Tőzsdei mutatók: a legfontosabb 10 pénzügyi mutató és jelentésük
A tőzsdei mutatók a vállalatok pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és piaci értékéről adnak információkat. Alapvető szerepük van a fundamentális befektetési elemzésnél és megfelelően alkalmazva őket a részvény kiválasztásnál is segítenek döntést hozni.
Ismerd meg a legfontosabb tőzsdei indikátorokat, és hogy mikor melyik mutatót érdemes használni a vállalatok értékének meghatározásánál, valamint befektetési döntések meghozatalánál!
Miért fontosak a tőzsdei mutatók?
A tőzsdei mutatók a vállalatok értékének meghatározásához, teljesítményük méréséhez nyújtanak segítséget, egyúttal a fundamentális elemzéshez és a befektetési döntésekhez is értékes információkkal szolgálnak.
Részvényvásárlás előtt is érdemes áttekinteni a cégek legfontosabb értékeltségi szorzóit, mert megmutatják, hogy a különböző pénzügyi mutatóihoz mérten alul- vagy túlértékeli-e a piac a céget, ami a várható árfolyamnyereség szempontjából meghatározó lehet.
A legfontosabb tőzsdei mutatók és jelentésük
EPS (Earnings Per Share – Egy részvényre jutó eredmény)
Egy vállalat eredménytermelő képességének fontos mutatója az egy részvényre jutó nyereség (EPS), ami egyúttal a részvény belső értékéről is információt ad. Kiszámításához az adott időszakban (negyedévben, félévben vagy évben) megtermelt adózott eredményt el kell osztani a kibocsátott részvények számával. Az EPS megmutatja, hogy egy részvényre mekkora összeg jut a cég nyereségéből, illetve veszteségéből. Minél magasabb a mutató, annál értékesebb a vállalat.
- Előnye, hogy egyszerűen mérhetővé teszi a részvényesi értékteremtést.
- Hátránya, hogy önmagában nem alkalmas két részvény összehasonlítására, mert nem ad információt a vállalatok piaci értékéről.
P/E (Price to Earnings – Árfolyam/nyereség mutató)
A P/E mutató a részvény értékeltségének egyik legfontosabb mérőszáma. A részvény árát a vállalat részvényenkénti eredményéhez viszonyítja és azt mutatja meg, hogy az egységnyi eredmény hányszorosát kell kifizetni a részvényért. Minél magasabb a mutató értéke, annál drágább az értékpapír.
Másfelől megközelítve azt mutatja meg, hogy a vállalat hány év alatt termeli ki a részvény jelenlegi piaci értékét. Kiszámítása: a részvény aktuális ára osztva az egy részvényre jutó nyereséggel (EPS).
- Előnye, hogy a legszélesebb körben használt tőzsdei mutató, és lehetővé teszi több részvény összehasonlítást értékeltségi szempontból.
- Hátránya, hogy veszteséges cégek esetén nem alkalmazható.
P/B (Price to Book – Árfolyam/könyv szerinti érték mutató)
A P/B mutató a vállalat piaci értékét a könyv szerinti értékéhez viszonyítja. A könyv szerinti érték a vállalat mérleg szerinti nettó eszközértékét jelenti, ami a saját tőke elsőbbségi részvények értékével csökkentett értéke. A P/B-t úgy kapod meg, hogy a részvény árát elosztod a vállalat egy részvényre jutó könyv szerinti értékével.
A P/E mutató alternatívájaként használják, különösen olyan szektorokban és vállalatoknál, melyek jelentős tárgyi eszközökkel rendelkeznek. Ha a P/B értéke egynél kisebb, az azt jelenti, hogy a vállalat tőzsdei kapitalizációja nem éri el a vállalat mérlegében szereplő eszközeinek összértékét, ami jelentős alulárazottságra utal.
- Előnye, hogy megbízható fundamentális mérőszám, ami a P/E mutatóval kiegészítve, annak alternatívájaként is használható, olyan cégeknél is, amik nem termelnek profitot.
- Hátránya, hogy az egyes országok eltérő számviteli szabályai miatt nem alkalmazható univerzálisan.
- Az egyes szektorok különböző eszközállománya miatt csak az azonos iparágban tevékenykedő cégek összehasonlítására alkalmas.
ROE (Return on Equity – Sajáttőke-arányos megtérülés)
A vállalat hatékonyságát, tőkéjének jövedelmezőségét fejezi ki a sajáttőke-arányos megtérülés. Megmutatja, hogy egységnyi tőkére vetítve mekkora profittermelésre képes a vállalkozás. Kiszámításához a nettó eredményt kell elosztani az átlagos saját tőkével. Minél magasabb az értéke, annál nagyobb profitabilitás jellemzi a céget.
