Kötvény - ezt érdemes tudni róluk 2024-ben

A kötvény egy olyan értékpapír, melynek visszafizetéséért az állam, egy vállalat, önkormányzat vagy egy bank vállal garanciát attól függően, hogy melyikük bocsátja ki. A kibocsátás történhet papír alapon vagy elektronikusan, és lehet a nevedre szóló vagy anonim, tehát bemutatóra szóló.

Talán a legfontosabb, hogy milyen biztosíték áll a kötvény mögött, mert ettől függ, hogy valamilyen probléma esetén visszakapod-e a pénzed. Ha a kötvény biztosítékkal fedezett, az a legkevésbé kockázatos.

Ha nem fedezett, akkor az a rosszabb, ha alárendelt, tehát csak akkor kapod meg a pénzed más hasonló befektetőkkel együtt, ha a többi hitelezőt már kifizették – és ha neked még tudnak fizetni. A kifizetési sorrendet a kötvény tájékoztatója tartalmazza. A nem alárendelt kötvények során a kifizetés mindenkit egységesen megillet.

A nyílt kibocsátású kötvényeket bárki megveheti, a zárt kibocsátásúakat viszont csak az, akit meghatároztak, meghívtak rá. Utóbbira nem is kell engedély.

A kötvény megvásárlásával a kibocsátó hitelezőjévé válsz és a pénzedért kamatot kapsz. Ezt a kamatot általában előre meghirdetik, de nem biztos, hogy egy fix kamatról van szó, mert az lehet valamilyen változóhoz, mutatóhoz kötött kamat is. Ilyen lehet például az infláció is.

A kamat lehet kamatos kamat, tehát a kifizetési időpontokban kifizetett kamatot hozzácsapják a befektetésedhez. Ha a kamat fix, az lehet az idő során emelkedő (progresszív) vagy csökkenő (degresszív) kamat is.

A diszkont kötvényeknél nem kamatot fizetnek, hanem a névértéknél alacsonyabb áron vásárolhatod meg és névértéken veszik tőled vissza, így a nyereség az árfolyamkülönbség lesz.

A kötvényeknek tehát nemcsak kamatából (hozamából), de az árfolyamából is lehet nyereséget szerezni – ahogy sajnos bukni is.

Egyes kötvények csak lejáratkor fizetnek, míg más kötvények a futamidő közben is tartalmaznak kamatfizetési időpontokat.

Nézzük meg, hogy a pénzed mennyire van biztonságban, ha kötvényt vásárolsz.

A kötvényvásárlás előtt a legfontosabb arról tájékozódnod, hogy valamilyen nem várt fizetési probléma – pl. csőd, tevékenységi engedély visszavonása stb. – esetén hogyan kapod vissza a pénzedet.

Általában ezek jutnak eszünkbe más befektetéseknél.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ma már nem nyújt fedezetet a kötvényekre, erre csak régebben volt lehetőség, a 2015 júliusáig kibocsátott kötvények kaptak ilyen garanciát.

Ezáltal ezzel a védelemmel sajnos ma már nem számolhatsz.

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) védelme megilleti a kötvénytulajdonosokat, de csak korlátozott védelem ez. Csak a befektetést kezelő szervezet hiányosságaiból, szabálytalan működéséből eredő károkra nyújt fedezetet, az árfolyamváltozásokból eredő veszteségekre vagy magával a kötvénnyel kapcsolatos egyéb kockázatokra már nem terjed ki.

Persze ez is több, mint a semmi. Mondhatni ez egy korlátozott, csak meghatározott esetekre kiterjedő pénzügyi védelem.

A BEVA működésével kapcsolatos további részleteket ezen a linken találsz.

A kötvény mögötti fedezetet a kötvény kibocsátási tájékoztatója tartalmazza. Ha nincs fedezet mögötte, ezt is leírják, de ha van, akkor mérlegeld, hogy ez a fedezet mennyire megfelelő a számodra.

Érdemes tájékozódni a kötvény kibocsátójának helyzetéről is, nem csak a fedezetet vizsgálni, mert egy erős, egészséges cégnél kisebb valószínűséggel történhet baj. Egy stabilan, megfelelő tőkeerővel működő ismert vállalat például még biztosíték nélkül is vonzóbb befektetés lehet, mint egy biztosítékkal fedezett ismeretlen cég.

