Vagyonszerzési illeték: minden, amit tudnod kell róla 2024-ben

Magyarország a lakásbirtoklás tekintetében kiemelt helyen szerepel az Európia Unió mezőnyében. A magyar felnőtt lakosság 91,3 százaléka rendelkezik saját ingatlannal.

A saját tulajdonú gépjárművek tekintetében is hasonló a helyzet, hiszen Magyarországon körülbelül 4 millió darabbal rendelkezik a lakosság. Az állam ezekből bevételt akar csinálni, így szinte minden új tulajdonosnak ki kell fizetni a vagyonszerzési illetéket.

Oké, de tudok valahogy spórolni?

Nem szeretnéd az államnak ajándékozni a megtakarításodat? Ha ismered a szabályokat és a kedvezményeket, akkor több pénz maradhat a zsebedben. Vágjunk is bele!

Azzal mindenki tisztában van, hogy a jövedelem után adózni kell. Na de mi a helyzet abban az esetben, ha valaki nem pénzzel gazdagodik, hanem vagyontárgyakkal? A vagyonszerzést illetékfizetési kötelezettség terheli, amit a vevőnek kell kifizetnie.

Azonban nem minden vásárlásodra vonatkozik ez a szabály, például egy új bútor vagy egy telefon után nem keletkeznek extra költségeid. Az illetékfizetési kötelezettséggel járó vagyonszerzést, visszterhes vagyonátruházásnak nevezzük.

Milyen vagyontárgyak után kell illetéket fizetnem?

A befizetett illeték több módon is felhasználásra kerül. Egyrészt ebből fedezik az adminisztrációs költségeket (amelyek például egy ingatlan adásvétele esetében elég magasak). Másrészt a befizetett összeggel hozzájárulsz olyan közös ügyekhez, amelyek minden magyarországi lakost érintenek.

Nézzük meg először, hogy mi a helyzet lakásvásárlásnál, mivel itt lesz a legnagyobb az illeték mértéke.

Az illeték a vételár 4 százaléka. Egy milliárd forintnál drágább ingatlanoknál pedig 2 százalék, de maximum 200 millió forint lehet.

Egy hétköznapi példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy ha 40 millió forintért vásárolsz egy lakást, akkor 1,6 millió forint pluszkiadással kell számolnod, ha nem vagy jogosult semmilyen kedvezményre.

Ez elég magas összegnek tűnik! Milyen kedvezmények léteznek?

Szerencsére többféle opció áll rendelkezésedre, amikor a vagyonszerzési illeték csökkentéséről van szó. Ilyen kedvezmények:

Nézzük meg, hogy mit jelentenek pontosan ezek a kedvezmények és kire érvényesek.

Vannak olyan esetek is, amikor alapból alacsonyabb a vagyonszerzési illeték:

Egyáltalán nem kell vagyonszerzési illetéket fizetned, ha az ingatlanodat falusi CSOK támogatással vásárolod. A falusi CSOK-hoz felvehető kedvezményes CSOK hitelt nem muszáj felvenned (bár ha hitelre lesz szükséged, akkor ez egy nagyon olcsó lakáshitel, és nem érdemes kihagynod).

A CSOK Plusz, a gyermeket vállaló családok otthonhoz jutását támogató kamattámogatott hitel mellé szintén jár az illetékmentesség.

Habár a falusi CSOK vagy CSOK Plusz sokak számára elérhető opció, de szerencsére nem ez az egyetlen lehetőséged, ha kedvezményes illetékhez szeretnél jutni.

Ez az első ingatlanod és még nem vagy 35 éves? Ha a vásárolt ingatlan értéke kevesebb, mint 15 millió forint, akkor a vagyonszerzési illeték 4 százalék helyett csak 2 százalék.

Sajnos ez a 15 millió forint ma már nem tűnik soknak, figyelembe véve a jelenlegi ingatlanárakat. A kedvezményre akkor is jogosult vagy, ha csak tulajdoni hányadot vásárolsz egy ingatlanból, de az ingatlan teljes értéke akkor sem lehet több 15 millió forintnál.

Így ha például a pároddal vagy valamelyik családtagoddal (aki szintén 35 év alatti személy és az első lakásvásárlása előtt áll) közösen vásárolsz ingatlant, akkor sem vehettek 30 millió forintot érő lakást 2 százalékos illetékkel.

Ha az ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió forintos értékhatárt, és ebből vásárolsz tulajdonrészt, akkor az illetékkedvezményre a tulajdoni hányadod arányában vagy jogosult.

Nem férsz bele a 15 millió forintos keretösszegbe? 35 év alatti, első lakásvásárlóként lehetőséged van 12 havi részletfizetéssel is teljesíteni az illetéket.

Házastársak és egyenesági rokonok között szerencsére illetékmentes az adásvétel, de testvérek között sajnos csak az ajándékozás illetékmentes.

