Befektetési stratégia: Hogyan építsd fel a sikeres portfóliódat?

Tudatos befektetőként fontos, hogy legyen egy pontos módszertanod, ami a befektetések során fegyelmezetten követve hozzásegít pénzügyi céljaid eléréséhez.

A befektetési stratégia azoknak az irányelveknek az összessége, amely segít a befektetési döntések meghozatalában, például abban, hogy miként osztod el a tőkéd a különböző eszközök között, miként állítod össze portfóliód, mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni, és hogy ezért cserébe milyen hozamelvásársaid vannak.

A befektetési stratégia megválasztásakor mindenképp vedd figyelembe a pénzügyi céljaidat, a kockázattűrési hajlandóságodat valamint a befektetési időtávodat. A jó befektetési stratégia az, ami illeszkedik ezekhez az egyedi paraméterekhez, és aminek a végrehajtása mellett mindvégig képes vagy kitartani.

Egy körültekintően megalkotott befektetési stratégia segít a kockázatok minimalizálásában és a hozamok maximalizálásában, egyúttal abban is támogat, hogy ne hozz impulzív, érzelmi alapú döntéseket még a nagy piaci hullámzások idején sem.

Befektetőként először arról kell döntened, hogy aktív vagy passzív befektetést választasz. Természetesen egy portfólión belül lehetőséged van a két alapvető befektetési stílus vegyítésére is.

A passzív befektetés egyszerűbb, kiszámíthatóbb, és alacsony költségű, mivel a portfólió összeállítása és módosítása nem igényel jelentős erőforrásokat.

A passzív befektetések közé tartoznak az indexkövető alapok és a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), melyek egy adott (rész)piac mozgását követik. Mellettük szól, hogy jól diverzifikáltak, hiszen nem egy részvény, hanem egy egész részvénykosár mozgását követik, emiatt hosszú távon stabilitást adnak a portfóliónak. A passzív befektetésnek nem célja, hogy felülmúlja a piaci hozamokat, ezért hozamkilátásaik mérsékeltebbek, mint az aktívan kezelt portfólióké.

Az aktív befektetés azoknak ajánlott, akik nem érik be az átlagos piaci hozamokkal. Az ilyen stratégia a nagyobb hozamlehetőség és a piaci hozamok túlszárnyalása érdekében dinamikusan változtatja a portfólió összetételét, felülsúlyozza azokat az eszközöket, melyektől nagy árfolyamemelkedés várható. Emiatt az aktív befektetések kockázatosabbak, és a portfóliókezelés is nagy szakértelmet igényel, ami jellemzően magasabb költségeket is jelent.

A tőzsdei stratégia kialakításának hasonló horderejű kérdése, hogy értékalapú (value) vagy növekedési (growth) részvények kerülnek (túlsúlyban) a portfólióba, ezek ugyanis egymástól jelentősen különböző befektetési stílust képviselnek.

Az értékalapú részvények jellemzően olyan értékpapírok, melyek árfolyama alacsonyabb a valós értéküknél, vagyis ami az eredmény- és készpénztermelő képességük alapán indokolt lenne. A value részvényeket kibocsátó cégek jellemzően stabil üzleti pozícióval és eredménytermeléssel rendelkeznek, és nem ritka, hogy osztalékot is fizetnek, árfolyamuk pedig kevésbé ingadozó.

Az értékalapú befektetési stratégia az ilyen, indokolatlanul alulárazott részvényeknek a azonosítására és kiválasztására irányul. Ebben a különböző értékeltségi mutatók, mint a P/E vagy P/B ráta vannak a befektetők segítségére.

A növekedési részvények az ágazati átlagnál gyorsabb ütemben növekvő cégek papírjai, melyek a minél gyorsabb piaci növekedés érdekében megtermelt eredményüket és készpénzüket további beruházásokra, felvásárlásokra fordítják. Osztalékot ezért nem fizetnek, a befektetők számára a jelentős felértékelődési potenciál miatt lehetnek vonzóak. Az ilyen értékpapírok árfolyamát nagyobb volatilitás jellemzi, és kockázatosabbak a value részvényeknél.

A befektetési stratégia kulcsfontosságú tényezője az időhorizont is. A rövidebb időtávra történő befektetés, illetve spekuláció jóval rizikósabb, mint ha hosszú távra, vagyis több évre, vagy akár évtizede kötöd le a pénzed, mert utóbbi esetben több időd van, hogy a portfóliód kiheverje egy esetleges nagyobb piaci esés, medvepiac következményeit. Általánosan elmondható tehát, hogy a befektetési időtáv meghosszabbításával mérsékelhetőek a kockázatok.

Bár a tőzsdei befektetés gyakran hosszú távra szóló, több éves elköteleződést jelent, a gyors árfolyamváltozásra fogadó spekulánsok és a daytraderek céljaihoz illeszkedő, rövid távú befektetési stratégia is létezik a hosszú távra szólóak mellett.

A részvénybefektetésnél azért vásárol a befektető egy vállalat papírjaiból, hogy azokat később magasabb áron eladja. Ezt jellemzően hosszú távú árfolyamnövekedésen keresztül érhető el, ahogy a vállalat bővülő eredménytermelő képessége beépül a részvényárfolyamba.

Vannak olyan, gyors növekedésű – jellemzően innovatív – vállalatok is, melyeknek ehhez sokkal kevesebb időre van szükségük, mert forrásaikat és eredményüket a további növekedés gyorsítására használják fel.

Egyes vállalatok eredményük egy részét osztalékként fizetik ki a tulajdonosoknak, ami befektetőként a hozamszerzés másik klasszikus formája az árfolyamnyereség mellett.

A legismertebb hosszú távú befektetési stratégiák:

A tőzsdei befektetés részben azért kockázatosabb, mert a részvényárfolyamok alakulását sokkal nagyobb kilengések jellemzik, melyek rövid távon kevésbé előrejelezhetők. Az aktuális piaci hangulat, egy-egy fontos gazdasági adat, vállalati eredménybeszámoló vagy piaci hír egyaránt árfolyammozgató hatással bírhat. Ezért a piaci hullámokat gyorsan meglovagolni kívánó spekulánsok, kereskedők is megtalálhatják számításukat a tőzsdén.

A legnépszerűbb rövid távú befektetési stratégiák:

A különböző befektetési stratégiák és alapelvek a gyakorlatban szinte végtelen portfólióépítési lehetőséget adnak a kezedbe. Ezek közül az vezet eredményre, amelyik leginkább igazodik a befektetői vérmérséketedhez és céljaidhoz. A megfelelő befektetési stratégia kialakításánál az alábbi lépcsőfokonként érdemes haladni: