincsen lehetőség.

Ha valaki egy ilyen szituációba kerül, akkor örül, ha kihúzza valahogy a hónap végéig. Kultúrára vagy szórakozásra ebből nem futja.

A társadalmi minimum ezzel szemben már számol az olyan dolgok költségeivel is, amik tömegigénynek mondhatók, és itt már van lehetőség egy kis megtakarításra is. Ez az összeg 2019-ben nettó 129 800 forint volt. 2018-ban ez alatt a szint alatt élt a magyar lakosság 53 százaléka.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy hatalmas különbségek vannak vidék és Budapest között. Habár a fővárosban a jövedelmek is jóval magasabbak, de több pénz szükséges a fővárosi élethez. Csak az összehasonlítás kedvéért, például 2022-ben a budapesti átlagkereset nettó 413 351 forint volt, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nettó 238 420 forint.

Sajnos a többi vidéki megyében sem érte el az összesített átlagot a fizetés. Abban is különbség van, hogy az ország keleti vagy nyugati feléről van szó, hiszen a keleti megyék jóval el vannak maradva az ország többi részéhez képest.

Ez a fogalom szintén alapvető ahhoz, hogy megértsd, miért nem jó csak az átlagkeresetet figyelembe venni. A mediánjövedelem kiszámítását úgy képzeld el, mintha az országban élő összes lakos kivonulna az utcára és sorba állna a jövedelme szerint. Ha mindenkinek sikerült elfoglalnia a helyét, akkor kiválasztanánk a középső értéket, és ez lenne a mediánjövedelem.

Mit jelent ez számomra?

Azért fontos ismerni ezt a számot is, mert minél nagyobb a különbség a medián és az átlag között, annál nagyobb a szórás az ország lakosságának a jövedelmében. Mivel a mediánjövedelem mutatja meg tulajdonképpen, hogy mennyi is nagyjából a keresete az emberek többségének az országban, ezért ez a szám sokkal jobban tükrözi a valóságot, mint az átlag.

Rengeteget mutatna meg a mediánjövedelem a középosztály helyzetéről is, ám sajnos a KSH évek óta nem közli ezt az oldalán.

De mi történik, ha túl nagyok lesznek az egyenlőtlenségek a társadalomban, és hogyan érinti ez az egész a középosztályt? Ehhez először nézzük meg, hogy igazából kikből is áll a középosztály.

Ezt a fogalmat többféleképpen is lehet értelmezni, így nehéz megragadni, hogy pontosan kik a tagjai ennek a társadalmi osztálynak. Ide sorolhatjuk az ország mediánjövedelmét figyelembe véve azokat, akik ennek az összegnek hozzájutnak a 75-200 százalékához.

Van olyan meghatározás is, ami szerint azok tartoznak ehhez a réteghez, akik valamilyen befolyással bírnak a társadalomra, vagy esetleg az értelmiséghez tartoznak.

Régen a polgári réteg megnevezéssel illeték ezt a csoportot. Azokat a családokat sorolták ide, akik meg tudták engedni maguknak, hogy cselédet tartsanak otthon, eljártak utazni és nem kellett aggódniuk a pénz miatt. Ma már nehéz lenne ilyen élesen körülírni egy csoportot, főleg mert hatalmas különbségek vannak a rétegen belül is.

Biztosan azon gondolkodsz:

Ezeknek az embereknek jobb környéken van háza, fiatal autójuk van és jut pénzük sportolni, nyaralni menni, minőségi ételeket vásárolni és megtakarítani is. Lényeges azonban, hogy a statisztikai adatok és a fogalom hétköznapi jelentése egyáltalán nem fedi egymást tökéletesen.

Sőt a középosztály rétege egyre inkább vékonyodik, és jellemzővé vált, hogy a tagjai súlyos anyagi problémákkal küzdenek. Ha hiszel abban, hogy a különböző kategóriák, osztályok között feljebb lehet lépni, akkor a következő rész tetszeni fog.

A társadalom mobilitása tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy egy adott országban mennyire nehéz kikapaszkodni a szegénységből, mennyire lehetséges az újabb generáció számára, hogy a tagjai többet keressenek és jobban éljenek, mint a szüleik.

Magyarország az OECD becslése alapján nem foglal el túl előkelő helyet a társadalmi mobilitás rangsorában.

Hogyan?

Általánosnak mondható, hogy rendkívül nehéz a feljebb lépés azok számára, akiknek nincs megfelelő anyagi hátterük a magasabb szintű oktatáshoz vagy a lakásvásárláshoz.