- Előnye, hogy lehetővé teszi azonos szektorokban működő cégek összehasonlítását, illetve egy cég eredményességének időbeli változását. A múltbeli teljesítmény mérése mellett előrejelzésre is alkalmas.
- Hátránya, hogy az eladósodottság mértékét, mint kockázatot nem veszi figyelembe, nem alkalmas különböző szektorok cégeinek összehasonlítására, és csak pozitív vállalati mutatók esetén alkalmazható.
ROA (Return on Assets – Eszközarányos megtérülés)
Az eszközarányos megtérülés (ROA) a ROE-hoz hasonló, azzal némileg korreláló teljesítménymutató, annyi különbséggel, hogy a sajáttőke helyett a teljes vállalati vagyonhoz viszonyítja a társaság jövedelmezőségét. Kiszámítása ennek megfelelően a nettó eredmény és az átlagos eszközállomány hányadosa.
Előnyei és hátrányai hasonlóak a tőkearányos megtérüléshez.
EV/EBITDA (Enterprise Value / Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation, and Amortization)
A P/E mutató egyik alternatívájaként használt vállalatértékelési indikátor, érdemes előbbivel együtt alkalmazni. Az adóssággal korrigált vállalati érték (EV) és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) hányadosa. Azt mutatja meg, hogy a vállalat méretéhez képest mekkora (tisztított) eredménytermelésre képes. Alacsony EV/EBITDA alulárazottsága, magas értéke pedig túláazottságra utal. A 10 alatti EV/EBITDA mutató alacsonynak számít, de szektoronként eltérő lehet, mi számít jó értéknek.
- Előnye, hogy nem a részvényárhoz viszonyít, így akár nem tőzsdei cégek értékelésére is alkalmas, a P/E mutatóval ellentétben. Szektortársakhoz, ipari átlaghoz és a vállalat múltbeli teljesítményéhez is összehasonlítási lehetőséget kínál.
- Hátránya, hogy a múltbeli, illetve a jelenbeli teljesítménye fókuszál, a jövőre vonatkozóan nem ad iránymutatást. Továbbá, a csökkenő teljesítményű vállalatoknál félrevezető lehet, mivel alulárazottnak mutathatja azokat.
Osztalékhozam (Dividend Yield)
Az osztalékportfólió kialakításánál az egyik legfontosabb indikátor az osztalékhozam, ami a vállalat által fizetett osztalék és a részvényár hányadosa. Százalékban kifejezve azt mutatja meg, hogy a részvény megvásárlásával mekkora megtérülésre tehet szert a befektető az árfolyamváltozást figyelmen kívül hagyva.
Az öt százalék feletti osztalékhozam általában már jónak mondható, a 10 százalék feletti hozam pedig kiemelkedőnek számít. A vállalati osztalék mértékét gyakran hasonlítják a kötvénypiacon elérhető hozamokkal.
- Előnye, hogy összehasonlíthatóvá teszi a különböző cégek által fizetet osztalékokat.
- Hátránya, hogy a vállalat teljesítményéről és növekedési kilátásairól semmit sem mond. A magas osztalékhozam bizonyos esetekben félrevezető lehet, előfordul, hogy egy zenitjén túl lévő cég magas osztalékkal igyekszik fenntartani a befektetői érdeklődést a részvényei iránt.
Árfolyam/Nettó árbevétel mutató (P/S – Price to Sales ratio)
A P/S fundamentális indikátor elvben nagyon hasonló a P/E mutatóhoz, csak az eredmény helyett az árbevételhez viszonyítja a részvényárfolyamot. Egy részvényre vetítve és a teljes piaci kapitalizációra vetítve is kiszámítható: a vállalat tőzsdei értékét osztjuk az összbevétellel, vagy a részvényárfolyamot az egy részvényre jutó árbevétellel. Minél kisebb a hányados értéke, annál inkább alulárazott a részvény.
- Előnye, hogy az árbevétel kevésbé manipulálható, mint az eredményszám, így pontosabb képet ad a vállalatról.
- Mellette szól még, hogy a P/E mutatóval ellentétben a nyereséggel nem rendelkező cégek értékelését is lehetővé teszi.
- Hátránya ugyanakkor, hogy a vállalat eredményességéről nem ad információt, és jellemzően a múltbeli teljesítményen alapul, így a jövőre vonatkozóan sem ad eligazítást.
D/E (Debt to Equity – Hitel/Saját tőke arány)
A társaság eladósodottságának mértékéről árulkodik a D/E mutató, amit az összes adósság és a saját tőke hányadosaként kapsz meg. Megmutatja, hogy a cég milyen mértékben finanszírozza működését saját illetve külső forrásból. Az eladósodottság mértéke a hitelképesség indikátora is lehet.
