Százalék és százalékpont – Mi a különbség? Hogy kell kiszámolni?
A százalék és a százalékpont megkerülhetetlen, ám gyakran felcserélve használt fogalmak a gazdasági elemzés és a befektetések területén. Helyes értelmezésük és használatuk rendkívül fontos a statisztikai mutatóknál, pénzügyi számításoknál és a befektetési teljesítmény mérésénél is. Ismerd meg a pontos számítási módszereket, és értsd meg, miért fontos helyesen használni a pénzügyekben!
Mi a százalék?
A százalék egy érték egészhez viszonyított arányát fejezi ki, egy egész érték század része egy százalék. Úgy kapod meg, hogy az adott számot osztod százzal.
Hogyan kell kiszámítani?
Százalékszámításnál megkülönböztetünk alapot (aminek a század részét keresed), százaléklábat (a százalékban megadott érték) és százalékértéket (az a mennyiség, ami az alap valahány százaléka).
Alap = százalékérték / százalékláb * 100
Százalékláb = százalékérték / alap * 100
Százalékérték = alap * százalékláb / 100
A mindennapi élet mellett a pénzügyekben és a statisztikában is gyakran találkozhatsz vele, az adókat, a gazdasági mutatókat – például GDP, infláció – is százalékos értékben határozzák meg, és a befektetések hozamát is ebben fejezik ki.
Tegyük fel, hogy 500 ezer forint kölcsönt veszel fel 5 százalékos éves kamatlábbal, egyéves futamidőre. Kamat = Tőke x kamatláb = 500 000 x 0,05 = 25 000 forint. Vagyis a futamidő végén 25 ezer forint kamatot kell visszafizetned a tőkén felül.
Mi a százalékpont?
A százalékpont a százalékban kifejezett értékek közötti különbséget jelenti. Használata azt fejezi ki, hogy mennyivel nőtt vagy csökkent egy százalékos érték. A gazdasági folyamatok és a pénzügyi trendek leírásánál, így az infláció, a kamatlábak és a GDP növekedés alakulásának értelmezésénél különös jelentősége van.
Számítása a definíció alapján meglehetősen egyszerű: a két százalékos érték kivonásával kapod meg. Ha például az infláció januárban 3 százalék volt, februárban pedig 5 százalék, akkor az árindex 5 – 3, azaz két százalékponttal emelkedett. Téves, ha ebben az esetben két százalékos növekedésről beszélünk, mert százalékban kifejezve (5/3*100=166,7) valójában 66,7 százalékos drágulást jelent ez a dinamika.
A százalék és százalékpont közötti különbség
A százalék és a százalékpont közötti legfontosabb különbség, hogy a százalék azt mutatja meg, egy érték mekkora része az egésznek, a százalékpont pedig a két százalék közötti abszolút különbséget jelenti. A százaléki az arányokat mutatja, a százalékpont pedig a százalékos értékek közötti változás pontosabb kifejezésében segít neked.
Egyáltalán nem mindegy például, hogy egy 5 százalékkal kamatozó kötvénynél 10 százalékos vagy 10 százalékpontos kamatemelésre kerül sor. A 10 százalékos emelés esetén 5 x 0,1 = 5,5 százalékos kamatra számíthatsz, 10 százalékpontos emelésnél viszont 5 + 10 = 15 százalékos kamatot zsebelhetsz be, ami óriási, csaknem háromszoros különbség.
Miért fontos a pontos megkülönböztetés?
A százalék és a százalékpont helytelen használata nemcsak a gazdasági adatok félreértelmezéséhez vezethet, hanem a pénzügyi döntéseken keresztül a pénztárcád is megérezheti ezt a hibát, sőt, akár befektetési stratégiád megvalósítását is veszélybe sodorhatja.
Helyes értelmezésük és használatuk segíthet a várható gazdasági trendek alapján a megfelelő befektetési döntések meghozatalában, az alacsonyabb költségű hitelek és megtakarítási termékek kiválasztásában, valamint a magasabb hozamú eszközök megtalálásában egyaránt.
Maradtak kérdéseid?
-
A százalék és a százalékláb felcserélhető fogalmak?
Nem, a százalékláb és a százalék két teljesen különböző matematikai fogalom. -
Mi a különbség a százalék és a százalékláb között?
A százalék egy érték egészhez viszonyított arányát fejezi ki, a százalékláb pedig két százalékos érték közötti abszolút különbség. -
Hogyan segít pénzügyi döntéseidben a százalék és a százalékpont ismerete?
Helyes értelmezésük segít eligazodni a különböző kamatozású hitelek, kötvények között, a várható hozamok kalkulálásában.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