A Magyarországon élőknek azonban ezenfelül sem rózsás a helyezte, hiszen az ország a társadalom jövedelmi mobilitását tekintve sereghajtó az európai rangsorban. Ez a probléma nemcsak a szegénységben élőket, de a középosztályt is számtalan kihívás elé állítja.

Az eredmények azt igazolják, hogy a korcsoportok között nagy eltérések vannak, és már egyáltalán nem igaz a klasszikus elképzelés a középosztállyal kapcsolatban. A fiatalabbak egyre nehezebben tudnak ingatlant szerezni, hiszen a lakhatási költségek és az ingatlanárak is jelentősen megemelkedtek az utóbbi időben.

Megindult egy elkülönülés is a rétegen belül, ami az alsó középosztályra nézve az elszegényedést és a leszakadást jelenti. A két probléma, vagyis, hogy egyre többen kerülnek le a szegényebb rétegek közé, illetve, hogy egyre nehezebben lehet kitörni a szegénység ördögi köréből, együtt még veszélyesebb szituációkat szül.

Magyarországon és általánosan a világban is megfigyelhető, hogy habár az összvagyon növekszik, de ez az összeg nem oda érkezik, ahol nagy szükség lenne rá. A gazdagok gazdagodásának folyamata idehaza is megfigyelhető.

Azt a kérdést, hogy ki is számít gazdagnak, nehéz egyértelműen megválaszolni, de meghatározhatjuk úgy is ezt a réteget, hogy az ide tartozó emberek már nem a megélhetésért dolgoznak (ha dolgoznak).

Létezik megkülönböztetés a vagyonos és a gazdag fogalma között is. Eszerint az előbbi jelenti a havi bevételtől való függetlenséget, az utóbbi pedig a magas fizetést, luxusautót és házat foglalja magába. Azt is fontos kiemelni, hogy nem attól lesz valaki gazdag, ha különféle, a gazdagsággal társított dolgokat birtokol.

És ha ez még nem elég:

Az sem mutatja meg, hogy mennyire jómódban élsz, ha megszerzel valamit, amire egyébként nem lenne pénzed a realitások talaján maradva. A hivalkodó fogyasztás hívei fejében sokszor meg sem fordul, hogy valaki, aki nem megy évi kétszer Hawaii-ra nyaralni, az nem azért dönt így, mert nem tehetné meg egyébként.

Előfordulhat, hogy az illető nem szeret repülni, nincs ideje ilyesmire vagy épp odafigyel rá, hogy ne legyen akkora az ökológiai lábnyoma, ami elér az említett szigetig.

Konkrét határt meghúzni azzal kapcsolatban, hogy hol kezdődik a gazdagság, igen problémás, ám a Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója szerint például 200 és 300 millió forint értékű ingó- és ingatlanvagyon esetében beszélhetünk gazdagságról.

Érdekességképpen, és hogy képben legyél, tényleg jó megnézegetni a felmérések adatait és elolvasni néhány, a témába vágó cikket.

Ám nem feltétlenül kell ragaszkodnod szegénység vagy gazdagság egy adott definíciójához. Ha inkább azt tartod szem előtt, hogy saját magadhoz képest eleget keresel-e, fenntartható-e a keresetedhez képest a jelenlegi életszínvonalad, akkor sokkal jobban jársz.

Ellenkező esetben mindig fogsz olyanokat találni, akik nálad rosszabb helyzetben vannak, és így jobban érezheted magad hozzájuk mérve. Ugyanakkor mindig fogsz olyanokat találni, akik nálad okosabbak, szebbek vagy gazdagabbak, így ezzel meg folyamatosan vesztesként jönnél ki az összehasonlításból.

Magyarul:

Alkosd meg nyugodtan a saját értelmezésedet ezekre. Medencés házat vásárolni nem biztos, hogy megéri csak azért, hogy a szomszédok irigykedjenek. Főleg, ha heti 60 órát kell dolgoznod érte és nem is fogod tudni kiélvezni az előnyeit.

Persze ettől még fontos felmérni egy-egy területen vagy országban a gazdasági helyzetet, de sokszor annak a megismerése, hogy ki hol áll a jövedelem rangsorában, feszültségeket és szorongást szül. Ezeknek a kutatásoknak semmiképpen nem ez a célja, hanem inkább a figyelemfelkeltés és a közös megoldások keresése azok számára, akik bajban vannak.