Közeli hozzátartozónak számít:

Olcsóbban szeretnél ingatlanhoz jutni? Az építkezés stresszes és időigényes folyamat, de több előnye is van.

Egyrészt teljesen az elképzeléseid szerint alakíthatod az épített ingatlant. Másrészt (habár az alapanyagok és a munkaerő sem olcsó) összességében spórolhatsz az ingatlanra fordított összegen. A spórolásra jó lehetőséget biztosít a telekvásárlási kedvezmény.

Ha telket veszel és négy éven belül megépül az ingatlan és a használatbavételi engedélyt is benyújtod, akkor teljesen mentesülsz az illetékfizetési kötelezettséged alól. Fontos, hogy a maximálisan beépíthető terület legalább 10 százalékát ki kell töltenie az épületnek.

Új építésű lakás vásárlása esetén szintén kedvezményes az illeték. Egy új építésű ingatlanra 15 millió forintnyi illetékmentesség jár, ha az ingatlan ára nem haladja meg a 30 millió forintot.

Mennyit tudok spórolni?

Ha 30 milliónál olcsóbb ingatlanokban gondolkodsz, akkor 600 000 forintnyi illetéket tudsz ezzel a kedvezménnyel megspórolni. Természetesen az új építésű lakások között válogatva nem könnyű ilyen kedvező ajánlatra bukkanni, de a kisebb méretű, illetve a vidéki lakásokat megcélzók találhatnak a feltételeknek megfelelő ingatlant.

Ha szeretnéd igénybe venni valamelyik kedvezményt, akkor a kérelmed benyújtásához ki kell töltened a NAV formanyomtatványát, bár ezt általában az ügyvéd szokta megcsinálni.

Előfordulhat, hogy nem vásárlás, hanem öröklés útján jutsz hozzá egy ingatlanhoz. Ilyenkor vagyonszerzési illeték helyett öröklési illetéket kell fizetned, amely 9 százalékot jelent. Szerencsére ezt a nagy összeget nem kell minden esetben kifizetni. Mentesülsz az örökösödési illeték alól, ha:

Az illetékre vonatkozó kedvezmények nemcsak az első lakásvásárlókat érintik, hanem azokat is, akik le szeretnék cserélni a lakásukat. Ha az új ingatlan vásárlása előtt három évvel vagy a vétel után egy évvel eladod a már meglévő ingatlanodat, akkor csak a két ingatlan értéke közötti különbség után kell kifizetned az illetéket.

Fontos, hogy csak akkor van fizetési kötelezettséged, ha az új ingatlan nagyobb értékű.

Nézzünk egy példát! Tegyük fel, hogy van egy 30 milliós ingatlanod. Azonban a családod kezdi kinőni a mostani otthonotokat, ráadásul munkahelyet is szívesen váltanál. A család elhatározza magát a költözés mellett és kinéztek egy 40 millió forintos ingatlant a szomszéd városban.

Ha a jelenlegi lakásodat eladod 30 millió forintért, az új lakást pedig megvásárolod 40 millió forintért, akkor csak a kettő közötti különbség, vagyis 10 millió forint után kell a 4 százalékos illetéket fizetned. Ez jelentős kedvezmény, hiszen a teljes 40 millió forint után 1,6 millió forint illeték keletkezne, a 10 millió forintos különbség azonban csak 400 000 forintos kiadást jelent.

Az illetékkedvezményhez nem elég, ha a vevővel megkötitek az adásvételi szerződést.

A teljes eladási folyamatot le kell zárni az egyéves határidő végéig és a tulajdonjognak át kell szállnia az ingatlan vevőjére. Ez például nehézséget jelenthet, ha a vevő lakáshitelt vesz fel vagy esetleg részletekben fizeti ki a vételárat. Az utóbbi két esetben ugyanis az eladók fenn szokták tartani a tulajdonjogukat amíg kézhez kapják a teljes összeget (ez általában maximum fél év szokott lenni).

Itt attól függ, hogy mikor kerül sor az eladásra. Ha az új lakásod megvásárlása előtti 3 évben több ingatlant is eladsz (amelybe a tulajdoni hányad is beleszámít), esetleg a vásárlást követő egy évben kerül sor több értékesítésre, akkor a NAV a vásárláshoz legközelebb eső eladást fogja figyelembe venni az illeték kiszámításakor.

Ha azonban az egyik eladásra a vásárlást megelőzően, a másikra pedig a vásárlást követően kerül sor, akkor te döntheted el, hogy melyik ingatlant vegyék alapul az illeték összegének megállapításakor.

Ha a régi lakásodat 5 éven belül vetted és többért adtad el, akkor személyi jövedelemadót is kell fizetned. Ebben az útmutatóban megmutatjuk, hogy milyen kedvezményeket tudsz igénybe venni és hogy miért fontos, hogy hány év után értékesíted az ingatlant.