Az 1-es D/E mutató esetén a vállalat saját tőkéje és kötelezettségei egyensúlyban vannak. A 2-es vagy e fölötti ráta már jelentős eladósodottságról árulkodik.
- Előnye, hogy összehasonlíthatóvá teszi a vállalatok adósságának mértékét.
- Hátránya, hogy az eltérő forrásigények miatt az egyes iparágak ideális D/E mutatója más és más lehet, ezért csak azonos szektorban tevékenykedő cégek összehasonlítására alkalmazható. Értékét az eredménytartalék és más számviteli tételek torzíthatják.
Cash flow (készpénzáram)
A cash flow a vállalat készpénztermelő képességét mutatja, vagyis azt, hogy tevékenysége során mennyi pénzt termel. A vállalathoz befolyó és a tőle kimenő készpénz összege. A cég likviditási helyzetének és működőképességének fontos pénzügyi mutatója. A hosszú távon negatív cash flow-t termelő vállalkozás nem életképes. Jellege szerint szokás megkülönböztetni működési, beruházási és finanszírozási cash flow-t.
- Előnye, hogy a vállalat legalapvetőbb működési folyamatáról árulkodik.
- Hátránya, hogy a működés összetettebb folyamatairól nem mond semmit. Az újonnan induló, feltörekvő cégek jellemzően negatív cash flow-val rendelkeznek, melyeket negatív színben tüntethet fel a mutató kizárólagos használata.
Mikor melyik tőzsdei mutatót érdemes vizsgálni?
A legtöbb tőzsdei mutatóra igaz, hogy az azonos iparágban működő vállalatok összehasonlításánál, illetve egy vállalat teljesítményének időbeli vizsgálatára érdemes alkalmazni őket. A különböző szektorokat képviselő cégek esetében ugyanakkor más-más indikátor használata lehet releváns. A nagy eszközigényű bankszektorban például a P/B mutató és a sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) lényegesebb információval bír, mint a P/E ráta.
Az életciklusuk korai fázisában lévő, nyereséget még nem termelő cégeknél a P/E mutató nem értelmezhető, a P/S vagy a P/B hányados viszont segít eligazodni az értékeltségüket illetően.
A befektetési döntések meghozatalánál is érdemes szelektálni a tőzsdemutatók között. Az alulárazott, és így nagy árfolyamemelkedési potenciállal bíró részvények kiválasztásánál a P/E, P/B és más értékelési mutatók leszek hasznosak számodra, a fix jövedelmet biztosító befektetési stratégiánál pedig az osztalékalapú mutatók segítenek a választásban.
Befektetési döntések és a tőzsdei mutatók használata
A tőzsdei mutatókat a befektetési döntések során, a részvények kiválasztásánál és a befektetések értékelésénél, a portfólió átsúlyozásánál egyaránt használják a befektetők.
A leggyakrabban használt P/E mutató alkalmas lehet az értékalapú és a növekedési részvények kiválasztásához is. A növekedési (growth) társaságok jellemzően magas P/E mutatóval rendelkeznek, mivel eredményük (E) és eredménytermelő képességük még nem jelentős életciklusuk korai fázisában. A növekedési potenciált éppen ez a kezdeti szakaszban történő befektetés adja. Az értékalapú (value) részvények ezzel szemben gyakran alacsony P/E rátán forognak.
Az osztalékrészvények kiválasztásánál elsősorban az osztalékhozam lesz segítségedre. Emellett érdemes a vállalatok cash flow kimutatását is átböngészni, mivel a stabilan magas készpénztermelésre képes cégeknek van lehetőségük bőkezű osztalék kifizetésére és fenntartására.
Maradtak kérdéseid?
-
Melyik tőzsdei mutató a legfontosabb?
A leggyakrabban használt fundamentális mutatók az egy részvényre jutó nyereség (EPS) valamint a P/E mutató, de ezek nem minden esetben alkalmazhatóak. Érdemes egyszerre több értékeltségi mutatót is figyelembe venni a részvénykiválasztásnál. -
Miért fontos a P/E mutató egy részvény értékelésében?
A P/E mutató megmutatja, hogy a vállalat egységnyi profitjának hányszorosát hajlandóak kifizetni a befektetők a részvényért. Vagyis arról árulkodik, hogy a várható vagy megtermelt eredményhez képest mennyire túl- vagy alulértékelt a vállalat. -
Mit jelent az alacsony vagy magas osztalékhozam?
Az alacsony osztalékhozam utalhat arra, hogy a cég növekedése allokálja pénzbeli eszközeit, a magas kifizetési arány pedig visszafogott növekedési lehetőséget jelezhet.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
