BUX Index – a Budapesti Értéktőzsde legfontosabb mutatója

A BUX index a Budapesti Értéktőzsde legfontosabb részvényindexe, ami a magyar részvénypiac teljesítményét méri. Az indexet alkotó legnagyobb hazai vállalatok teljesítményének kifejezőjeként a magyar gazdasági folyamatokról, trendekről is árulkodik, így a hazai tőzsdézők mellett irányadó a nemzetközi befektetők számára is.

A BUX értékét 1995 óta számítja a BÉT, a legnagyobb tőzsdei méretű és kereskedési forgalmú hazai vállalatok részvényeinek valós idejű árfolyammozgása alapján.

A BUX árfolyamsúlyozású tőzsdeindex, értékét a BÉT részvény szekciójának legnagyobb forgalmú részvényeinek árából és közkézhányaddal súlyozott piaci méretük alapján számítják. Az index összetétele változó, kosarában egy időben minimum 12, legfeljebb 25 részvény szerepelhet.

A BUX értékét a tőzsdei kereskedési idő alatt valós időben számítja a Budapesti Értéktőzsde (BÉT).

BUX árfolyamsúlyozott, közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex. Ez azt jelenti, hogy értékét a benne szereplő részvények átlagos árfolyamváltozása alapján számítják, de az indextagokat eltérő súllyal veszik figyelembe. A részvénysúlyokat a vállalat tőzsdei kapitalizációja határozza meg, a nagyobb piaci értékű cégeket hangsúlyosabban veszik figyelembe a számításnál.

Az indexösszetételt évente kétszer – márciusban és szeptemberben – vizsgálják felül. A kosárba az a részvénysorozat kerülhet, melynek árfolyamértéken vett forgalma az első 20 között szerepel, valamint a közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációja alapján is a 20 legnagyobb közé tartozik a vizsgálatot megelőző félévben A BUX indexbe kerüléshez mindkét kritériumot teljesítenie kell a részvénynek.

A BUX index értékét az alábbi képlet alapján számítják:

A képlet változói pedig a következők:

A BUX indexet a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú és leglikvidebb vállalatainak részvényei alkotják. Az indexben együttesen több mint 90 százalékos súllyal szerepel a négy legnagyobb forgalmú és legméretesebb vállalat, az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom. Az erős koncentráció mellett a BUX-kosárban egy időben legalább 12, legfeljebb pedig 25 részvény szerepelhet.

Az index 2025 áprilisától 16 tagú, a négy blue chip mellett tagja még a 4iG, az Alteo, az ANY Biztonsági Nyomda, az Appeninn, az AutoWallis, a CIG Pannónia, a Delta Technologies, a Graphisoft Park, a Gránit Bank, a Masterplast, az Opus és a Waberer’s is.

A BUX index árfolyamának mozgása jelzi a magyar gazdaság és a hazai tőzsdei vállalatok teljesítményét, valamint egyetlen mérőszámmal kifejezi a hazai tőkepiac egészének teljesítményét is. A részvénykosár mozgásának alakulása tükrözi a magyar részvénypiac nemzetközi megítélését és az általános befektetői hangulatot is.

A BUX indexnek a hazai portfóliókezelésben is fontos szerepe van, az alapkezelők benchmarkként, referencia indexként is használják teljesítményük mérésére. Az aktívan kezelt portfóliók célja a piaci hozamok felülteljesítése az egyedi részvények felülsúlyozásával; ehhez szolgál viszonyítási pontként a magyar részvénypiac vonatkozásában a BUX index.

Ha az alap hozama az adott időszakban magasabb, mint a BUX index százalékos árfolyamváltozása, akkor az alapkezelő felülteljesít, ellenkező esetben pedig alulteljesíti a benchmarkot.

A BUX index értékét pontban adják meg, árfolyama a tőzsdei kereskedési idő alatt folyamatosan frissül. Elmozdulását százalékpontban és százalékban is kifejezik, melynek alakulását a BUX index grafikonján követheted. A felfelé tartó árfolyam a hazai részvénypiac értékének emelkedését, lefordulása pedig csökkenést jelez. A BUX index grafikon alakulását a BÉT honlapján, a brókercégek platformjain és a gazdasági hírportálokon is nyomon követheted.

Bár a BUX közvetlenül nem kereskedhető, a részvényindex teljesítményéből több módon is részesülhetsz befektetőként.

Mivel az index súlyának túlnyomó többségét az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom négyese teszi ki, megteheted azt is, hogy közvetlenül a részvényeket vásárolod meg részvényportfóliódba a BUX-kosárban meglévő súlyuk arányában.

Ennél egyszerűbb megoldást kínálnak a BUX indexkövető befektetési alapok. Mivel a BUX index nem csupán benchmark az alapkezelők számára, hanem kifejezetten részvénykosár mozgását lekövető befektetési alapok is elérhetők az alapkezelők kínálatában.

Az alap kezelője az indexben szereplő súlyuknak megfelelően egy portfólióba vásárolja a BUX-ban szereplő részvényeket, te pedig az alap befektetési jegyeinek megvásárlásával, egy tranzakcióval BUX-kitettséget szerezhetsz.

Az indexkövető alapoknál költséghatékonyabb eszközök a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), melyekből szintén van a BUX-kosarat követő befektetési termék. Összetételüket tekintve a BUX ETF-ek nem különböznek a hagyományos befektetési alaptól, de azoknál alacsonyabb költségűek.

A BUX indexből származtatott eszközökkel, certifikátokkal, határidős és opciós ügyletekkel is kereskedhetsz, ezek elsősorban rövid távú árfolyamspekulációra, semmint hosszú távú befektetésre alkalmas eszközök.

Az indexkövető befektetés előnye, hogy alacsony költségek mellett egy jól diverzifikált portfóliót tesznek egyszerűen elérhetővé, és adózásuk is egyszerűbb, mint az egyedi részvényeknél.

Hátrányuk, hogy mivel meghatározott referenciaindexet követnek, és nem céljuk annak túlteljesítése, így a piaci teljesítményt felülmúló hozamokat nem lehet elérni velük. A BUX index jelentős koncentráltsága miatt pár részvény teljesítménye határozza meg a hozamot.