A jó befektetői felkészülésnek nemcsak arra kell kiterjednie, hogy a pénzed milyen garanciával kaphatod vissza, de arra is, hogy a kibocsátáshoz szükséges engedélyek valóban rendben vannak-e. Egy kezdő befektető talán nem nagyon tud ebben megfelelően tájékozódni, de idővel megfelelő rutin és tapasztalat szerezhető ebben.

Addig is érdemes tanulni, tájékozódni, hogy melyek azok a jelek, amelyek az átlagosnál magasabb kockázatot hordoznak.

A vállalati kötvény kibocsátóját és forgalmazóját le tudod ellenőrizni az MNB Intézménykeresőjével.

A vállalati kötvény kibocsátását követően egy független hitelminősítő ügynökség elvégzi a kötvény minősítését és ezzel megállapítja annak valószínűségét, hogy a kötvénykibocsátó mekkora eséllyel fizeti vissza a kölcsönkért pénzt. A besorolás A-tól D-ig terjedhet.

A legismertebb hitelminősítők a Standard & Poor’s, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings.

Összességében sose feledd, hogy a magasabb kamat általában nagyobb kockázattal is párosul! Ez nemcsak a kötvényekre, hanem az egész befektetési piacra igaz.

Ennek az a magyarázata, hogy a befektetők szemében a futamidővel arányosan egyre nagyobb annak a kockázata, vagy ha úgy tetszik, valószínűsége, hogy még a kötvény lejárata előtt jobb kamatozású kötvények jelennek meg a piacon ugyanabban a kategóriában.

A kötvény vásárlása előtt célszerű ellenőrizned a cég mérlegét, eredménykimutatását, üzleti tervét, illetve hogy mekkora adóssága van a saját tőkéjéhez képest.

Kötvényt bankoknál, befektetési szolgáltatóknál és brókercégeknél vásárolhatsz. A kötvényvásárláshoz értékpapírszámlát kell nyitnod náluk, amelynek díja van, beleértve a havi fenntartás díját is, továbbá a kötvényekkel való kereskedésért is díjat vagy jutalékot kell fizetned.

Nézzük meg a legismertebb befektetési lehetőségeket, ahogyan kötvényhez juthatsz.

Befektetési alapba történő befektetéskor nem egyetlen kötvényt, hanem egy alapkezelő által összeállított, többféle különböző értékpapírt tartalmazó portfóliót vásárolhatsz meg. Arra nincs lehetőség, hogy a befektetési alap készletéből válogass, hanem úgy ahogy van, el kell fogadnod az egészet, beleértve a felosztást és a befektetési arányokat is.

Ezt nyilván akkor fogod megtenni, ha bízol a befektetési alap kezelőjében és a befektetési alap leírása meggyőz téged.

A befektetési alap fő előnye az, hogy nem kell foglalkoznod az alap befektetési filozófiájába tartozó kötvények vagy más befektetési lehetőségek keresgélésével, mérlegelésével, hiszen készen megkapod ezt.

Az ETF olyan befektetési alap, amellyel a tőzsdén kereskednek. Az ETF-ek különféle indexeket vagy árfolyamokat követnek és az átlagos befektetési alaphoz kötődő költségekhez képest alacsonyabb költséggel dolgoznak. Az ETF-be csak magasabb tőkével tudsz befektetni.

Kötvényaukciókon keresztül is vásárolhatsz kötvényt. Ez esetben, akárcsak egy normál aukción, másokkal együtt ajánlatot kell tenned és a kötvény kibocsátója dönt a potenciális befektetők közül a beérkezett ajánlatok alapján.

Biztos megfordult már a fejedben, hogy az állampapírokhoz vagy a lekötött betétekhez képest mennyire rugalmasak a kötvények és mi van akkor, ha a lejárat előtt szükséged van a pénzedre.

A következő fejezet erről szól.

