Pénzügyi stressz már húszévesen? Sokan ezt is a családjuktól kapják, de lehet tenni ellene
A magyarok fiatalok kétharmadát nyomasztja az anyagi helyzete, a szorongás gyökerei pedig sok esetben a kora gyermekkori családi mintákig és a pénzügyi szocializáció hiányosságaiig vezethetők vissza. Egy friss kutatás megmutatja, hogy a pénzről való családi párbeszéd - vagy épp annak hiánya - jelentősen befolyásolja a felnőttkori pénzügyi közérzetet. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy az állami nyugdíjra nemigen számíthatnak, csak éppen a cselekvésig még kevesen jutnak el.
Kétharmadot frusztrál az anyagi bizonytalanság
Az OTP Pénztárak megbízásából készült reprezentatív felmérés egyik legmeglepőbb eredménye, az önálló életüket megkezdő fiatalok jelentős része feszült az anyagi gondjai miatt. A kutatás szerint a 18–35 éves korosztály 68 százalékát terheli legalább közepes mértékű pénzügyi stressz, sőt, minden harmadik válaszadó (35%) kifejezetten súlyos szorongásként éli meg mindennapjaiban az anyagi gondjait.
A kutatás rávilágít, hogy ez az állapot szorosan összefügg a gyermekkori élményekkel. Azok körében, akik otthon csak alapszintű pénzügyi ismeretekhez jutottak – például kaptak ugyan zsebpénzt, de a megtakarítások hátteréről nem esett szó –, 73 százalék él meg feszültséget a pénzügyei miatt. Ezzel szemben a tudatosabb alapokkal indulók – akiket valamilyen szinten bevontak a tervezésbe és a döntésekbe – körében ez az arány már csak 57 százalék. A korai pénzügyi nevelés tehát egyfajta láthatatlan védőhálót alakít ki a fiatalok számára a felnőtt életük kezdeti éveiben, hiszen mindaz, amiről dönteniük kell vagy amivel szembe találkoznak, nem teljesen ismeretlen számukra
Tabutéma a pénz a családi asztalnál?
A kutatás annak fontosságát is megmutatja, milyen fontos az, hogyan beszélnek a pénzügyekről a családokban. Ugyanis a megkérdezetteknek mindössze negyedénél volt jellemző a nyugodt, nyílt párbeszéd erről. Ezzel szemben a válaszadók 40 százalékánál valamilyen feszültség kísérte a pénzről szóló beszélgetéseket, és 16 százalékuknál a pénz kérdése rendszeres konfliktus forrása volt otthon.
A felmérés nemi és generációs különbségeket is talált. A fiúkat jellemzően jobban bevonták a pénzügyi döntésekbe, mint a lányokat. A nők körében ma is többen vannak, akik úgy érzik, nem kaptak megfelelő alapokat otthonról. Emellett aggasztó tendencia, hogy a 18–24 évesek jelenleg kevesebb útravalót hoznak otthonról, mint a náluk egy évtizeddel idősebb korosztály.
Mire gyűjtenek a magyar fiatalok?
A kutatás a megtakarítási célokra is rákérdezett. A félretevők körében a leggyakrabban a biztonsági tartalék képzése az elsődleges, ezt a megtakarítók 59 százaléka tart a legfontosabbnak. Ezt követik a rövid távú tervek, hiszen 39 százalékuk utazásra és élményekre gyűjt. A komolyabb beruházások közül az ingatlanvásárlás áll az élen, amely 33 százaléknak szerepel a céljai között. A rövid és középtávú tervek tehát élnek, a hosszú távú, akár évtizedekre előretekintő öngondoskodás azonban egyelőre háttérbe szorul.
A nyugdíjcélú és egészségügyi megtakarítás – vagyis az igazán hosszú távú gondolkodás – még csak kevesekre jellemző:
- A 18–35 évesek mindössze 17 százaléka tesz félre nyugdíjra.
- Csak 6 százalék valósítja meg az összetettebb öngondoskodást: havonta spórol, rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, és egészségügyi kiadásokra vagy nyugdíjra is gyűjt.
Pedig a problémával már tisztában vannak: 43 százalékuk szerint az állami nyugdíj biztosan vagy valószínűleg nem lesz elég a megélhetéshez, 29 százalékuk pedig egyáltalán nem számít rá. Ennek ellenére a korcsoport negyede még egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel – miközben a megkérdezettek fele maga is elismeri, hogy a nyugdíjcélú megtakarítást már fiatalon érdemes elkezdeni. A felismerés megvan, de ezt még keveseknél követi tett is.
A zsebpénz a legjobb pénzügyi iskola
A kutatás eredményei a gyermekek pénzügyi nevelésének fontosságára is rávilágítanak. Minél korábban és tudatosabban vonjuk be a gyerekeket a pénzügyekbe, annál magabiztosabban kezelik majd felnőttként is az anyagiakat. Ehhez nem kell nagy dolgokra gondolni, néhány bevált lépés bőven elég.
A zsebpénz az egyik legjobb iskola: a beosztás és a döntés felelőssége már nagyon fiatalon megtanítható, ha a gyereknek saját kerete van. Érdemes nyíltan beszélni a családi pénzügyekről is: nem kell döntési helyzetbe hozni, de ha a gyerek tudja, hogyan működik a háztartás, az sokat ér. Ha valamiért lelkesedik, a konkrét megtakarítási célra gyűjtés nagyon szemléletesen mutatja meg a spórolás értelmét.
A mai digitális világban pedig egyre fontosabb a bankszámla és bankkártya korai megismerése. A legtöbb hazai banknál már kisiskolás kortól nyitható diákszámla, szülői kontroll mellett, így a digitális pénzkezelés és az online megtakarítás nem lesz felnőttkorban ismeretlen terep. A szülő a mobilbankjából követheti, limitálhatja vagy jutalmazhatja a gyerek költéseit, miközben a gyerek biztonságos keretek között tanul.
A gyerekeknek szóló bankszámlák jellemzően díjmentesek, és bizonyos kor felett bankkártya is díjmentesen vagy kedvezményes áron igényelhető melléjük. Az OTP Bank Junior számlája akár már a megszületés után megköthető, egészen 24 éves korig. A főiskolai, egyetemi diákévekig végig ingyenes, nincs havi díja és nem kell fizetni éves díjat a bankkártyáért egyetlen évben sem.
Hogyan léphetünk ki ebből?
"A kutatás adatai is cselekvésre ösztönöznek. A pénzügyi stressz nem egy szükségszerű állapot, de ahhoz, hogy megtörhessük ezt a ciklust, tenni kell valamit: pénzügyi edukációra, tudatos megtakarítási szokások kialakítására, az öngondoskodás szemléletének már fiatal korban történő megalapozására van szükség” – mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.
Az OTP Nyugdíjpénztár – több mint 300 000 tagjával Magyarország legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztáraként – pontosan abban segít, hogy a felnőttkori öngondoskodás ne csak szándék maradjon. A pénztári tagság kényelmes kiegészítést jelent az állami juttatás mellé, és kézzelfogható pénzügyi előnnyel is jár: a befizetések után 20 százalékos, évente akár 150 000 forintos adó-visszatérítés igényelhető vissza.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
