Részvények és részvényvásárlás

A részvény egy tulajdont megtestesítő befektetés. Ha részvényt vásárolsz, tulajdonosa leszel az adott cégnek, sőt, akár részt is vehetsz a döntéshozatalban, a közgyűlésen szavazva.

A részvény egy értékpapír, amely az adott részvénytársaságban való tulajdonjogot fejezi ki. A részvénytulajodonos egy adott eszmei hányad erejéig résztulajdonos a társaságban.

A részvények a legmagasabb hozamot biztosíthatják a pénzügyi befektetések közül hosszú távon, de ehhez arra is szükség van, hogy hozzáértően kezeld a részvényeidet.

Egy részvény kiválasztása, tartása és eladása esetén próbáld magad mögött hagyni az érzelmeket!

A részvények magas árfolyamingadozásnak vannak kitéve.

Fontos szempont, hogy képezz portfóliót a részvényekből, sose 1-2 részvényben tartsd csak a pénzed, hanem mindig több részvényben. A több itt azt jelenti, hogy egyes részvények megmenthetnek más részvények okozta nagyobb zakóktól azzal, hogy eközben jól teljesítenek és kiegyenlítik a veszteségeket. Erről szól a diverzifikáció.

Ha úgy érzed, nem szeretnél elmélyedni a részvények világában, de a hozamukat kihasználnád, bízd szakemberre a pénzed kezelését részvény alapú befektetési alapokban.

Azt is teheted, hogy más, sikeres részvénykereskedők kötéseit másolod automatikusan a te számládon, ha a pénzügyi szolgáltatód nyújt ilyen lehetőséget.

A részvények megvásárlásához és tartásához értékpapírszámlára van szükség.

Ne felejtsd el, hogy a részvényekből szerzett jövedelmed ugyanúgy adózik, mint bármely más pénzügyi konstrukcióból származó, csak itt nem ismert előre a haszon, mint például a lekötött betétnél.

Ha általánosságban részvényről beszélünk, akkor a törzsrészvény kerül szóba. Amikor részvényt vásárolsz az értékpapírszámládon, ilyen részvényed lesz.

Vannak más részvények is, melyekkel szintén találkozhatsz. Kaphatsz például osztalékfizetés helyett részvényjegyet, amelyért később részvényt kapsz majd.

Léteznek különféle előnyöket biztosító részvények is. Kedvezőbb osztalékra jogosít az osztalékelsőbbségi részvény, a vállalat megszűnése esetén elsőbbséget biztosít a kifizetésben a likvidációs elsőbbségi részvény, vagy több szavazati jogot, esetleg vétójogot biztosít a szavazatelsőbbségi részvény.

Részvényvásárláshoz nincs szükséged másra, mint egy értékpapírszámlára és egy okostelefonra.

Nem minden értékpapírszámla alkalmas részvények vásárlására. Vannak olyan konstrukciók, melyek egyszerűsített értékpapírszámlák és csak valamely pénzügyi konstrukció megvásárlására alkalmasak, például arra, ami a bank éppen futó kampányához kapcsolódik.

Lehet, hogy egy adott banknál csak állampapírt vásárolhatsz, részvényt nem. A legegyszerűbb, ha az értékpapírszámla nyitásakor elmondod az ügyintézőnek, hogy részvényeket szeretnél majd vásárolni, mert akkor biztosan olyan számlát fog megnyitni neked, ami erre alkalmas.

Az értékpapírszámla külön nyitható magánszemélyeknek és cégeknek.

Az értékpapírszámlán a díjak az alábbiakból állnak össze:

Technikailag egyszerű dolgod van, hiszen az értékpapírszámládhoz tartozó mobilapplikációval vagy internetbankkal pár koppintással, másodpercek alatt vásárolhatsz bármilyen részvényt egy felhasználóbarát felületen.

Arra, hogy pontosan melyik részvényt is vásárold meg, már többféle megközelítés is létezik.

Ha például eldöntötted, hogy kifejezetten az útmutató elején felsorolt népszerű részvényeket akarod megvásárolni, mert ezekben hiszel valamiért, ilyen például az Apple részvény, Tesla részvény, OTP részvény, MOL részvény, akkor tedd ezt.

