Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek

A 13. és 14. havi nyugdíj érkezésekor jelentős plusz jövedelem kerül a zsebbe. Bár a kísértés nagy az azonnali költésre, néhány jól megválasztott lépéssel hosszú távú pénzügyi előnyt, sőt, havi szinten mérhető megtakarítást is biztosíthatsz magadnak. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan hozhatod ki a maximumot ebből a rendkívüli juttatásból.

Mennyi a 13. és 14. havi nyugdíj és mikor érkezik?

Minden jel arra mutat, hogy 2026 februárjában nemcsak a 13. havi nyugdíj érkezik meg a rendes havi járandóságon felül, hanem elindul a 14. havi nyugdíj lépcsőzetes bevezetése is. Mivel a 14. havi nyugdíj az első évben még nem egy teljes havi összeget jelent, kihívást jelenthet kiszámítani a pontos összeget.

A kormányzati bejelentések és a 2026-os költségvetési tervezetek alapján a következőkre számíthatunk:

  • 13. havi nyugdíj: A januári, már 3,6 százalékkal megemelt nyugdíj 100 százaléka.
  • 14. havi nyugdíj: 2026-ban a januári nyugdíj 25 százaléka (azaz egyheti összeg).

Ha a 2025 végi átlagnyugdíj 250 000 Ft körül alakul, a 3,6 százalékos januári emelés után a havi járandóság kb. 259 000 forint lesz.

Februárban így az alábbi tételek érkezhetnek:

Rendes havi nyugdíj: 259 000 Ft

13. havi nyugdíj: 259 000 Ft

14. havi nyugdíj (25%): 64 750 Ft

Összesen februárban közel 582 750 forint fog érkezni, ha az átlagnyugdíjjal számolunk.

Hogyan lehet a legtöbbet kihozni a plusz pénzből?

Egy ekkora összeg már komoly mozgásteret ad. Nézzük a legokosabb pénzügyi lehetőségeket!

1. Lekötés a bankban

Ha a pénzre 6-12 hónapon belül szükséged lehet (például egy tervezett felújítás vagy családi esemény miatt), a banki lekötés a legegyszerűbb.

Bár az éven belüli lekötött betéteknél az 1 százalék alatti éves kamatok a jellemzőek, jelenleg is elérhetők évi 5-10 százalék közötti kamatok is. Ezek a hozamok még a 15 százalék kamatadó és a 13 százalék szocho levonása után is reális nyereséget termelnek. A magasabb kamatok feltétele szinte mindenhol a friss pénz (új forrás) elhelyezése.

  • MagNet Bank: A Prizma betéttel 3 hónapra kiemelkedő, 6,62 százalékos éves kamat érhető el (min. 500 ezer forint új forrás). 6 hónapra 6,45 százalék, 12 hónapra 4,61 százalék a kamat.
  • Gránit Bank: A KamatMax betét 6 hónapra 6 százalékot kínál (feltétel a havi 20 ezer forintos kártyás vásárlás). A HozamPáros kombinált befektetésnél a betéti részre 8 százalék kamat jár.
  • K&H Bank: A Bankváltás Rajt betét 3 hónapos futamidőre 8 százalékos kamatot ad legalább, ha az egyszerűsített bankváltási folyamat keretén belül lezárnod a jelenlegi, más banknál lévő számládat és a K&H-nál nyitsz egy újat.
  • OTP Bank: A prémium ügyfelek számára elérhető Prémium Forint Betét 6 hónapra 6 százalékos kamatot nyújt új forrásra.
  • CIB Bank: A 6 hónapos Tandem Megtakarítás alapból 7 százalékot, a Magnifica prémium ügyfeleknek pedig kiemelkedő, 10 százalékos kamatot kínál a betéti részre, a lekötéshez azonban mindkét esetben befektetési alapokat is kell venned a CIB-től.
  • MBH Bank: Az Akciós 6 Hónapos Prémium Betét kamata 6,50 százalékos, és prémium ügyfelek vagy meghatározott számlacsomaggal rendelkezők számára érhető el.
  • Trive Bank: az eBetét 6 hónapos futamidőre 6,50 százalékos, 12 hónapos futamidővel pedig 7 százalékos kamat érhető el megújuló lekötés esetén.

2. Befektetés állampapírba

Nyugdíjas befektetésként az állampapír az egyik legbiztonságosabb és legjövedelmezőbb eszköz.

  • Fix Magyar Állampapír (FixMÁP): tipikusan 3–5 éves futamidő, negyedéves kamatfizetéssel, jelenleg sorozattól függően kb. évi 7 százalék körüli fix kamattal érhető el.
  • Magyar Állampapír Plusz (MÁP+): 5 éves, sávos kamatozású lakossági állampapír. Évente a kamatfizetés utáni néhány napban névértéken, máskor jellemzően 1 százalék levonás mellett vásárolja vissza az állam.

Ha például a plusz 320 000 forintot FixMÁP-ba fekteted, évi 7%-os kamat mellett 22 400 Ft tiszta hasznot hoz, ami után nem kell adóznod (SZOCHO- és kamatadó-mentes).

3. Egészségpénztár és adóvisszatérítés

Sokan nem tudják, de az egészségpénztár nyugdíjasoknak is kiváló lehetőség. Ha van bármilyen adóköteles jövedelmed (például ingatlan bérbeadásból vagy munkavégzésből), a befizetéseid után 20% adóvisszatérítést igényelhetsz (évi max. 150 000 Ft).

Még ha nincs is SZJA-visszatérítésed, a pénztári kártyával vásárolt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök vagy magánorvosi vizsgálatok költségeit átláthatóan kezelheted, és sok helyen azonnali kedvezményt kapsz.

