Befektetési jegy: mi ez?
A befektetési jegy egy értékpapír, amit egy befektetési alap bocsát ki. Azzal, hogy ilyen terméket vásárolsz, részesedést szerzel az adott alapban – vagyis gyakorlatilag sok más befektetővel együtt „összedobjátok” a pénzt, amit az alapkezelő különböző eszközökbe fektet.
Mi az a befektetési jegy? Hogy lesz ebből hozam?
A befektetési jegy egy olyan értékpapír, amely a befektetési alaphoz való csatlakozást biztosítja.
Nem biztosít annyi jogkört, mint egy részvény, tehát például hiába van a pénzed magyar részvényalapban, nem mehetsz el szavazni egy OTP közgyűlésre, az alap képviselője viszont igen.
A részvényekhez, vagy a tőzsdén kereskedett eszközökhöz képest az is különbség, hogy a befektetési jegyeknek csak naponta egyszer megállapított árfolyama van.
Típusától függően tekinthetsz rájuk likvid, vagy kevésbé likvid eszközként.
Hogyan működik?
- Pénzt fektetsz az alapba a befektetési jegy megvételével.
- Az alap kezelői különböző eszközökbe fektetnek (részvények, kötvények, állampapírok, ingatlanok, deviza).
- Az alapkezelő dönt a befektetésekről, a befektetőknek ebbe nincs beleszólása és a megkötött ügyleteket sem hozzák nyilvánosságra.
- Az alap nyereséget vagy veszteséget termel, így a befektetési jegy értéke naponta változik
- A jegy eladásával realizálható a befektetés hozama.
Mibe fektet egy befektetési alap?
A befektetési alapok lényege, hogy különböző eszközbe fektetnek – így te is részesedhetsz ezekből anélkül, hogy külön-külön kéne megvenned őket.
- Fix hozamú eszközök (állampapírok, vállalati kötvények)
- Részvények (magyar és nemzetközi)
- Ingatlan (irodaházak, lakóingatlanok, kereskedelmi ingatlanok)
- Devizák, nyersanyagok
- Derivatívák
Milyen típusai vannak a befektetési jegyeknek?
A befektetési alapoknak több típusa is létezik aszerint, hogy annak kezelője milyen eszközökbe fektet.
- Pénzpiaci alap: jellemző befektetései a diszkont-kincstárjegyek és bankbetétek
- Kötvényalap: állampapírok és vállalati kötvények
- Részvényalap: hazai és nemzetközi részvények
- Vegyes alap: részvény és kötvény, esetenként kis százalékban nyersanyag
- Ingatlanalap: kereskedelmi és lakóingatlanok
- Abszolút hozamú alapok: aktívan menedzselt alapok, lényegében bármiben felvehetnek pozíciókat, short irányban is
Nyíltvégű befektetési jegy
A nyíltvégű befektetési jegyek jellemzői:
- Folyamatos jegyzés és visszaváltás
- A befektetési jegy értékét naponta kiszámítják az alapban lévő eszközök alapján
- Likvid befektetési forma
- Ebből a legszélesebb a választék
- Nincs lejárati idő
Zártvégű befektetési jegy
A zártvégű befektetési jegyek jellemzői:
- Csak meghatározott időszakban lehet megvásárolni
- Lejárat előtt nem váltható vissza
- Általában hosszú távú befektetésre ajánlott
Milyen előnyei vannak a befektetési jegynek?
Ha megnézed a Magyar Nemzeti Bank statisztikáit, rengeteg magyar magánbefektető tartja megtakarításait befektetési alapokban: 2025 elején 11 500 milliárd forintnyi lakossági vagyon volt ezekben. Ez nem véletlen, számos előnyük van:
- Diverzifikáció: az alap többféle eszközbe fektet, így csökkenti a kockázatot.
- Szakértői kezelés: az alapkezelők kezelik a befektetéseket, neked nem kell elemzésekkel, piaci trendekkel, hírekkel foglalkoznod.
- Rugalmasság: a nyíltvégű jegyek bármikor adhatók-vehetők, a választék nagyon széles.
- Kis összeggel is belevághatsz
- Automatikus újrabefektetés: a kamat, osztalék automatikusan visszakerül a befektetési alapba.
Milyen kockázatokkal jár a befektetési jegy?
Lényegében hasonló a kockázat ahhoz, amit akkor viselsz, ha egyéni befektetőként kezeled a portfóliódat. Amennyiben az alapban lévő mögöttes termékek ára csökken, akkor a befektetési jegy árfolyama is leköveti a változásokat.
- Piaci ingadozások: ez a leggyakrabban felmerülő veszély, lefelé tartó részvénypiacok esetén a részvényalap értéke is csökkenni fog.
- Kamatkockázat: ha a piaci kamatkörnyezet emelkedik, az alap által tartott kötvények értéke csökken, amit az alap árfolyama is le fog követni
- Díjak és költségek: kezelési és visszaváltási díjak merülhetnek fel, számlavezetés, adásvételi költség és az állandó díjak (alapkezelői, ügyleti és sikerdíj). Ezekkel szemben egy általad kiválasztott, hasonló stratégiát követő ETF költsége töredéke a hagyományos befektetési alapénak.
- Likviditás: a zártvégű alapoknál nincs azonnali hozzáférés a pénzhez. Emellett akkor is jelentkezhet, ha az alap nem tudja elég gyorsan eladni eszközeit, amikor a befektetők tömegesen szeretnék visszaváltani a jegyeket.
Hogyan vásárolhatsz befektetési jegyet?
Viszonylag egyszerű folyamat befektetési jegyeket vásárolni, megteheted új alap indulásakor és később is.
- Bár a múltbéli hozamok csak iránymutatóak, nézd meg, hogy a kiszemelt alapnak mennyi volt a hozama, mibe fektet, hány évre javasolt a tartása, mekkora a kezelési költsége.
- Ha új számlát nyitsz, ellenőrizd a költségeket és ha a befektetési időtáv megengedi, kezeld TBSZ-en a befektetési jegyeket.
- Kövesd nyomon a befektetésedet, nézd át a havi portfóliójelentéseket.
Befektetési jegy vásárlásának lépései
- Válassz befektetési alapot, amely megfelel a kockázati szintednek.
- Nyiss értékpapírszámlát egy banknál vagy befektetési szolgáltatónál.
- Töltsd ki a szükséges dokumentumokat online vagy személyesen.
- 4. Utald át a befektetésre szánt összeget, és vásárold meg a jegyeket.
Maradtak kérdéseid?
-
Mennyire biztonságos a befektetési jegy?
A befektetési jegy biztonsága több tényezőtől függ – nem mindegy, milyen alapba fektetsz, milyen a kockázati profilod, és milyen a piaci környezet. Az alapok működését a Magyar Nemzeti Bank felügyeli. -
Mi a különbség a nyíltvégű és zártvégű befektetési jegy között?
A nyíltvégű jegyek bármikor megvehetők vagy eladhatók az alapkezelőnél, napi árfolyamon. A zártvégűek jegyzési időszaka korlátozott, a jegyeket nem lehet eladni lejárat előtt az alapkezelőnél, csak a tőzsdén (ha bevezették). A nyíltvégűeknél az alap folyamatosan bocsát ki jegyeket, a zártvégű alap nem.
-
Mennyi ideig érdemes befektetési jegyet tartani?
Attól függ, milyen típusú alapba fektetsz, és mi a célod a befektetéssel. A lényeg, hogy az időtáv mindig legyen összhangban a kockázattal és az elvárt hozammal. A pénzpiaci alapok javasolt tartási ideje 1-6 hó, míg a részvényalapoké a leghosszabb, 5 vagy több év.
Hiszek abban, hogy stresszmentesebb és jobb életünk lehetne, ha átgondolt pénzügyi döntéseket hoznánk. Ebben szeretnék segíteni. Folyamatosan keresem a megoldást azokra a problémákra, amiket a legtöbben nehezen tudnak maguktól megoldani, és ahol egy jó döntésnek komoly hatása van. Úgy gondolom, hogy a pénzügyek világa az, amiben a legtöbbet tudok segíteni. 2010 óta azon dolgozom, hogy segítsek tudatos és biztos döntéseket hozni a BiztosDöntés.hu-n. Előtte a BankRáció.hu alapítója és ügyvezetője voltam. 15 éve foglalkozom lakáshitel, személyi kölcsön, bankszámla, banki betét, állampapír termékcsoportok összehasonlításával. 2006-ban végeztem közgazdászként az International Business School (IBS) főiskolán.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