Vagyonszerzési illetéket nem csak ingatlanvásárláskor kell fizetni. Akkor is fizetési kötelezettséged van, ha autót veszel. Szerencsére nem kell olyan magas összegre számítanod, mint egy ingatlan esetében.

A gépjármű vagyonszerzési illetéke az autó (gyártási évétől számított) korától és a teljesítményétől függ. Ez érvényes új és használt gépjármű esetében is.

Két általános szabályt kell figyelembe venni az autó után fizetendő illeték kiszámítása során:

Szeretnél hallani konkrét számokat is?

A legnagyobb illeték akkor keletkezik, ha a kinézett autó 3 évnél fiatalabb és teljesítménye több, mint 120 kW. Ekkor az illeték összege 850 forint/kW.

Nézzünk egy átlagos példát is! Ha egy 6 éves autót vásárolsz, amelynek teljesítménye 88 kW (120 lóerő), akkor 57 200 forinttal kell számolnod, függetlenül az autó árától.

Az autóvásárlás után fizetendő illeték esetében nincsen olyan sok kedvezményre jogosító lehetőség, mint ingatlanvásárláskor. A szabályok nem tesznek különbséget új és használt gépjárművek között.

Fontos kiemelni, hogy a regisztrációs adó és a gépjárműilleték nem ugyanazt jelentik. Ugyan a köznyelvben gyakran összemosódik ez a két fogalom, de korántsem ugyanarról van szó.

A regadót akkor kell kifizetned, ha rendszámot kap és forgalomba áll az autód. Illetékfizetési kötelezettséged pedig az autóvásárláskor keletkezik. Az is könnyen előfordulhat, hogy mind a két összeget be kell fizetned. Ha például külföldről vásárolsz gépjárművet, akkor biztosan szükséged lesz új rendszámra!

Még egy fontos kiadás, ami autó vásárlásakor téged is érint, ez pedig a gépjárműadó. Ezzel kapcsolatban az a főszabály, hogy az fizeti, aki a járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Tehát ha év közben vásárolsz autót, akkor csak a következő évtől kell fizetned gépjárműadót. Ez jó hír.

Viszont, ha te is adtál el autót, akkor arra te fizeted egész évre a gépjárműadót. A legrosszabb eshetőség az, ha eladsz év elején, akár január 2-án egy autót és nem veszel másikat, akkor egy egész évre fizetsz gépjárműadót, úgy, hogy nincs is autód. Ez alól csak az a kivétel, ha az autót kivonják a forgalomból, mivel ilyenkor az adót csak időarányosan kell megfizetni.

Ha új autót veszel, akkor a forgalomba helyezés után a NAV küldi ki a határozatot a gépjárműadóról, melyet 30 napon belül kell kifizetned.

Az illeték összege és a fizetési határidő szempontjából nem mindegy, hogy ingatlan- vagy gépjárművásárlásról van-e szó.

Ingatlanvásárlás esetében a NAV felé 30 napon belül be kell jelentened a vétel tényét. Szerencsére a fizetési határidő nem ilyen fenyegetően közeli. Általában csak hónapok múlva kell befizetni a NAV határozatában megadott összeget. A teljesítés pontos határideje is ezen a határozaton található.

Autóvásárlás esetében már kevésbé megengedőek a hatóságok. A vagyonszerzési illeték befizetésére a vásárlást követő 15 napban kell sort kerítened.

Arról se felejtkezz el, hogy az autóvásárláshoz nem ez az egyetlen extra kiadás kapcsolódik. Az átíratás, a szerviz, az új forgalmi és törzskönyv, illetve az eredetiségvizsgálat együttesen elég magas összeget tesznek ki.

Az örökléssel szerzett értékpapírok, a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben szerzett részesedés, részjegy vagy részvény, illetve az orvosi praxis esetében más-más szabályok érvényesek.

Az egyenesági rokonok és a házastárs részére hagyott örökség teljesen illetékmentes. Mostoha és nevelt gyermek részére 20 millió forintos értékhatárig érvényes az illetékmentesség. Ingóörökség esetén 300 000 forint a felső értékhatár, amely alól kivételt képeznek a pótkocsik és a gépjárművek.

Ha szeretnéd megkönnyíteni a hátramaradó szeretteid életét, akkor igyekezz illetékmentesen hozzáférhető befektetési termékeket választani és jelöld ki a befektetéseid kedvezményezettjét.

Ha olyan cégben szerzel részesedést, részvényt vagy részjegyet, aki belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik, akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettséged. Ennek a mértéke 1 milliárd forint alatt 4 százalék, afölött pedig 2 százalék.

Az orvosi praxis adásvételét 10 százalékos illeték terheli, amelyet 30 napon belül ki kell fizetni a NAV felé.