4. Hiteltörlesztés vagy előtörlesztés

A 13. és 14. havi nyugdíj kiválóan használható meglévő hitelek törlesztésére vagy előtörlesztésére. Ha van személyi kölcsönöd, hitelkártya‑tartozásod vagy jelzáloghiteled, sokszor ez adja a legmagasabb „hozamot”, hiszen a jövőbeni kamatkiadásaidat csökkenti.

  • Ha a plusz nyugdíjat előtörlesztésre fordítod, csökken a fennálló tőketartozás, így a teljes visszafizetendő kamat is mérséklődik.
  • Ezzel a havi törlesztőd is csökkenhet, ami javítja a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutatót (JTM) – ez különösen fontos, mert 2026‑tól szigorodnak a JTM‑szabályok, 800 000 Ft alatti jövedelemnél legfeljebb a bevétel 50%-a mehet hiteltörlesztésre.

Sok hitel‑szerződés lehetővé teszi, hogy évente egyszer egy meghatározott összeghatárig díjmentesen vagy kedvezményes díjjal törlessz elő.

Érdemes megnézni a szerződésed vagy rákérdezni a banknál, mekkora összegig használhatod ki az ingyenes előtörlesztési keretet. Ha magasabb kamatozású, régi hiteled van, az előtörlesztés több tízezer forintot is megspórolhat évente.

5. Hitelkiváltás

Ha régebbi, magas kamatozású hiteled van, a plusz forrás segíthet a hitelkiváltás elindításában. Egy kedvezőbb, alacsonyabb kamatú hitellel kiválthatod a meglévő kölcsönt, így:

  • csökkenhet a havi törlesztőrészleted;
  • csökkenhet a teljes visszafizetendő összeg;
  • egyszerűbbé válhat a pénzügyi helyzeted (kevesebb hitel, kevesebb adminisztráció).

Nyugdíjasként a hitelfelvételnél a bankok elsősorban:

  • a rendszeres nyugdíj összegét,
  • a JTM‑et,
  • az életkorodhoz igazított maximális futamidőt vizsgálják.

Fontos, hogy a 13. és 14. havi nyugdíj nem számít rendszeres jövedelemnek, ezért önmagában nem javítja a hitelbírálatot; ugyanakkor segíthet a tartozásod csökkentésében vagy a hitelkiváltás járulékos költségeinek fedezésében.

Tartalék váratlan eseményekre

A 13. és 14. havi nyugdíj érkezése ideális alkalom lehet arra, hogy jól elkülönített pénzügyi tartalékot építs ki váratlan helyzetekre. A tartalék célja, hogy egy hirtelen felmerülő kiadás ne borítsa fel a havi költségvetésedet.​

Milyen váratlan kiadásokra érdemes készülni?

  • Egészségügyi kiadások: váratlan vizsgálatok, magánorvosi ellátás, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök.
  • Lakással kapcsolatos költségek: kazán‑, bojler‑, fűtés‑, tető‑ vagy nyílászáró‑javítás, beázás, villanyszerelés, nagyobb háztartási gép meghibásodása.
  • Családi vészhelyzet: váratlan támogatás gyereknek, unokának, költözés vagy ápolással kapcsolatos költségek.

A 13. és 14. havi nyugdíj egy részét érdemes elkülönített számlára, „vésztartalékként” tenni, hogy ne keveredjen a mindennapi költésekkel. Ha már van valamennyi tartalékod, a mostani plusz pénz jó alkalom a biztonsági szint felemelésére.​

Hogyan tartsd a tartalékot, hogy ne csak „álljon”, hanem dolgozzon is?

Vésztartaléknál fontos, hogy a pénz biztonságban legyen, viszonylag gyorsan hozzáférhető maradjon és közben legalább szerény hozamot termeljen.

Erre jó megoldás lehet:

  • Rövid futamidejű lekötött betét: 1–3 hónapos vagy rövidebb lekötés, ahol az esetleges feltörés díja, kamatvesztése még vállalható, ha sürgősen hozzá kell nyúlni.
  • Likvid állampapír (pl. MÁP+): a Magyar Állampapír Plusz bármikor eladható, jellemzően 1 százalék körüli visszaváltási díjjal, illetve a kamatfizetés utáni 5 munkanapban díjmentesen, 100 százalékos árfolyamon.

Maradtak kérdéseid?

  • A plusz nyugdíjat mindenképp meg kell takarítani?

    Nem kötelező, de pénzügyileg ez a legbiztonságosabb döntés, ha nincs azonnali, halaszthatatlan kiadásod. A 13. és 14. havi nyugdíj legalább egy részét érdemes megtakarításként vagy tartalékként kezelni, például bankbetétben, állampapírban vagy egészségpénztárban.
  • Megéri befektetni a nyugdíjat?

    Sok esetben igen, de mindig mérlegelni kell a kockázat–hozam arányt és a saját élethelyzetedet. Az idősebb korosztálynak általában a biztonságos, államilag garantált állampapír vagy rövidebb futamidejű, alacsony kockázatú befektetési forma lehet megfelelő. Rövid távra a likviditás, hosszabb távra a hozam kerül előtérbe.
  • Lehet hitelt felvenni nyugdíjasként a plusz nyugdíjjal?

    A hitelképességet nem a 13. és 14. havi nyugdíj dönti el, hanem a rendszeres havi nyugdíj és az összes igazolt jövedelem összege. A bankok a JTM‑szabályokra figyelnek: nettó 800 000 Ft jövedelem alatt a törlesztők a jövedelem legfeljebb 50%-át tehetik ki, e fölött 60%-ig terhelhető a jövedelem a terméktől függően. A plusz nyugdíj inkább arra jó, hogy csökkentsd a meglévő tartozást vagy fedezd a hitelfelvétel járulékos költségeit.

Legfrissebb útmutatóink nyugdíj megtakarítás témában