Vállalkozói formák és adózási módok hiteligényléskor – mit vizsgál a bank?

Egy vállalkozó, illetve egy cég tulajdonosa igényelhet vállalkozói hitelt vállalkozásként vagy igényelhet lakossági hitelt magánszemélyként. Az előbbi esetben a kölcsönt a vállalkozás üzleti céljaira fordíthatja, mag az utóbbi esetben személyes célokra költhető a pénz.

Lakossági hitel esetén a vállalkozói jövedelem a bankok számára kockázatosabbnak számít, mint egy fix alkalmazotti bér, ezért jobban odafigyelnek a bevétel stabilitására: míg egy alkalmazottnál elegendő lehet 6 hónapos munkaviszony határozatlan idejű szerződéssel, addig vállalkozóknál a bankok szinte egyöntetűen egy teljes lezárt pénzügyi évet írnak elő.

Ettől eltekintve alapvetően a vállalkozóknál is azt nézik, amit az alkalmazottaknál: mennyi a jövedelem. A vállalkozói jövedelem igazolása NAV-jövedelemigazolás, bankszámlaforgalom és az adóbevallás alapján történik, valamint szükség van általában a köztartozásmentességi "nullás" igazolásra is.

Emellett figyelembe veszik, hogy mennyire jól működik a vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozás adózott eredménye negatív volt az előző évben, akkor nem kaphat hitelt. Ugyanígy a végrehajtás, felszámolás vagy csődeljárás is kizárja a kölcsön lehetőségét.

Az egyes vállalkozási formák hitel szempontjából abban térnek el elsősorban, hogy ezeknél némileg eltérő a nettó jövedelem számítása. Így az átalányadó, a KATA és a társas vállalkozások esetén is máshogy kalkulálnak a dokumentált jövedelmekkel.

A KATA 2022-es szigorítása után az átalányadózás vált a leggyakoribb adózási formává a vállalkozók körében. Az átalányadó hiteligénylés esetén nem jelent akadályt, mivel a bankok számára az átalányadózók egy jól hitelezhető csoportot jelentenek a tiszta adóalap miatt.

A jövedelem számításánál a vállalkozói bevételből levonják először az adott vállalkozó által alkalmazott költséghányadot, majd ebből az adó és járulékok levonása után veszik figyelembe a nettó bevételt jövedelemként. Ez az adóbevallás alapján is meghatározható, erre általában szükség is van hiteligénylésnél.

A problémát itt leginkább az jelenti, hogy ez - különösen a magas költséghányadok levonása után - sok esetben nem egy túl magas összeg, vagyis az elérhető hitel összege is szerény lesz. Hasonló a helyzet egyébként az új KATA-val is.

A 2022-ben megszűnt klasszikus KATA után kevesen maradtak ebben a vállalkozói és adózási formában, mivel kizárólag magánszemélyeknek számlázó, főállású egyéni vállalkozóknak elérhető, évi 18 millió Ft bevételig 50 ezer Ft/hó fix adóval.

A KATA hiteligénylés esetén azért kockázatosabb a jövedelem a bankok számára, mert a fix adó miatt nem látszik, mennyi a tényleges jövedelem, csak a bevétel alapján lehet megbecsülni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legfeljebb 60 százalékos jövedelemarányt számolnak a jövedelemre, ahogy a NAV is, de ez lehet alacsonyabb is.

A vállalkozói jövedelemadózás tételes költségelszámolással a klasszikus egyéni vállalkozói forma, ahol a bevételekből levonásra kerülnek az igazolt költségek, majd a végén van egy vállalkozói kivét, amit a NAV jövedelemigazolással kell igazolni.

Emellett az év végi nyereség utáni osztalék is figyelembe vehető, ha az rendszeres jövedelem. Osztalék elfogadásához lehet, hogy több év igazolását kéri a bank.

Ha veszteséges a vállalkozás, akkor az probléma a hitelfelvételnél. Ugyanakkor a bankok figyelembe veszik a valós jövedelmet a bankszámlaforgalom alapján. Tehát ha ténylegesen van rendszeres vállalkozói jövedelem, vagy más - például alkalmazotti - bevétel, akkor nem kizárt a hitel.

A társas vállalkozások tulajdonosai számára is alapvetően NAV jövedelemigazolásra és a bankszámlakivonatokra van szükség hiteligénylésnél, de a cég eredményessége is szempont lehet a hitelképesség megítélésénél.

A betéti társaságok esetén különbség van beltag és kültag között. Előbbi aktív tag, általában az ügyvezető, nála figyelembe veszik a személyes közreműködői díjat (munkabér) és a tagi kivétet, bizonyos esetekben az osztalékot is. A kültag jövedelmével akkor számolnak a bankok, ha igazoltan munkaviszonyban áll a céggel.

A Bt.-knél is a stabil múlt, a minimum egy lezárt üzleti év, az előző évi pozitív adózott eredmény és a megfelelő számlaforgalom az elvárás.

A bankok szemében ez a legstabilabb és legelfogadottabb vállalkozási forma. Jövedelemként elfogadják a munkabért, ügyvezetői díjat, osztalékot csak részben és bizonyos feltételek teljesítése esetén, mert nem rendszeres jövedelem. A bankok NAV jövedelemigazolást kérnek.

Szükséges még a NAV nullás igazolás, a bankszámlakivonatok általában 3 hónapra visszamenőleg, de vizsgálhatják, hogy a cég nyereséges-e, így bekérhetik a lezárt éves beszámolót (mérleg és eredménykimutatás).

Zrt.-k esetén a bankok a tulajdonos jövedelme (bér, prémium, osztalék) alapján végzik a hitelbírálatot, de a cég pénzügyi stabilitása is szempont. Ilyenkor akár több lezárt év adatait is figyelembe veszik.

A mellékállású vállalkozóknál a bankok elsődlegesen a főállásból származó jövedelmet (például munkabér) veszik alapul a hitelbírálatnál, mivel ez jelenti az elsődleges jövedelmüket. Ez munkáltatói igazolással igazolható.

A vállalkozásból származó jövedelem ebben az esetben kiegészítő jövedelemként kerül beszámításra, de ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint a vállalkozói jövedelmekre.

Tehát ebben az esetben is szükséges a legalább egy lezárt adóév, a pozitív adózott eredmény, amit NAV-jövedelemigazolással és bankszámlakivonatokkal lehet igazolni.

Ha vállalkozóként hitelt vennél fel, akkor általában ezekre a dokumentumokra lesz szükséged, de a pontos dokumentumlista bankonként eltér: