Volatilitás: miért fontos tényező a befektetéseknél?
A volatilitás a befektetők számára egyszerre jelent lehetőséget és kockázatokat. Ismerd meg, hogyan mérheted, és milyen hatással van a befektetéseidre a volatilitás! Használd ki a különböző volatilitási mutatókat és stratégiákat!
Mi a volatilitás?
A volatilitás a pénzügyi piacokon egy eszköz árának ingadozását, egyúttal kockázatosságát mutatja. Minél nagyobb mértékben ingadozik az adott termék árfolyama, annál nagyobb a volatilitás.
A volatilitás arról is árulkodik, hogy egy piac vagy bármely befektetési eszköz mennyire hajlamos hirtelen és jelentős árfolyamingadozásokra, kilengésekre. Emellett a piaci hangulat vagy trend változását is előrejelezheti a volatilitás mértékének változása.
A magas volatilitás nagyobb kockázatot jelent, míg az alacsony volatilitás kiszámíthatóbb, stabilabb befektetési környezetet tükröz.
A kockázat és a piaci volatilitás a potenciális hozamokkal is összefügg, mivel nagyobb áringadozásra van kilátás, ott az elérhető nyereség is nagyobb. A volatilitás mérése és elemzése ezért a befektetési stratégia sikeréhez is hozzájárulhat.
Milyen típusú volatilitás létezik?
A piaci volatilitást több értelemben is használja a pénzügyi szakirodalom, az árfolyamingadozások három típusát szokták megkülönböztetni:
- Historikus volatilitás
- Implikált volatilitás
- VIX index
A historikus volatilitás a részvény vagy más befektetési eszköz múltbeli áringadozását mutatja, egy adott időszakra vonatkozóan. Az árfolyam historikus változékonyságából az elemzők és a befektetők megpróbálják előrejelezni az eszköz jövőbeli mozgását, miközben segít megállapítani a termék kockázatát is. Ennek különösen a technikai elemzésnél van szerepe.
A historikus áringadozás párja az implikált volatilitás, ami a múltbeli mozgások értékelésével szemben a jövőbeli volatilitás becslésére használják. Az árazott volatilitásnak is nevezett mutató azt tükrözi, hogy a piac mekkora árfolyamváltozásra számít meghatározott időtávon egy eszköztől. Az implikált volatilitást leginkább az opciós kereskedés során, a kiírt opciók árának meghatározásakor, a pozíciók felvételénél és a kockázatkezelésnél használják.
A piaci volatilitás intézményesített piaci mutatója a VIX index, amely az első számú amerikai részvénykosár, az S&P 500 opcióinak volatilitását mutatja. Bizonytalan piaci környezetben az ilyen opciók iránti kereslet általában megugrik, amit a VIX index értékének változása is lekövet A “félelemindexnek” is nevezett VIX így a piaci hangulat előrejelzésére is alkalmas.
Hogyan befolyásolja a volatilitás a piacokat?
A volatilitásnak alapvető szerepe van az áru- pénz- és tőkepiacokon, hiszen azokat az eszközárak változása mozgatja. Volatilitás nélkül nincs kockázat, de hozam sem, ezért az árfolyamkilengések a rövid távon kereskedők és a hosszú távú befektetők számra – ha más-más szempontból is – egyaránt fontosak.
A piaci árak alakulását tehát nagymértékben befolyásolja a volatilitás mértéke, melynek a likviditást formáló szerepe is van.
A volatilitás a piacok mozgása mellett a piaci trendek és hangulat monitorozására, előrejelzésére is alkalmas. A magas volatilitás gyakran jár együtt neatív befektetői hangulattal, a kisebb volatilitás esetén pedig általában optimistábbak a befektetők. A volatilitás maga is alakíthatja a befektetői hangulatot, a nagy kilengések óvatosságra inthetik a piac szereplőit.
Alacsony és magas volatilitás mellett más-más befektetési stratégiák bizonyulhatnak eredményesnek.
A rövid távú kereskedés nagy volatilitású piacon magas kockázat mellett nagy hozamok elérését teszi lehetővé, a hosszú távú, például buy and hold stratégiákat azonban kevésbé befolyásolja.
Hogyan mérhető a volatilitás?
A tőzsdei árfolyamok ingadozásának, azaz a volatilitás mérésére leggyakrabban a matematikai szórást használják. Ez az átlagtól való átlagos eltérést mutatja, a tőzsdén például azt, hogy egy részvény árfolyama mennyire tér el a saját átlagától.
A nagyobb szórás magasabb volatilitást jelez, vagyis annál joban ingadozik az adott eszköz árfolyama. A szórást mindig egy adott időtávra számítjuk, az alábbi módszerrel:
- Első lépésben ki kell számítani az eszköz átlagárát az adott időtávon (pl. hét, hónap, év) a napi záróárfolyamok alapján.
- Ezt követően az időtáv (minta) minden egyes elemére kiszámoljuk az átlagártól való eltérést, ami az adott nap záróára és az átlagár különbsége.
- A különbségeket ezt követően négyzetre emeljük, majd kiszámoljuk ezek átlagát.
- A kapott értékből négyzetgyököt vonva megkapjuk a szórást.
- A volatilitás a szórás és az átlagár hányadosa, százalékos formában kifejezve.
Béta-mutató
A volatilitás mérésére széles körben használják a Béta-mutatót is, amely egy egyedi részvény árfolyamkilengését, illetve kockázatát a szélesebb piachoz vagy indexhez viszonyítja. Azt mutatja meg, hogy az eszköz mennyivel volatilisebb a piacnál.
Minél magasabb a béta értéke, annál nagyobb az adott eszköz árfolyam volatilitása, tehát a befektető annál nagyobb kockázatot (és ezzel együtt potenciális árfolyamnyereséget vagy -veszteséget) vállal a megvásárlásával.
Ha a béta értéke 1, akkor a vizsgált részvény együtt mozog a szélesebb piaccal. Az 1-nél magasabb béta a piacinál magasabb, az 1-nél alacsonyabb béta annál mérsékeltebb kockázatot jelez. Ha egy eszköz bétája 0, akkor az eszköz mozgása nem korrelál a piaccal. Negatív béta érték esetén pedig az eszköz mozgása ellentétes irányú a piacéval.
Sharpe-mutató
A Sharpe-mutató egy eszköz vagy befektetési portfólió kockázatarányos hozamáról árulkodik, az elért hozam és a vállalt kockázat közötti össszefüggést mutatja. Azt méri, hogy az adott befektetés egységnyi kockázatára mekkora többlethozam jut.
Kiszámításához a portfólió hozamából ki kell vonni a kockázatmentes hozamot, majd a különbséget elosztani a portfólió szórásával:
Sharpe-mutató = (Portfólió hozama – Kockázatmentes hozam) / Portfólió szórása
A Sharpe mutató értéke lehet negatív és pozitív is. Minél magasabb az értéke, annál vonzóbb a vizsgált befektetés, mert egységnyi kockázatvállalással nagyobb hozam érhető el. A negatív Sharpe-mutató azt jelzi, hogy a portfólió rosszabb teljesítményt nyújt, mint egy kockázatmentes befektetés, vagyis hozama nem érte el a kockázatmentes hozam szintjét, és vélhetően veszteséget termelt.
Hogyan kezeld a volatilitást a befektetéseidben?
A körültekintő befektető törekszik a piaci volatilitásból eredő kockázatok kezelésére. Ehhez számos stratégia áll rendelkezésre, melyek akár egymással kombinálva is alkalmazhatók:
- Diverzifikálj! – Csökkentsd a kockázatot több eszközbe történő befektetéssel, tőkédet oszd meg különböző szktorok, földrajzi térségek között!
- Használj stop-loss megbízásokat! – Az előre beállított veszteségvágó megbízással korlátozhatod a potenciális veszteségedet egy nagyobb piaci zuhanás esetén.
- Maradj hosszú távon! – A befektetési időtáv növelésével mérsékelheted a pici árfolyamingadozások jelentette kockázatokat. A rövid távú volatilitás ugyanis kevésbé befolyásolja a hosszú távú befektetési stratégiákat, az időszakos piaci eséseket van ideje kiheverni egy 10-20 évre szóló befektetésnek.
Gyakran ismételt kérdések
-
Mi a kapcsolat a volatilitás, a hozam és a kockázat között?
A magasabb volatilitás nagyobb kockázatot, ezzel együtt potenciálisan magasabb elérhető hozamot jelent. -
Hogyan méhező a volatilitás?
Egy eszköz volatilitásának megállapítására számolhatsz egyszerű matematikai szórás módszerével. A befektetés adott piachoz viszonyított árfolyamingadozását a béta-mutató, egy portfólió egységnyi kockázatra jutó hozamát pedig a Sharpe-mutató méri. A piac egészének volatilitásáról a VIX index árulkodik. -
Milyen technikákkal kezelhetem a volatilitást?
Diverzifikálj eszközök, régiók és szektorok között! Használj stop-loss megbízást, és válassz hosszú távú befektetési időhorizontot!
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
