Ekkora pénzügyi vagyona volt a magyar háztartásoknak 2025 elején
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi számlák statisztikái fontos bepillantást engednek a magyar háztartások anyagi helyzetébe. A legfrissebb, 2025. első negyedéves előrejelzés szerint a lakosság pénzügyi vagyona tovább növekedett. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a gyarapodáshoz az eszközök piaci értékének növekedése járult hozzá legnagyobb mértékben.
Folyamatos növekedés a pénzügyi vagyonban
A háztartások nettó pénzügyi vagyona – ami a pénzügyi eszközeik és kötelezettségeik különbsége – 2023 végén 82 328,9 milliárd forintot tett ki - Ez az összeg 2024 végére jelentősen, 94 644,5 milliárd forintra emelkedett, majd 2025 első negyedévének végére tovább nőtt, elérve a 96 983,8 milliárd forintot. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a magyar háztartások összesített pénzügyi pozíciója erősödött az elmúlt időszakban.
Miből áll a háztartások pénzügyi vagyona?
A pénzügyi vagyon két fő részből tevődik össze: a pénzügyi eszközökből és a kötelezettségekből. A 2025. március 31-i állapot szerint a háztartások összes pénzügyi eszköze 113 801,8 milliárd forint volt. Ezen belül a legnagyobb tételek a következők:
- Részvények és részesedések: 58 598,4 milliárd forint
Ez a kategória foglalja magában a cégtulajdonokat és a befektetési jegyeket is, és messze ez a legnagyobb részét a háztartások pénzügyi eszközeinek. - Készpénz és betétek: 23 678,7 milliárd forint
Ezen belül 7 063,4 milliárd forint volt készpénzben, ebből 12 100,3 milliárd forintot forintbetétekben, 4 515,1 milliárd forintot devizabetétekben tartott a lakosság. A betétek és a készpénz együttesen is jelentős részt képviselnek a háztartások vagyonában. - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: 14 919,9 milliárd forint
Ez főként állampapírokat jelent.
A háztartások kötelezettségei 2025. március 31-én összesen 16 818,1 milliárd forintot tettek ki. Ennek túlnyomó része, 14 169,8 milliárd forint hitelállomány volt. Ezen belül a legnagyobb rész a hitelintézetektől felvett ingatlan- és fogyasztási hitelekből állt.
Vagyonváltozás: a tranzakciók és az átértékelődések hatása
A pénzügyi vagyon változását két fő tényező befolyásolja: a tranzakciók és az átértékelődések.
- A tranzakciók magukban foglalják a megtakarításokat (pl. új betétek elhelyezése, értékpapírok vásárlása) és a hitelfelvételeket, illetve törlesztéseket. Ha a háztartások több pénzt takarítanak meg és fektetnek be, mint amennyi hitelt felvesznek, a tranzakciók pozitívan járulnak hozzá a nettó pénzügyi vagyon növekedéséhez.
- Az átértékelődések az eszközök piaci értékének változását jelentik (pl. részvényárfolyamok, befektetési jegyek értékének alakulása). Ha a háztartások által tartott eszközök értéke nő (például a tőzsdén), az átértékelődések pozitívan hatnak a vagyonra.
2024-ben a nettó pénzügyi vagyon 12 315,6 milliárd forintos növekedéséhez a nettó tranzakciók 5 488,8 milliárd forinttal, a nettó átértékelődések pedig 6 756,4 milliárd forinttal járultak hozzá. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi évben az eszközök piaci értékének növekedése nagyobb mértékben járult hozzá a vagyon gyarapodásához, mint a tényleges megtakarítások.
2025 első negyedévében a nettó pénzügyi vagyon 2 339,3 milliárd forinttal nőtt. Ezen belül a nettó tranzakciók 1 153,8 milliárd forintot, a nettó átértékelődések pedig 1 173,3 milliárd forintot tettek ki. Látható, hogy az idei év elején is mind a megtakarítási, mind a piaci folyamatok támogatták a háztartások pénzügyi vagyonának bővülését.
Változások az eszközök és kötelezettségek szintjén
Érdekes megfigyelni, hogy a pénzügyi eszközök összetétele is változott. Míg 2025 első negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya kissé csökkent, a részvények és befektetési jegyek állománya jelentősen növekedett, mind a tranzakciók, mind az átértékelődések hatására.
Ez utalhat arra, hogy a háztartások nagyobb érdeklődést mutatnak ezen befektetési formák iránt, vagy egyszerűen ezen eszközök piaci teljesítménye volt kedvező.
Eközben a háztartások hitelállománya folyamatosan emelkedett, ami a tranzakciókból, azaz az újonnan felvett hitelekből fakad. Ez összhangban van a lakáspiaci aktivitással és a fogyasztási hitelezés alakulásával.
Összefoglaló
Összességében elmondható, hogy a magyar háztartások pénzügyi vagyona nominálisan növekvő pályán van. Ezt a növekedést egyszerre táplálják a háztartások megtakarítási és befektetési döntései, valamint a pénzügyi piacok alakulása.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek összesített adatok, amelyek nem feltétlenül tükrözik az egyes háztartások anyagi helyzetét, hiszen a vagyonmegoszlás gyakran egyenlőtlen. Az adatok rávilágítanak a különböző befektetési formák népszerűségének változására és a hitelfelvételi kedv alakulására is.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
