Mit érdemes kezdeni a 13. és a 14. havi nyugdíjjal? Pénzügyi tippek nyugdíjasoknak
A 13. és 14. havi nyugdíj érkezésekor jelentős plusz jövedelem kerül a zsebbe. Bár a kísértés nagy az azonnali költésre, néhány jól megválasztott lépéssel hosszú távú pénzügyi előnyt, sőt, havi szinten mérhető megtakarítást is biztosíthatsz magadnak. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan hozhatod ki a maximumot ebből a rendkívüli juttatásból.
Mennyi a 13. és 14. havi nyugdíj és mikor érkezik?
Minden jel arra mutat, hogy 2026 februárjában nemcsak a 13. havi nyugdíj érkezik meg a rendes havi járandóságon felül, hanem elindul a 14. havi nyugdíj lépcsőzetes bevezetése is. Mivel a 14. havi nyugdíj az első évben még nem egy teljes havi összeget jelent, kihívást jelenthet kiszámítani a pontos összeget.
A kormányzati bejelentések és a 2026-os költségvetési tervezetek alapján a következőkre számíthatunk:
- 13. havi nyugdíj: A januári, már 3,6 százalékkal megemelt nyugdíj 100 százaléka.
- 14. havi nyugdíj: 2026-ban a januári nyugdíj 25 százaléka (azaz egyheti összeg).
Ha a 2025 végi átlagnyugdíj 250 000 Ft körül alakul, a 3,6 százalékos januári emelés után a havi járandóság kb. 259 000 forint lesz.
Februárban így az alábbi tételek érkezhetnek:
Rendes havi nyugdíj: 259 000 Ft
13. havi nyugdíj: 259 000 Ft
14. havi nyugdíj (25%): 64 750 Ft
Összesen februárban közel 582 750 forint fog érkezni, ha az átlagnyugdíjjal számolunk.
Hogyan lehet a legtöbbet kihozni a plusz pénzből?
Egy ekkora összeg már komoly mozgásteret ad. Nézzük a legokosabb pénzügyi lehetőségeket!
1. Lekötés a bankban
Ha a pénzre 6-12 hónapon belül szükséged lehet (például egy tervezett felújítás vagy családi esemény miatt), a banki lekötés a legegyszerűbb.
Bár az éven belüli lekötött betéteknél az 1 százalék alatti éves kamatok a jellemzőek, jelenleg is elérhetők évi 5-10 százalék közötti kamatok is. Ezek a hozamok még a 15 százalék kamatadó és a 13 százalék szocho levonása után is reális nyereséget termelnek. A magasabb kamatok feltétele szinte mindenhol a friss pénz (új forrás) elhelyezése.
- MagNet Bank: A Prizma betéttel 3 hónapra kiemelkedő, 6,62 százalékos éves kamat érhető el (min. 500 ezer forint új forrás). 6 hónapra 6,45 százalék, 12 hónapra 4,61 százalék a kamat.
- Gránit Bank: A KamatMax betét 6 hónapra 6 százalékot kínál (feltétel a havi 20 ezer forintos kártyás vásárlás). A HozamPáros kombinált befektetésnél a betéti részre 8 százalék kamat jár.
- K&H Bank: A Bankváltás Rajt betét 3 hónapos futamidőre 8 százalékos kamatot ad legalább, ha az egyszerűsített bankváltási folyamat keretén belül lezárnod a jelenlegi, más banknál lévő számládat és a K&H-nál nyitsz egy újat.
- OTP Bank: A prémium ügyfelek számára elérhető Prémium Forint Betét 6 hónapra 6 százalékos kamatot nyújt új forrásra.
- CIB Bank: A 6 hónapos Tandem Megtakarítás alapból 7 százalékot, a Magnifica prémium ügyfeleknek pedig kiemelkedő, 10 százalékos kamatot kínál a betéti részre, a lekötéshez azonban mindkét esetben befektetési alapokat is kell venned a CIB-től.
- MBH Bank: Az Akciós 6 Hónapos Prémium Betét kamata 6,50 százalékos, és prémium ügyfelek vagy meghatározott számlacsomaggal rendelkezők számára érhető el.
- Trive Bank: az eBetét 6 hónapos futamidőre 6,50 százalékos, 12 hónapos futamidővel pedig 7 százalékos kamat érhető el megújuló lekötés esetén.
2. Befektetés állampapírba
Nyugdíjas befektetésként az állampapír az egyik legbiztonságosabb és legjövedelmezőbb eszköz.
- Fix Magyar Állampapír (FixMÁP): tipikusan 3–5 éves futamidő, negyedéves kamatfizetéssel, jelenleg sorozattól függően kb. évi 7 százalék körüli fix kamattal érhető el.
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP+): 5 éves, sávos kamatozású lakossági állampapír. Évente a kamatfizetés utáni néhány napban névértéken, máskor jellemzően 1 százalék levonás mellett vásárolja vissza az állam.
Ha például a plusz 320 000 forintot FixMÁP-ba fekteted, évi 7%-os kamat mellett 22 400 Ft tiszta hasznot hoz, ami után nem kell adóznod (SZOCHO- és kamatadó-mentes).
3. Egészségpénztár és adóvisszatérítés
Sokan nem tudják, de az egészségpénztár nyugdíjasoknak is kiváló lehetőség. Ha van bármilyen adóköteles jövedelmed (például ingatlan bérbeadásból vagy munkavégzésből), a befizetéseid után 20% adóvisszatérítést igényelhetsz (évi max. 150 000 Ft).
Még ha nincs is SZJA-visszatérítésed, a pénztári kártyával vásárolt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök vagy magánorvosi vizsgálatok költségeit átláthatóan kezelheted, és sok helyen azonnali kedvezményt kapsz.
4. Hiteltörlesztés vagy előtörlesztés
A 13. és 14. havi nyugdíj kiválóan használható meglévő hitelek törlesztésére vagy előtörlesztésére. Ha van személyi kölcsönöd, hitelkártya‑tartozásod vagy jelzáloghiteled, sokszor ez adja a legmagasabb „hozamot”, hiszen a jövőbeni kamatkiadásaidat csökkenti.
- Ha a plusz nyugdíjat előtörlesztésre fordítod, csökken a fennálló tőketartozás, így a teljes visszafizetendő kamat is mérséklődik.
- Ezzel a havi törlesztőd is csökkenhet, ami javítja a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutatót (JTM) – ez különösen fontos, mert 2026‑tól szigorodnak a JTM‑szabályok, 800 000 Ft alatti jövedelemnél legfeljebb a bevétel 50%-a mehet hiteltörlesztésre.
Sok hitel‑szerződés lehetővé teszi, hogy évente egyszer egy meghatározott összeghatárig díjmentesen vagy kedvezményes díjjal törlessz elő.
Érdemes megnézni a szerződésed vagy rákérdezni a banknál, mekkora összegig használhatod ki az ingyenes előtörlesztési keretet. Ha magasabb kamatozású, régi hiteled van, az előtörlesztés több tízezer forintot is megspórolhat évente.
5. Hitelkiváltás
Ha régebbi, magas kamatozású hiteled van, a plusz forrás segíthet a hitelkiváltás elindításában. Egy kedvezőbb, alacsonyabb kamatú hitellel kiválthatod a meglévő kölcsönt, így:
- csökkenhet a havi törlesztőrészleted;
- csökkenhet a teljes visszafizetendő összeg;
- egyszerűbbé válhat a pénzügyi helyzeted (kevesebb hitel, kevesebb adminisztráció).
Nyugdíjasként a hitelfelvételnél a bankok elsősorban:
- a rendszeres nyugdíj összegét,
- a JTM‑et,
- az életkorodhoz igazított maximális futamidőt vizsgálják.
Fontos, hogy a 13. és 14. havi nyugdíj nem számít rendszeres jövedelemnek, ezért önmagában nem javítja a hitelbírálatot; ugyanakkor segíthet a tartozásod csökkentésében vagy a hitelkiváltás járulékos költségeinek fedezésében.
Tartalék váratlan eseményekre
A 13. és 14. havi nyugdíj érkezése ideális alkalom lehet arra, hogy jól elkülönített pénzügyi tartalékot építs ki váratlan helyzetekre. A tartalék célja, hogy egy hirtelen felmerülő kiadás ne borítsa fel a havi költségvetésedet.
Milyen váratlan kiadásokra érdemes készülni?
- Egészségügyi kiadások: váratlan vizsgálatok, magánorvosi ellátás, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök.
- Lakással kapcsolatos költségek: kazán‑, bojler‑, fűtés‑, tető‑ vagy nyílászáró‑javítás, beázás, villanyszerelés, nagyobb háztartási gép meghibásodása.
- Családi vészhelyzet: váratlan támogatás gyereknek, unokának, költözés vagy ápolással kapcsolatos költségek.
A 13. és 14. havi nyugdíj egy részét érdemes elkülönített számlára, „vésztartalékként” tenni, hogy ne keveredjen a mindennapi költésekkel. Ha már van valamennyi tartalékod, a mostani plusz pénz jó alkalom a biztonsági szint felemelésére.
Hogyan tartsd a tartalékot, hogy ne csak „álljon”, hanem dolgozzon is?
Vésztartaléknál fontos, hogy a pénz biztonságban legyen, viszonylag gyorsan hozzáférhető maradjon és közben legalább szerény hozamot termeljen.
Erre jó megoldás lehet:
- Rövid futamidejű lekötött betét: 1–3 hónapos vagy rövidebb lekötés, ahol az esetleges feltörés díja, kamatvesztése még vállalható, ha sürgősen hozzá kell nyúlni.
- Likvid állampapír (pl. MÁP+): a Magyar Állampapír Plusz bármikor eladható, jellemzően 1 százalék körüli visszaváltási díjjal, illetve a kamatfizetés utáni 5 munkanapban díjmentesen, 100 százalékos árfolyamon.
Maradtak kérdéseid?
-
A plusz nyugdíjat mindenképp meg kell takarítani?
Nem kötelező, de pénzügyileg ez a legbiztonságosabb döntés, ha nincs azonnali, halaszthatatlan kiadásod. A 13. és 14. havi nyugdíj legalább egy részét érdemes megtakarításként vagy tartalékként kezelni, például bankbetétben, állampapírban vagy egészségpénztárban. -
Megéri befektetni a nyugdíjat?
Sok esetben igen, de mindig mérlegelni kell a kockázat–hozam arányt és a saját élethelyzetedet. Az idősebb korosztálynak általában a biztonságos, államilag garantált állampapír vagy rövidebb futamidejű, alacsony kockázatú befektetési forma lehet megfelelő. Rövid távra a likviditás, hosszabb távra a hozam kerül előtérbe. -
Lehet hitelt felvenni nyugdíjasként a plusz nyugdíjjal?
A hitelképességet nem a 13. és 14. havi nyugdíj dönti el, hanem a rendszeres havi nyugdíj és az összes igazolt jövedelem összege. A bankok a JTM‑szabályokra figyelnek: nettó 800 000 Ft jövedelem alatt a törlesztők a jövedelem legfeljebb 50%-át tehetik ki, e fölött 60%-ig terhelhető a jövedelem a terméktől függően. A plusz nyugdíj inkább arra jó, hogy csökkentsd a meglévő tartozást vagy fedezd a hitelfelvétel járulékos költségeit.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