A kötvényeknél általában meg kell várnod a futamidő leteltét ahhoz, hogy hozzájuss a pénzedhez. Léteznek azonban olyan speciális kötvények is, melyek opciósan tartalmazzák a visszavásárlási vagy átváltási lehetőséget, illetve más konstrukciótól függően termelik a hozamot.

A visszahívható kötvénynél egy előre meghatározott árfolyamon visszavásárolhatja a kibocsátó a kötvényt.

Ez egy opció, nem kötelező lehetőség, de ha ki van kötve ez a joga a kibocsátónak, akkor azért tette bele, hogy szükség esetén él majd vele, így te is számolj ezzel. Főleg, hogy ez inkább a kibocsátónak előnyös, mint neked.

Ami viszont neked előnyös, az az átválthatóság részvényre egy előre meghatározott időpontban. Míg a kötvénnyel hitelezel, addig a részvénnyel tulajdonossá válsz, így ha élsz ezzel a lehetőséggel, akkor más minőségben fogsz kötődni a kibocsátóhoz.

A részvény egy nagyobb kockázatú értékpapír, mint a kötvény, de cserébe a befektetésed sokkal nagyobb hozamot is termelhet, mint a kötvénnyel.

Gyakran találkozhatsz azzal a kifejezéssel, hogy strukturált kötvény. Ilyenkor a tőke és a kamat is egy másik konstrukcióhoz és annak árfolyamához van kötve, így annak a teljesítménye fogja meghatározni a hozamodat, nem pedig maga a strukturált kötvény.

A kötvény sajnos a kamatadó hatálya alá tartozik, így a hozam 15 százalékát kamatadó, pontosabban személyi jövedelemadó terheli.

Ez alól egy kivétel van: ha a kötvényt tartós befektetési számlán (tbsz) tartod 5 teljes naptári éven át. Részlegesen már 3 naptári év után is kedvezményt kapsz, ekkor ugyanis 10 százalékos adót kell csak fizetned a hozam után. 5 teljes naptári év után a kamatadó mértéke 0 százalék.

A kötvény csak egy befektetési lehetőség a sok közül. Amikor befektetsz, választhatsz a kötvényhez képest kockázatmentes befektetést, mint a bankbetét és a kötvénynél kockázatosabbat is, mint például a részvény.

Valószínűleg az a helyes, ha a pénzed egy részét kevésbé kockázatos, egy más részét kockázatosabb befektetésben tartod. A kockázatosabb befektetést viszont hosszú távon, évekig érdemes megőrizned a biztos nyereség érdekében, ezért ezzel hosszú távon számolj.

Igyekezz megőrizni a kötvény befektetésed annak lejáratáig (ha van lejárata).

A kötvények olyan befektetések, melyek a banki lekötött betét és a részvények között helyezkednek el, de inkább alacsony kockázatúak. Az alacsony kockázat azt jelenti, hogy a pénzed részben azért mégis elvesztheted, főleg akkor, ha nem várod meg a futamidő végét, elsősorban egy hivatalos árjegyzés nélküli kötvény esetében.

Nagy valószínűséggel azonban egy kötvénnyel jobb befektetésre teszel szert, mint egy banki lekötött betéttel, viszont hozam tekintetében valószínűleg kevésbé jársz jól, mintha részvénybe fektetnéd a pénzed, főleg hosszú távon.

Ha teheted és az egyéni kockázatvállalásod alapján ez megfelel neked, akkor célszerű olyan kötvénybe fektetni a pénzed, mely legalább az inflációs pénzromlás mértékét is visszahozza. A kötvény kibocsátójától függően kapsz garanciát a befektetésedre, de ilyen kamatozású kötvényre akár állami garanciát is kaphatsz, ha államkötvényt vásárolsz.

Amikor kötvényt vásárolsz, mindig legyél tisztában azzal, hogy mikor és milyen feltételekkel kaphatod vissza a pénzedet és mellé a hozamot. Tájékozódj a kötvénykibocsátó helyzetéről, vizsgáld meg a kibocsátási engedélyt, járj utána a hozam vagy kamat feltételeinek.

Ha teheted, minél jobban oszd el a befektetésed a kötvénypiacon (diverzifikálj), ezzel elosztod a kockázatot és nem teszel fel mindent „egy lóra”.