Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek
Nyugdíjas házaspár az anyagi helyzetét vizsgálja

A nyugdíjasok kétharmada lemond valamiről anyagi okokból

Támogatott Tartalom • publikálva: 2026. október 1.

A nyugdíjasok 65 százaléka kénytelen lemondani valamiről, amire korábban jutott pénze. Ez derül ki az OTP Nyugdíjpénztár friss, az Idősek Világnapja alkalmából közzétett kutatásából, amely 700 fős reprezentatív mintán vizsgálta, miről mondanak le anyagi okokból a nyugdíjasok. A felmérés egyik fő tanulsága, hogy a mozgásteret jelentősen befolyásolja, ki mennyire készült fel tudatosan az időskorra.

Elsőként a szórakozás bánja

A kutatás szerint a leggyakoribb áldozat a szabadidős tevékenység. A válaszadók 41 százaléka a külföldi, 38 százaléka pedig a belföldi utazásról mond le anyagi okokból, 32-32 százalékuk pedig a kulturális programokat és az éttermi, kávézói kikapcsolódást nem engedheti meg magának. Azonban nem csak a szórakozásról van szó. A nyugdíjasok közel harmada a magánegészségügyi vagy fogászati ellátást, illetve a lakásfelújítást is visszafogja, több mint negyedük pedig a jobb minőségű élelmiszereken spórol.

A nők anyagi helyzete sérülékenyebb

A nemek között is nagy a különbség. Míg a férfiak 55 százaléka kénytelen lemondani valamiről, a nőknél ez az arány 69 százalék, különösen a magánegészségügyi kiadások és az élelmiszerek terén. Érdekes adat ugyanakkor, hogy az OTP Nyugdíjpénztár tagjainak többségét éppen a nők teszik ki, ami arra utalhat, hogy sokan közülük már tudatosan próbálják csökkenteni ezt a kockázatot.

Sokat számít a felkészültség

A felkészültség szerepe a számokban is látszik. Azok közül, akik teljesen felkészültnek érzik magukat a nyugdíjas évekre, 67 százalék semmiről sem kénytelen lemondani. Ezzel szemben a magukat felkészületlennek érzők körében ez az arány mindössze 17 százalék.

A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a felkészülés hiánya sokszor nem a szándékon múlik, hanem az élethelyzeteken. A mai nyugdíjasoknak mindössze 17 százaléka tett félre rendszeresen kifejezetten az időskorára. Több mint felük, 59 százalékuk soha nem gyűjtött erre a célra, 23 százalékuk pedig abban bízott, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz.

Akik szerettek volna félretenni, azoknál leggyakrabban a mindennapi élethelyzetek írták felül a terveket. A válaszadók 45 százalékánál a gyermeknevelés vagy a család támogatása, 26 százalékuknál pedig a lakás vagy a lakáshitel törlesztése élvezett elsőbbséget. Előre meghatározott öngondoskodási stratégia mentén mindössze 21 százalékuk takarékoskodott, a leggyakoribb módszer a hónap végén megmaradó összeg félretétele volt, ezt 29 százalék választotta.

Sokaknak a lehetőség sem adatott meg időben. A megkérdezettek ötöde szerint soha nem volt olyan időszak az életükben, amikor rendszeresen tudtak volna félretenni, 15 százalékuknak pedig csak 55 éves koruk után nyílt erre lehetősége. Mindössze 14 százalékuknak volt erre módja 30 éves koruk előtt.

Kicsiben is érdemes elkezdeni

Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője szerint a kutatás rávilágít arra, hogy a nyugdíjas évek anyagi mozgásterét nem egyetlen döntés határozza meg, az élethelyzetek változása sokszor felülírja a hosszú távú terveket. Sokan nem azért nem készültek tudatosan időskorukra, mert nem tartották azt fontosnak, hanem mert korlátozottak voltak a lehetőségeik. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy nem az számít igazán, mekkora összeggel kezdi valaki a megtakarítást, hanem hogy elkezdje, amint lehetősége nyílik rá, és igyekezzen rendszeressé tenni.

A nyugdíjpénztári adatok egyébként felfelé ívelő trendet mutatnak. 2026-ban eddig több mint 20 ezer új tag csatlakozott az OTP Nyugdíjpénztárhoz, a kezelt vagyon meghaladja a 615 milliárd forintot, a taglétszám pedig a 311 ezer főt. Az egy tagra jutó havi átlagos befizetés 2022 óta több mint 40 százalékkal nőtt, 11 ezer forintról 16 ezerre. Vagyis úgy tűnik, egyre többen ismerik fel, hogy a nyugdíjcélú megtakarítást érdemes minél előbb elkezdeni.

Legfrissebb útmutatóink nyugdíj megtakarítás témában