Nagyon sok tényező hat egy részvény értékére, melyet végső soron a piac egy forintban kifejezett számban egyesít a részvény árfolyamában. Ez azonban másodpercenként változik, attól függően, hogy éppen milyen áron adják-veszik az adott részvényt.

A részvény árfolyamára hat minden olyan információ, mely a vállalat nyereségét, jövedelemtermelő képességét befolyásolja. Ilyen lehet egy pénzügyi vagy technológiai, illetve felvásárlási hír bejelentése a vállalat életéből, friss pénzügyi jelentés, kilátások változása, új fejlődési irányok kijelölése, költségek változása, szabályozói környezet változása, piaci környezet változása, a vállalat szektorának trendjei, vagy az éppen uralkodó befektetői hangulat. És lehet még más tényező is.

De ide tartozik az is, hogy a befektetők egyes iparágakat, például ökológia, digitális technológia, vagy ilyen volt a 2000-es évek elején az internet iparág is, túlértékelnek és a valóságos értékénél többre tartják, ami megjelenik a részvény árfolyamában és keresletében. Ezt hívják lufinak és a nevéhez híven kipukkanhat, azaz a túlfűtöttség eltűnhet a részvények mögül, ami óhatatlanul a részvényárfolyam tartós lecsökkenéséhez fog vezetni.

Időnként a médiában is megjelennek ilyen elemzések, néha egész részletesen is, amelyeket érdemes figyelembe venned. Van olyan rádióműsor is, amely minden hétköznap reggel (és délután) elemzi a részvénytőzsdék hangulatát, változásait, ez a Millásreggeli, amelyben mi is szoktunk szerepelni.

Ha el szeretnél mélyedni a részvények kiválasztásának és tartásának, majd eladásának tudományában, ehhez rengeteg anyagot találsz az interneten és érdemes lehet ilyen cikkeket, könyveket is olvasnod, vagy műsorokat követned a sugárzott vagy az online médiában. Vannak ilyen tárgyú csoportok, fórumok is a neten.

Illetve sokat jelent más tapasztalatainak a beépítése is a döntéseidbe, hiszen az okos a más kárán tanul. Márpedig tapasztalatok mindig lesznek, főleg egy olyan piacon, mint a részvénypiac.

A legfontosabb azonban mégis elsősorban a saját tapasztalatod lesz. A részvény egy olyan világ, ahol naponta hozhatsz döntéseket, bármikor eladhatod a meglévő részvényeidet, és vehetsz másikat. Amikor kedved tartja, szabadon. Ahogy az is a döntésed lehet, hogy aznap megtartod a részvényt.

Az osztalékot a vállalat nyereségéből fizetik ki. Ez a te jutalmad, amiért odaadtad a pénzed a vállalatnak.

A részvénynek tehát van egy (remélhetőleg) árfolyam-emelkedése, amiből gazdagodhatsz és van egy osztalékfizetése is, ami szintén a bevételeidet növeli.

Az osztalékot azonban csak akkor fizetik ki, ha úgy döntenek a vállalat vezetésében és a részvényesi közgyűlésen is jóváhagyják azt. És persze mindehhez az is kell, hogy a vállalat nyereséges legyen.

De az osztalék fizetése nem kötelező, hiába nyereséges egy vállalat. Az osztalékot a nyereség egy részéből fizetik ki, ezért születhet egy olyan döntés is, hogy osztalékfizetés helyett azt a pénzt is befekteti, visszaforgatja a vállalat a még nagyobb jövőbeli hozam elérése céljából.

Az osztalék mértékét a részvényesek határozzák meg, az igazgatótanács javaslata alapján. A javaslat tükrözi a vállalat további jövedelemtermelő képességét, így nem mindegy, mennyi pénze marad a fejlesztésre az osztalékfizetés után. Ezért a részvényesek mohóságának, miszerint az összes nyereséget szétoszthatják maguk között, az a nagyon is racionális vágy szab gátat, hogy akkor jövőre kisebb nyereséggel kalkulálhatnak osztalékként.

Sőt, az osztalékfizetés pont azért maradhat el esetleg, hogy az így felszabaduló pénzből további fejlesztéseket tudjon véghez vinni a vállalat.

Az osztalékfizetés összege (ha van osztalékfizetés) tehát egy nagyon is racionális és tudatos számítás alapján születik meg minden évben, és tükrözi azt a felelősséget, hogy a cég nyereségtermelése iránt elkötelezettek a vállalat vezetői és a részvényesek egyaránt.

Osztalékot fizethetnek a vállalatok az előző üzleti év pénzügyi mérlegének véglegesítése előtt is, ezt osztalékelőlegnek hívják. A végleges osztalék mértékét a későbbi osztalékfizetéskor határozzák meg, figyelembe véve természetesen az osztalékelőleget is.

Létezik olyan osztalékfizetés is, a scrip osztalék, amelynél nem pénzt kapsz osztalékként, hanem további részvényeket. Ezekkel ugyanúgy gyarapodhatsz, ha megtartod őket, mint a törzsrészvényeiddel, de ha ezt nem szeretnéd, akkor el is adhatod őket. Ekkor piaci áron realizálod az értéküket, és valódi pénzre váltod az osztalék helyett kapott részvényeidet.

A vállalat számára ez azért éri meg, mert így nem kell készpénzt kifizetnie a nyereség terhére, azaz növeli a cég likviditását. Viszont a részvényesek mégis kapnak valamilyen más értéket a pénz helyett, amivel további részesedést szerezhetnek a vállalatban.

Olyan eset is előfordulhat, hogy nem veszed át a scrip osztalékot, hanem úgy döntesz, hogy mégis inkább készpénzt kérsz. A vállalatok már jó előre tájékoztatják erről az úgynevezett aktuális osztalékfizetési politikáról a részvényeseket a kommunikációjuk során.

A részvények esetében a nyereség után adót kell fizetni, melyet a kifizető állapít meg és von le, neked nincs vele dolgod. Viszont mindezt be kell vallanod az adott évről szóló személyi jövedelemadó-bevallásodban.

Ha külföldről kaptad az osztalékot, azt is be kell vallanod, de figyelembe kell venned a két ország közötti egyezményeket a kettős adóztatás elkerüléséről. Ilyenkor megfizetned csak a különbözetet kell.

A 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) csak akkor terhel téged, ha a cég székhelye, amelytől az osztalékot kaptad, egy EGT-tagállamban van bejegyezve. A szochóról bővebben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) 49-es számú információs füzetéből tájékozódhatsz.

A szocho kiszámítási alapjának felső határa is van, mely minden évben az összevont jövedelemre értve a minimálbér összegének huszonnégyszerese. Tehát az ezen határ után kiszámolt szochónál többet nem kell fizetni.

Ha osztalékelőleget kaptál, akkor a szochót csak a tényleges osztalékfizetéskor kell majd figyelembe venni.

A kifizető a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 15 százalékos szochót is levonja tőled, neked a fizetéssel nincs teendőd, csak a bevallással.

TBSZ számlával ezt a sok adót meg tudod spórolni.

Ha nem a hit vezérel, vagy nem szakértőktől kaptál tanácsot a részvényvásárláshoz, akkor az alábbi mutatókkal találkozhatsz leggyakrabban a részvények értékelésekor:

Ha nem szeretnél ilyen analizálásokkal foglalkozni, akkor fogadd meg inkább az általad megfelelőnek ítélt szakértők tanácsait a befektetéseid során!

Sokan leegyszerűsítik a dolgot és inkább a legnagyobb és legsikeresebb befektetőket követik, akik már évtizedek óta nyereséget csinálnak, ilyen Warren Buffet és a cége is.

A részvényt, amiért tőkét kap a vállalat, nem tudod pénzre cserélni a vállalatnál. Ezért cserébe a részvénynek nincs lejárata.

A részvény árát mindig a piac dönti el.

Az eladók mindig magasabb, a vevők mindig alacsonyabb árat szeretnének, és ebből kialakul egy pillanatnyi ár. Ez azonban másodpercenként változik, az adásvételek függvényében, amire hatnak a vállalat eredményei, közlései, a várakozások és az általános gazdasági környezet egyaránt.

Miután a részvényedet eladtad, annak az ellenértéke a számládra kerül és többé nem vagy tulajdonosa az adott cégnek.

Egy csődhelyzet közelébe került cégnél adódhat, hogy nem tudod eladni a részvényedet, mert nincs, aki megvegye. Vagy csak nagyon nyomott áron tudod eladni. Ezért fontos a hírek állandó figyelemmel kísérése, hogy elkerüld ezt a helyzetet.

Az, hogy mikor kell eladni a részvényt, sok mindentől függ. Természetesen, ha hirtelen nagyon rossz hírek érkeznek a vállalatról, vagy az ő iparágáról, akkor perceken, másodperceken belül is zuhanhat a részvény árfolyama, ekkor már nem tudsz könnyen, tehát veszteség nélkül kiszállni.

Akkor sincs sok választási lehetőséged, ha kényszerhelyzetben vagy, mert valamilyen okból hirtelen pénzhez szeretnél jutni, így el kell adnod a részvényeidet.

Ha éppen egy árfolyam-emelkedés csúcsán szálltál be és utána árfolyamcsökkenés jött, akkor egészen másképp látod ugyanazt a részvénybefektetést, mintha egy árfolyam mélyponton szálltál volna be és utána szépen emelkedett volna a részvényed értéke.

Ha egy olyan információt, mely kedvezőtlenül érintheti az általad birtokolt részvény árfolyamát, vagy ez a kedvezőtlen változás az árfolyamban már el is kezdett megjelenni és te nem bízol abban, hogy az árfolyam újra szárnyalni fog, akkor célszerű minél hamarabb eladni a részvényedet.

Hacsak nincs csődközeli helyzetben a vállalat, akkor mindig lesz, aki megveszi az általad felkínált részvényedet, mert az alacsonyabb árfolyamot kedvező vásárlási (belépési) pontnak tekinti.

De adódhat olyan helyzet is, hogy úgy ítéled meg, hogy a kedvezőtlen árfolyamesés ellenére a részvény árfolyama több-kevesebb idő múlva kiheveri majd ezt a mélypontot és újból felfelé tart majd.

Hallgathatsz ugyan elemzői véleményekre, de végső soron döntened neked kell.

Hosszú távon biztosan nem.

Hosszú távú piaci tapasztalat, hogy a részvényekkel általában 10 százalék körüli éves hozam érhető el átlagosan, ami bőven az átlagos infláció felett van.

Ez egy átlaghozam, így természetesen vannak részvények, melyek ennél jobban teljesítenek, és persze akadnak, amelyek pedig rosszabbul. Nem biztos, hogy a te portfóliódban is 10 százalékos éves hozammal számolhatsz, lehet, hogy több lesz, lehet, hogy kevesebb.

Ez azonban egy olyan érték, amellyel nagyságrendileg számolhatsz egy optimálisan menedzselt részvényportfólió esetében.

Ha nem szeretnél részvényeket kezelni, érteni ezekhez, de szeretnéd megtartani ezt a magas nyereségrátát, akkor lehet, hogy jobb helye van a pénzednek egy részvényportfólióból álló befektetési alapban.

Itt szakértők kezében van a pénzed, akik gondoskodnak a konkrét részvények megvásárlásáról, szükség esetén eladásáról és a portfólió kezeléséről. Itt viszont hosszú távon kisebb esély van 10 százaléknál jóval nagyobb éves hozam elérésére.

Az alábbi tájékoztatás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kereskedelmi kommunikációnak minősül, és nem tekinthető ajánlattételnek, teljes körű tájékoztatásnak, befektetési vagy adótanácsadásnak. Az egyes állampapírok forgalomba hozatalának és forgalmazásának általános feltételei (így különösen a kamatszámításra vonatkozó részletes szabályok) a vonatkozó ismertetőben és a nyilvános ajánlattételben szerepelnek az adott állampapír termékoldalán, a Részletek gombra kattintva. A BiztosDöntés.hu felhívja a befektetők figyelmét, hogy valamennyi befektetési kockázatot és lehetőséget a befektetőnek kell felmérnie és mérlegelnie!